Euronews

Európa legnagyobb hírtelevíziója, az Euronews foglalkozott a hat magyar magas rangú tisztségviselőt érintő amerikai beutazási tilalommal, amiről beszámolt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Victoria Nuland európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettes előző napi washingtoni találkozójáról is. Az Euronews a megbeszélést feszültnek mondta.

A beszámoló szerint a beutazási tilalommal az USA arra figyelmezteti Budapestet, hogy változtasson a demokratikus értékek aláásásával fenyegető politikáján. