"Azt kívánom, hogy bárcsak ne nyertük volna meg azt a pénzt az uniótól. Akkor nem lenne most ilyen adósságom."
Ezt egy nyugdíjas asszony mondja nekünk Tárnokon. Azt kéri, ne írjuk le a nevét, nem akarja, hogy baja legyen abból, hogy velünk beszél. Egy kapcsos mappa van előtte az ebédlőasztalon, abból keresi elő a különböző számlákat és bizonylatokat, hogy megmutassa: igazat mond.
“Eddig kifizettem 55 ezret, de aztán elfogyott a pénzem. Most még 200 ezer forinttal tartozom, de nem tudom, hogy honnan fogok törleszteni. A nyugdíjból erre nem futja.”
Tovább matat a füzetbe rendezett műanyag tasakok között, hátha onnan előkerül valami papír, ami legalább neki saját magának segít megérteni, hogyan keveredett bajba.
Nincs egyedül. Tárnokon több idős és szegény embert adósodott el. Az asszonyok a kis konyhában arról beszélnek, hogy van, akinek olyan rossz a helyzete, hogy már a nyugdíjából vonja a pénzt az adóhatóság, miután nem fizetett időben.
Pedig az emberek nem költekeztek felelőtlenül, nem adták szélhámosnak a pénzüket, és nem vettek fel rossz hitelt sem.
Eladósodásukhoz elég volt, hogy a település milliárdokat nyert csatornázásra az Európai Uniótól.
Az Európai Unió sokféle támogatást ad a tagországoknak. Ezek között vannak azok a pályázatok, amin önkormányzatok indulhatnak, és pénzt szerezhetnek például arra, hogy csatornát építsenek.
A csatornázás fontos, pozitív hatása van a környezetre, az egészségre és áttételesen még a gazdaságra is. Segít megvédeni az ivóvízkészletet a szennyezéstől. Az EU azért is szeret erre költeni, mert a polgárok életkörülményeit nagyon közvetlenül, kézzelfogható módon javítja. Más egy csatornázott házban élni, ahová soha többet nem kell hívni a szippantót.
Ezeknek megfelelően az unió sok pénzt ad csatornázásra. Csak 2014 és 16 között 400 milliárd forintot akarnak erre költeni Magyarországon.
Azért is nagyon jó, hogy erre fordítanak pénzt, mert csatornát építeni nagyon drága. Rengeteg előkészítéssel, tervezéssel, földmunkával jár, amire a magyar önkormányzatoknak a legritkább esetben van pénzük. A települések egyetlen esélye, hogy uniós pályázaton nyernek, és akkor “csak” a szükséges önrészt kell kigazdálkodniuk.
Tehát egy ilyen projektben sok (~70-80 százalék) pénzt ad az Európai Unió, és ~20-30 százalék oszlik meg a magyar állam, az önkormányzat és a helyi lakos között, akiknek legtöbbször saját pénzükből is hozzá kell járulniuk a beruházáshoz. Nyilván valamennyi politikusnak és intézményi résztvevőnek az az érdeke, hogy a lakossági hozzájárulást relatív alacsonyan tartsák: nehéz úgy óriási sikerként eladni valamit az embereknek, ha ahhoz erejükön felül kell pénzzel hozzájárulniuk.
Érd, Diósd és Tárnok közösen pályázott a települések csatornázására. Összesen 32 milliárd forintból csatornáznak a három településen.
Tárnok ebből a kisebb falat. Szolnoki Gábor polgármester kérdésünkre azt mondta, hogy mindennel együtt náluk 3,3 milliárd forintba kerül az építkezés.
Ebből a pénzből lefektetik a gerinchálózatot, a nagy, vastag vezetékeket a községben az utcák alatt, és beviszik a csöveket a kertek végébe.
A házak ettől még nem kerülnek rá automatikusan a szennyvízhálózatra. A kertek végébe csak egy csonkot húznak be. A lakóknak ez is pénzbe kerül (255 ezer forint), és külön ki kell fizetniük, hogy ház rendszerét rákössék az új csatornára. Ez a vezeték végének a háztól mért távolságától függően még 100-200 ezer forint.
Akinek nyugdíjból kell fenntartania magát, annak ez nagyon sok pénz.
“Az volt a furcsa nekem, hogy milyen óriás önrészt kell fizetnünk. Ahhoz, hogy egyáltalán eljöjjön a kertig a csatorna mindenkitől 255 ezer forintot kértek. Előtakarékossággal valamivel kevesebbet. Így a házak 100-200 ezer forintos bekötésével együtt 350-450 ezer forint is lehet az összköltség portánként. Hát ha ad pénzt nekünk az unió, támogat bennünekt a magyar állam, beszáll az önkormányzat is, akkor hogy jön ki ilyen hatalmas összeg? Nem értettem.”
Ezt Mihályi Ferencné, Marika mondja. Ő egy alacsonyabb, fehér hajú, agilis asszony.
Marika azt magyarázza, hogy ő és férje ki tudták fizetni a pénzt, amit a csatornázásért kértek tőlük. De nagyon zavarta, hogy más, rosszabb körülmények között élő ismerősei nem. Azért kezdett el kutakodni, hogy kiderüljön: mi kerül ennyi pénzbe, nem lehetséges-e olcsóbban, vagy legalább is úgy, hogy a lakosoknak ne kerüljön ennyibe a csatornázás.
Marika elkezdte gyűjteni a csatornázással kapcsolatos infomációkat, dokumentumokat. Mikor először találkoztunk Budapesten, már akkor is óriási mappákkal volt tele a táskája, tárnoki házában pedig még több a papír.
Az egyik legelső dokumentum, amit az asszony megmutat egy választási szórólap a 2010-es önkormányzat kampányból. Szolnoki Gábor jelenlegi fideszes polgármesteré, aki büszkén tájékoztatta választóit akkor, hogy az önkormányzat 500 millió forinttal támogatja a csatornázást, hogy az ő terheik ne legyenek olyan magasak, a rájuk eső részt minél könyebben kifizethessék.
Ez az 500 milliós vállalás Szolnoki saját honlapján is szerepel.
"Tárnok település 2,4 milliárdos, azaz 2400 millió forintos támogatásban részesült. (...) A pályázat önerejét a kötvénnyel biztosítjuk, 500 millió forint szolgálja ezt a részt."
Marika higgadtan, érthetően magyaráz, ami nem könnyű, ha az ember olyan mélyen ássa bele magát egy témába, mint ő.
“Az önkormányzat korábban hitelt vett fel direkt azért, hogy a csatornázáshoz pénzt szerezzen. Ha a 2010-ben beígért 500 millió forintot tényleg beleraknák ebbe, akkor a lakosoknak nem 255 ezer forintot kellene fizetnie, hanem annál sokkal kevesebbet.”
Mikor mi küldtünk kérdéseket a polgármesternek most, 2014 őszén, akkor a 2010-es kampányában emlegetett 500 milliós önkormányzati támogatás már nem került elő. Szolnoki nekünk azt írta, hogy
a teljes önkormányzat által biztosított költségvetési fedezet pedig kb. 1,1 milliárd forint, amelyből a várható állami támogatás kb. 411 millió forint, a lakossági érdekeltségi hozzájárulásból befolyó várható összeg pedig kb. 400 millió forint.
Ebből úgy tűnik, hogy az önkormányzat saját forrásból nem 2010-ben többször megígért 500, hanem csak 289 millió forintot tesz a beruházásba, hiszen ennyi hiányzik az 1,1 milliárdhoz az állami támogatás és a lakossági önrész összeadása után. Így 211 millió forint különbség van a 2010-es ígéret és a 2014-es válaszból kilovasható számok között. Ha ezt az extra 211 milliót is berakná az önkormányzat, az 1700 bekötéssel számolva a lakosság terheit 124 ezer forinttal, nagyjából a jelenlegi felére csökkentené.
A számítással kapcsolatban visszakérdeztünk a polgármesternél, hogy valóban csak 289 millió forint volt-e az önkormányzati támogatás, de erre már nem válaszoltak.
Néhány másik Pest megyében történt uniós csatornázási projektet megvizsgálva az viszont látszik, hogy a Tárnokon megállapított 255 ezer forintos lakossági hozzájárulás magasnak számít, ha nem is a legmagasabbnak.
Egyösszegű befizetés esetén
a lakosságtól várt pénz, amit Tárnokon 255 ezer forint lett. Ezekhez képest Érden a tárnokinál alig kevesebb, 250 ezer forint az egyösszegű pénz, Diósdon viszont jóval magasabb, 341 ezer forint. Ebből a pénzből ugye csak a kertig jön a csatorna, a ház rákötése a vezetékre távolságtól függően még 100-200 ezer forint még ezen felül.
"Nem tudtam fizetni a részleteket, most sem tudom törleszteni a pénzt, és akkor még jobban meg fog büntetni az önkormányzat. Mit kéne nekünk egy ilyen helyzetben csinálni? Tehermentesen akartam a házat a gyerekekre hagyni. Ez most a csatornázás miatt lehet, hogy nem sikerül."
Ezt mondja az egyik szerény körülmények között élő idős tárnoki asszony, aki már régóta tartozik. Az egyik helyi honlap szerint újabb százezreket fizettethetnek azzal, aki nem törleszt rendesen.
“A közműfejlesztési hozzájárulás pedig köztartozásnak minősül és adók módjára behajtható. Ráadásul azok, akik nem fizetik be, nem kaphatnak rákötési engedélyt a csatornára. Ha pedig nem kötnek rá, a csatorna elkészülte utáni 90. naptól fizethetik a talajterhelési díjat. Annak összege pedig olyan magas, hogy egy átlagos háztartás esetében elérheti az évi 4-500 ezer forintot is.”
Az adók módjára történő behajtás sem jelent sok jót azoknak, akik nem tudnak fizetni. Például azt jelenti, hogy akár jelzálogjogot jegyezhetnek be a házukra, vagy mondjuk egy idősebb adós esetében a nyugdíjból vonhatják közvetlenül a követelt összeget.
Rémtörténetek keringenek ilyen esetekről a településen, de mi egyetlen emberrel sem találkoztunk személyesen, akivel ilyesmi már megtörtént.
A polgármester azt mondja: nem tud róla, hogy bárkinek jelzálog került volna a házára azért, mert nem fizette időben a csatornázási pénzt. Azt mondta, hogy adóhatóság nem ad felvilágosítást arról, hogy kivel szemben és milyen okból rendelnek el behajtást, így azt sem lehet tudni, hogy van-e idős ember a községben, akinek már elvesznek a járandóságából a csatornázás miatt.
Az biztos, hogy többen tartanak ilyesmitől Tárnokon.
Választásuk egyébként nincs. A rendszer úgy működik, hogy ha egy település lakóinak többsége, akár a részletes költségek ismerete nélkül támogatja, hogy az önkormányzat pályázzon, és el is nyerik az uniós pénzt, akkor onnantól kötelező mindenkinek fizetni, nem mondhatja egy ember sem, hogy neki nem kell a csatorna, mert mondjuk nem futja rá.
A tárnokiak köthettek előtakarékossági szerződést. Azon van támogatás, így a 255 ezer forintos összeget kevéssel 200 ezer alá lehet leküzdeni vele, ha valaki tud rendszeresen fizetni.
A pénzek körüli kavarástól eltekintve a csatornázás a település érdeke, és Szolnoki Gábor polgármester - mint példul a 2010-es szórólapoból látható - politikai tőkét is próbált kovácsolni belőle. Ez egyénként teljesen érthető: a polgármester joggal lehet büszke rá, hogy ennyi pénzt nyertek a pályázaton. Mondjuk a község vezetőjeként az ember azt gondolná, hogy dolga is ilyesmivel foglalkozni, pénzeket szerezni.
Ebből a szempontból talán egy kicsit meglepő, hogy a beruházást menedzselő Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás elnökhelyetteseként Szolnoki Gábor tárnoki polgármesternek havi 125 ezer forint tiszteletdíjat szavaztak meg 2011 januárjától egy évre.
A kivitelezésre közbeszerzési pályázatot írtak ki, amit A-Híd Zrt és az OMS Kft konzorciuma nyert.
Az A-Híd valószínűleg nem ismeretlen azok előtt, akik nyomon követik a nagy közpénzes infrastrukturális beruházásokat itthon. A cég többször indult már együtt a Simicska Lajos-féle közgéppel, például a Margit híd felújítását is együtt csinálták. Építettek már Simicskáékkal közösen autópályát, vasúti hidat.
Az A-Híd hátteréről a HVG írt bővebben, a cég jelenlegi vezére az első Fidesz-kormány idején a Közgép vezérigazgatója volt.
Az A-Híd honlapja szerint a tárnoki csatornázás idén május végén fejeződött be.
A településen élők szerint már most gyakran kell javítani. Azt mondják, szinte hetente bontják fel az utcákat, és tesznek helyre valamit olyan területeken, ahol néhány hónapja fejeződött csak be az építkezés. Ezeket az eseteket fényképekkel is dokumentálták. Mikor mi szeptember közepén Tárnokon jártunk, akkor is látszottak a gyakori javítások nyomai. Szolnoki Gábor polgármester szerint a garanciális javítások folynak, ő nem tudott felvilágosítást adni róla, hogy a projekt befejezése óta hány alkalommal kellett eddig korrigálni valamit.
