Tudod ki szemetebb a interneten a gonosz kormányoknál? A pöcsfej startuposok

A világ már éppen kezdett volna beletörődni az új helyzetbe: az NSA mindent tud, az amerikai kormány még Angela Merkelt is lehallgatja, a nagy techcégek pedig a titkosszolgálatok egyetlen füttyentésére kiadják a felhasználóik adatait.

Erre most kiderült, hogy azok a “vagány”, “fiatalos”, “közénk tartozó”, “névtelenséget”, “biztonságot” ígérő web 4.0-ás cégecskék is tudnak olyan szemetek lenni, mint az FBI és a KGB együttvéve.

Október 16-án a Wikileaks- és az NSA-botrányok kirobbantásában is kulcsszerepet játszó Guardian honlapján túlzás nélkül bombasztikusnak nevezhető cikkek jelentek meg a Whisper nevű alkalmazásról, amely eddig azt hazudta magáról, hogy a névtelen, beazonosíthatatlan szivárogtatások tökéletes eszköze. Erre most kiderült, hogy pont az ellenkezője. Ráadásul szemben a profi titkosszolgálatokkal, a Whisper nagyszájú főnökei önként, dalolva mindent elmeséltek a brit lap újságíróinak.

A Whisper vezetése ugyanis eredetileg együtt akart dolgozni a Guardiannal, és ezért meghívták a lap néhány szakemberét Los Angeles-i főhadiszállásukra, hogy megbeszéljék egy esetleges együttműködés lehetőségét. Csak sajnos közben elkövették azt a hibát, hogy elmesélték az újságíróknak: névtelennek és lekövethetetlennek hazudott szolgáltatásuk valójában egyáltalán nem az. Mindennek tetejébe pedig olyan amatőrök voltak, hogy mielőtt felfedték volna, hogy mekkora férgek valójában, legalább egy titoktartási szerződést aláírjanak a hüledező újságírókkal, akiknek így valamennyire meg lett volna kötve a kezük.

Felhasználási feltételeiben a Whisper azt ígérte, hogy nem tárolja örökké az egyes titkos üzeneteket, és ha egy felhasználó ezt kéri, akkor nem is azonosítja be, hogy ezek földrajzilag honnét származnak. A Guardian munkatársai meglepődve tudták meg, hogy dehogynem.

A Whisper igenis mindent tárol, még azokat a földrajzi lokációkat is, amelyekről megígérték, hogy nem.

A Whisperen megjelenő üzenetek jó része persze jelentéktelen kis semmiség (“puskáztam a vizsgán”), egy részükkel viszont kifejezetten kínos helyzetbe hozható a szerzőjük (“anyám megöl, ha megtudja, hogy meleg vagyok”), vagy eleve olyan emberektől származik, katonáktól, a Fehér Ház vagy éppen a guantanamói amerikai bázis dolgozóitól, akiknek komoly bajuk lehetne, ha lebuknának.

A Whisper vezetését azonban mindez nem zavarta, amikor saját szerződési feltételeiket semmibe véve valamennyi felhasználó adatait tárolta. És ha még ez így magában nem lenne elég, a Guardian azt is kiderítette, hogy a Whisper

  • olyan felhasználói adatokat is átadott az FBI-nak és az MI5-nak, amire a legtöbb techcég nem lett volna hajlandó.
  • folyamatosan együttműködik az amerikai hadügyminisztériummal, megosztja velük az olyan adataik egy részét, amelyekről tudják, hogy amerikai katonai bázisokról származnak.
  • dolgoznak az alkalmazás kínai verzióján, amely megfelelne az ottani szigorú törvényeknek. Miközben az együttműködésre nem hajlandó Facebook és a Twitter elérhetetlenek Kínából.
  • adatai egy részét külföldön, konkrétan a Fülöp-szigeteken tárolja.

Miután a Guardian újságírói közölték a Whisper illetékeseivel, hogy cikket fognak írni minderről, ezek csendben frissítették szerződési feltételeiket, tulajdonképpen elismerve, hogy előzőleg nem voltak őszintékf felhasználóikkal. Egy nappal a cikkek megjelenése után pedig ötoldalas dokumentumban igyekeztek kimagyarázni a bizonyítványt - közepes sikerrel.

A Whisper lebukásának külön pikantériát ad, hogy az itt keletkezett tartalmakat rendszerező főszerkesztőként az a Neetzan Zimmerman dolgozik a cégnél, aki a kattintásvadász internetes tartalmak legnagyobb gurujának számít. A Whisper előtt a Gawker médiabirodalomnál ért el elképesztő eredményeket, a cikkek megjelenése óta viszont Twitterén oktatja ki/fenyegeti a Guardiant. Példája szépen bizonyítha, hogy aki mindenre képes a kattintásokért, az aztán tényleg mindenre képes a kattintásokért.

A leleplezés végzetes csapás lehet a Whisper számára, amelyet minden bizonnyal tömegesen fognak elhagyni az eddig magukat biztonságban érző felhasználók. Az internetet használó tömegeknek viszont legalább olyan fontos jelzés, mint az NSA-botrány:

ahogy a hivatalos szervekkel, úgy az ilyen névtelenséget és biztonságot ígérő cégecskékkel is jobb vigyázni.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.