Reszkessetek, gyerekek, jövőre újra támad a fejes káposzta!

Most kapaszkodjon meg mindenki, mert ez durva lesz:

A káposztafélék Európából származnak. A káposztát már több mint 4000 éve termeszti az ember. A fejes káposztának jelentős szerepe van táplálkozásunkban

- áll a negyedikes környezetismeret-tankönyv fejes káposztáról szóló fejezetében.

Az ilyesmivel nincs mit tenni, bemagolja az ember, kap rá egy kegyelemkettest, és fellélegzik, hogy soha az életben nem kell többet foglalkoznia a fejes káposztával. Főleg, ha nem akar.

Aztán eltelik egy év, indul a felső tagozat, új kihívások jönnek, például megjelenik az első mitesszer, továbbá a környezetismeretet már természetismeretnek hívják. Kinyitja az ember az ötödikes tankönyvet, belelapoz, és mit lát?

A káposztafélék Európából származnak. A káposztát már több mint 4000 éve termeszti az ember. A fejes káposztának jelentős szerepe van táplálkozásunkban.

WTF?

- merül fel a kérdés minden magára valamit is adó ötödikesben. Évről évre meg kell tanulni ugyanazt?

Igen:

kaposzta

És a fejes káposzta csak a a kezdet. A vöröshagymáról például negyedikben megtudja az ember, hogy

Sok ételt ízesítünk hagymával. Nagyon sok étel el sem képzelhető nélküle. A hagyma őse Nyugat-Ázsiában vadon terem, de az emberiség már ötezer éve termeszti.

Aztán ötödikben jönnek az extra ismeretek:

Sok ételt ízesítünk hagymával. Nagyon sok étel el sem képzelhető nélküle. A hagyma őse Nyugat-Ázsiában vadon terem, de az emberiség már ötezer éve termeszti.

voroshagyma

A burgonyával kapcsolatban például évről évre felmerül a kérdés, hogy vajon Volt-e már burgonya Mátyás király lakomáin? És hogy a burgonya az egyik legfontosabb élelmiszernövényünk. A szarvasmarháról pedig negyedikesként és ötödikesként is meg kell tanulni, hogy

A szarvasmarha őse az őstulok. Háziasítása 8–9000 éve kezdődött meg. Hatalmas elterjedési területükön különböző időben és különböző helyeken kísérelték meg háziállatként való tenyésztését.

Ráadásul ugyanazokkal az illusztrációkkal:

szarvasmarha

WTF?

- merül fel a jogos kérdés a gyerekek nyomán.

"Ennek nem én vagyok az oka, hanem a tantervek" - mondja Hartdégenné Rieder Éva, a magyar környezet- és természetismeret-könyvek nagyasszonya, aki a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadónál megjelent számtalan könyvet jegyez szerzőként vagy társszerzőként (a szóban forgó, 2010-es kiadású negyedikest egyedül, a 2013-as ötödikest Csákány Antalnéval és Rugli Ilonával közösen).

Az új tankönyveket már a 2012-es Nemzeti Alaptanterv szerint kellett megírni, amelynek egyik fő célja éppen a rendteremtés, a tananyag központosítása volt. Ennek a tantervnek a készítői úgy gondolták, hogy elég a fejes káposztával és a vöröshagymával ötödikben megismerkedni, de valahogy elfeledkeztek azokról a gyerekekről, akik a régi tanterv és az annak megfelelően íródott régi tankönyvek alapján már rég megismerkedtek a fejes káposztával és a vöröshagymával. Innen a zűrzavar, amit néhány pedagógus, akik korábban elégedetten használták a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó konkurense, a Mozaik tankönyveit, óriási hibának tart, amit senki nem vett észre.

A szerző, Hartdégenné észrevette, hiszen mind a kettőt ő írta: "2012-ben jött az új alaptanterv, annak megfelelően kellett megírni a könyvet"- mondja.

"A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekeknek az ismétlés nem olyan nagy baj, olyan sok a többi tárgyból is a tanulnivaló, menjenek kirándulni, hozzanak be zöldségeket, gyümölcsöket, vizsgáljanak, mérjenek" - üzeni a szerző, aki maga is gyakorló tanár. Hartdégenné egyébként a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó oldalán számos tanácsot tett közzé arról, hogyan lehet elkerülni az órákon a tankönyvekben szereplő kényszerű redundanciát, és azt mondja, szokták keresni a kollégái, akiknek szívesen ad tanácsot. "Mi, tanárok, kreatívak vagyunk, a tankönyveknél százszor okosabbak" - mondja a szerző, aki szerint a helyzet még két évig így marad, aztán már nem lesz ismétlődés a tankönyvekben.

Hartdégenné szerint egyébként az ismétlődések mellett vannak lényeges változások is, például "a csonthéjasoknál az őszibarack lett a hangsúlyos, pedig 20 évig a szilva volt".

És valóban:

Kegyvesztett lett a 20 évig sztárolt szilva; az őszibarack az új őrület

Mások szerint nagyobb a baj, és a problémák nem korlátozódnak a környezet- és természetismeret-tankönyvekre:

"Sajnos a kerettantervek bevezetésénél nem volt szempont a tananyagok összehangolása, és mivel nem felmenő rendszerben vezették be a változtatásokat, így sok nehézséget okoz az, hogy a gyerekek bizonyos tananyagrészeket többször is fognak tanulni, (sőt lehet, hogy lesznek olyan tananyagok is, amelyeket így egyáltalán nem fognak). Ez a probléma azonban nemcsak a 4. és 5 évfolyam környezet- és természetismeret tantárgyait érinti, hanem más évfolyamokat és tantárgyakat is"

- mondják a könyvpiaci helyzetet ismerő szakértők.

A lényeg, hogy ha valakinek már negyedszer próbálják megtanítani az elefántot, vagy ellenkezőleg, teljesen kimaradt a mókus, mindenképpen jelentkezzen!

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.