Az ilyen százmilliós támogatásokról, közbeszerzésekről szóló, néha kicsit politikai színezetű vitákban az emberek hajlamosak elragadtatni magukat, és bármi rosszat feltételezni arról, aki nem velük ért egyet. Marika nem ilyen. Találkozóinkon egyszer sem mondta, semmilyen módon nem is utalt arra, hogy bármilyen közpénznek lába kelt volna, lenyúltak volna valamit. Pedig kérdezgettük ilyesmiről.
Ő arra gyanakszik, hogy az önkormányzat azért engedi magasabbra a lakossági hozzájárulást, mint amennyit muszáj lenne elkérni, hogy pénzt spóroljon magának, és azt például az utak aszfaltozására költse.
Ha így van, az nem tűnik valami ördögi tervnek.
“Semmi baj sincs se az útépítéssel, se vízelvezetők javításával. Ezek nagyon fontosak, csinálja az önkormányzat! De ne úgy, hogy több pénzt kér el a tárnokiaktól a csatornára, mint amennyit feltétlenül szükséges. Nagyon szegény emberek is élnek ebben a községben, nekik egy kis különbség is sokat jelent.”
Miután sokadik kérdésére sem kapott számára kielégítő választ az önkormányzattól, az idős asszony a Transparency International segítségével közérdekű adatkérést küldött az önkormányzatnak, majd honlapot indított a beruházással kapcsolatban. Itt leírta, amit nekünk is elmondott, hogy szerinte túl sok pénzt kérnek el a tárnokiaktól a csatornázásra. Közölt néhány számítást is, hogy szerinte mennyi lenne a reális összeg.
Marika az oldalon azt követelte, hogy az önkormányzat csökketse a lakosság terheit, és leírta, hogy szerinte
“valaki hazudik nekünk.”
Nem tudni pontosan, hogy az idős asszony honlapját, az azóta lekapcsolt www.2461tarnok.net-et hányan látogatták meg, de az önkormányzat úgy ítélte, hogy Marikán elégtételt kell venni.
Biztos nem akarták, hogy a 2146tarnok.net ellenzéki tűzfészekké váljon, és aztán elsöpörje őket a gyújtóhangú szövegek miatt induló forradalom.
Tavaly decemberben pert indítottak Marika ellen a honlap miatt, mert az ott leírtak szerintük megsértik Tárnok önkormányzatának jó hírnevét. A keresetben többek közt az olvasható, hogy Marika
“közérdekű adatokat olyan összefüggésben közöl, melyek valós tényeket hamis színben tüntetnek fel.”
A tárnoki polgármester nekünk a perről többek közt azt írta:
“Véleménye mindenkinek lehet, azt nem vitatjuk, de tényeket csak akkor állítson valaki, ha azt bizonyítani is tudja.”
A néni perében a következő tárgyalás a héten lesz, a Transparency jogsegély szolgálatának ügyvédje, Nagy Péter képviseli majd. Az önkormányzatnak egyébként egy ilyen per illetékmentes, és megírták a bíróságnak, hogy akkor is tartsák meg a tárgyalást, ha ők egyáltalán nem mennek el. Sokat nem kockáztatnak. Biztosan kevesebbet, mint Marika.
“A szippantás nekem olcsóbb. Ha még 20 évig élnék, akkor sem fizetnék ki annyi pénzt, mint amennyibe a csatorna kerül. Azt meg ugye most kellene kifizetnem, de nem tudom.”
Persze ez, mármint hogy a csatornázás nem éri meg, csak az idősebbek egy részére, és főleg az egyedülállókra igaz. Egy sok gyerekes családnak, ahol több a szennyvíz, sokkal gyorsabban megtérül a bekötési díj. Nekik pozitív változást hoz az életükbe a csatornázás.
Ezzel együtt Tárnokon most sokan érzik úgy, hogy összességében rosszul jártak azzal, hogy a község megnyerte a támogatást az uniótól.
A legszegényebbek, a legnehezebb egzisztenciális helyzetben lévők adósodtak el a beruházás miatt. A számukra kifizethetetlennek tűnő tartozásért cserébe ráadásul az életük sem lett semmivel könyebb. Az ő házaikat nem kötik rá a hálózatra, mert nem tudnak fizetni. Amíg nincs több pénzük, csak a vezeték behúzott csonkját nézhetik a kertjük végében.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.