Azt tudta, hogy Navracsics nem értett egyet sem a médiatörvénnyel, sem az igazságügyi reformmal?

Elképesztő dolgok derültek ki az EU-biztosnak készülő Navracsics Tiborról. Az Orbán-kormány volt igazságügyi és külügyminiszterét a múlt héten több körben is faggatták az EP képviselői, Navracsics pedig írásban válaszolt.

Válaszaiból kiderült, hogy Navracsics szerint „a kormány, aminek immáron nem vagyok tagja”

nem tulajdonított kellő fontosságot a média szabadságának és sokszínűségének.

Azt mondta a médiatörvényről, hogy az

egyéni képviselői indítványként került a parlament elé, és több ponton sem tükrözte az ő személyes véleményét.

A médiaszabályozás elfogadásakor volt egy pillanat, amikor Navracsicsot nyilvánosan is megalázta a frakciója. Rogán Antal kezdeményezett alkotmánymódosítást, hogy a médiahatóság elnökének legyen rendeletalkotási joga. Az ötletet még a médiahatóság akkori elnöke, Szalai Annamária sem támogatta. A parlamenti szavazás előtt Navracsics igazságügyi miniszterként nem támogatta a javaslatot. Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője név szerinti szavazást kért a kérdésről, így aztán Navracsics pár perccel azután, hogy miniszterként nem támogatta a javaslatot

felállt, és hangos igennel megszavazta az alkotmánymódosítást.

Navracsics most azt állítja, hogy ő direkt örült annak, hogy az Európai Bizottság megtámadta a médiatörvényt, így arról több körben is egyeztetthettek. Igaz, ő ezt a folyamatot „párbeszédként” jellemezte, amit ő „természetesnek vett”.

Egy másik kérdésre adott válaszából az is kiderült, hogy a szintén önálló képviselői indítványként előterjesztett igazságszolgáltatási reform sem tükrözte az ő álláspontját. De szerinte ebben az ügyben is sikerült végül összhangba hozni a magyar és az európai nézőpontot. És tanulság is volt, mégpedig az, hogy

„bölcsebb lett volna ezeket a megbeszéléseket és egyeztetéseket előbb elkezdeni, érzékenyebb módon, tekintettel az alapjogok és a jogállamiság fontosságára szerte az Európai Unióban.”

(MTI)