Így lesznek egyre gazdagabbak a világ leggazdagabbjai

Bár a világgazdaság még nem heverte ki teljesen a válság hatásait, de a háztartások vagyona újra növekszik. Az emberiség teljes vagyona az elmúlt egy évben 20,1 ezer milliárd dollárral lett több, így soha nem látott szintre, 263 ezer milliárd dollárra (kb. 63 120 000 milliárd forint) bővült. Ezzel a háztartások vagyona összesítve 20 százalékkal haladja meg a világválság kitörése előtti szintet. Ez, és hasonló okosságok derülnek ki a Credit Suisse idei vagyoni helyzetjelentéséből, aminek néhány fontosabb kimutatásáról már beszámoltunk ebben a cikkben.

Ahogy a tanulmány is írja, az nagyon jó, hogy az összvagyon világszerte növekszik, azzal viszont komoly gondok vannak, hogy a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek ismét nőni kezdtek a világban.

Az, hogy a világon vannak gazdagabb és szegényebb országok, az önmagában nem nagy újdonság, és az sem nagy hír, hogy továbbra is megvan ez a különbség. Az egyes országok a háztartások vagyona alapján nagyjából így oszthatók csoportokba:

Jóléti szintek a világon 2014-ben. Pirossal a leggazdagabbak, kékkel a legszegényebbek. (Forrás: A Credit Suisse tanulmánya)

A csoportokban nagy, trendszerű változás nincs, bár az egyes országok vagyoni növekedésében vannak különbségek. Az Egyesült Királyság lakóinak vagyona például majd 20 százalékkal nőtt egyetlen év alatt, míg Argentínában az államcsőd, Ukrajnában pedig a háború miatt több mint 30 százalékos a csökkenés.

A háztartások jóléti szintjében beállt változások az elmúlt két évben - nyertesek és vesztesek. Forrás: A Credit Suisse tanulmánya)

Ebben a tekintetben az Egyesült Államokat még a Dél-Afrikai Köztársaság is veri, de ez senkit ne tévesszen meg, ha nem százalékban, hanem nominálisan nézzük a változást, az USA vagyona nőtt legtöbbet. A háztartások vagyonát elemző mutatókra az Egyesült Államok egyedül is óriási hatással van, hiszen messze-messze ez a leggazdagabb ország a világon, csak az EU tudja e téren felvenni vele a versenyt.

Az összes háztartási vagyon a világ egyes régióiban (Forrás: a Credit Suisse tanulmánya)

A feltörekvő gazdaságokban azonban 2000 és 2014 között sokkal gyorsabb volt a háztartások vagyonának növekedése. A feltörekvő régiók vagyoni gyarapodása kétszer vagy akár háromszor olyan arányú, mint a fejletteké. A szakadék persze továbbra is nagy, és nominálisan még így is nagyobb az európai vagy az észak-amerikai vagyon növekedése.

A vagyon növekedése régiók szerint, százalékban. Forrás: A Credit Suisse tanulmánya)

A vagyoni egyenlőtlenségek országokon belüli növekedése azonban újabb trend, és nem sok jót jósol.

Globális vagyoni piramis. Forrás: A Credit Suisse tanulmánya)

A globális vagyonelosztási piramis legtetején lévő nagyjából 35 millió ember rendelkezik a teljes vagyon 44 százaléka felett, és a dollármilliomosok száma a világ legtöbb országában növekedett az elmúlt egy évben. Ebből a szempontból komoly veszteségei csak Indonéziának, Oroszországnak, Norvégiának, Argentínának és Törökországnak voltak, de – ahogy a lenti táblázatból is látszik – a növekedés globálisan ellensúlyozza ezt.

A milliomosok számának változása országok szerint, 2013-14. Forrás: A Credit Suisse tanulmánya)

A felmérés adataiból az is látszik, hogy míg a világ lakóinak medián vagyona szinte egyáltalán nem nő, a leggazdagabb 10 százalékba és a leggazdagabb 1 százalékba kerüléshez egyre több pénzre van szükség. Ez – egy kis egyszerűsítéssel – azt jelenti, hogy a teljes vagyon egyre gyorsabb növekedéséből szinte csak a világ leggazdagabbjai profitálnak.

A világ leggazdagabb 50, 10 és 1 százalékának minimális vagyona. (Forrás: A Credit Suisse tanulmánya)

A Credit Suisse elemzése szerint ennek főleg az az oka, hogy míg a világgazdasági válságban a lakáspiac összeomlásával rengeteg ingatlanvagyon veszett el, az olyan pénzügyi eszközök mint a részvények vagy a kötvények, jól teljesítettek. Ilyen pénzügyi eszközei pedig leginkább a gazdagoknak vannak.

A válság előtt, amikor az ingatlan ért egyre többet, a világ fejlett gazdaságainak többségében inkább csökkentek a vagyoni egyenlőtlenségek, hiszen ingatlanvagyonának növekedésével a középosztály gazdagodott, a szegényebbek pedig több államban (például az Egyesült Államokban) a hitelezés felfutása miatt tudtak ingatlant venni. A válságban azonban már csak a felvett hitelek teljesíthetetlenné válása miatt is épp a legszegényebbeket nyomta agyon, és ők veszítették a legtöbbet a vagyonukból.

A vagyoni egyenlőtlenségek globális növekedéséért azonban a kutatás szerint nem a fejlett gazdaságok a felelősek, sőt a G7 államaiban (Nagy-Britanniát leszámítva) 2000 és 2014 között egészében inkább enyhén csökkentek az egyenlőtlenségek, hiszen a válságot követő növekedés még nem egyenlítette ki a válság előtti csökkenést. Ahol igazán durván megszaladt a milliomosok szekere, azok az olyan feltörekvő gazdaságok, mint Kína, India vagy pár latin-amerikai ország. Ez logikus is, hiszen a leggyorsabban növekvő gazdaságok sikere elsősorban az elképesztő ütemben növekvő cégeiken múlik, az ilyen cégek növekedése pedig a tulajdonosaik és a vezetőik vagyonát dobja meg. Több közgazdász foglalkozott már ezzel a témával, és ki is mutatták, hogy egy bizonyos fejlettségi szintet elérve ezek az egyenlőtlenségek csökkenni kezdenek.

Ez egy ideig igaznak is tűnt, a mostani amerikai trendeket elnézve viszont egyáltalán nem biztos, hogy az. Az USA gazdaságáról és lakónak vagyoni helyzetéről viszonylag részletes és régre visszanyúló adatok állnak a kutatók rendelkezésére, és azokból ez látszik:

Így aránylik a gazdagok jövedelme és vagyona a teljes lakosságéhoz. (Forrás: A Credit Suisse tanulmánya)

A kék és a barna vonal mutatja, hogy lakosság leggazdagabb 1 és a leggazdagabb 10 százalékának jövedelme az országos összesített mutató hány százalékát tette ki a XX. században, a zöld és a sárga vonalak pedig ugyanezt jövedelemmel.

A grafikonról jól látszik, hogy az 1910-es években óriásiak voltak a vagyoni egyenlőtlenségek, de azok hamar csökkenni is kezdtek, ahogy a korábban gyakorlatilag nincstelen amerikai dolgozók, akik csak bérelték a lakásukat és tömegközlekedéssel jártak, ingatlant, autót és más tartós fogyasztási cikkeket tudtak venni. A jövedelmi különbségek azonban a nagy gazdasági világválság idején kezdtek csökkenni, majd az azt követő keynesiánus amerikai gazdaságpolitika idején – egészen az 1970-es években bekövetkezett neoliberális fordulatig – viszonylagos csökkenést mutatnak vagy stagnálnak. Nagyjából az mondható el a vagyoni különbségekről is.

A hetvenes évek neoliberális gazdaságpolitikai fordulata után azonban újra inkább növekedni kezdtek az egyenlőtlenségek.

Ez a mutató persze csak a gazdagokra koncentrál, pedig az összkép szempontjából nem mindegy, hogy míg a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, mi történik a középosztállyal vagy az alacsony jövedelműekkel. Ez magyarázza azt is, hogy miért nem látszik a grafikonon az amerikai vagyoni egyenlőtlenségek 2000 és 2006-2007 közötti enyhe csökkenése sem.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;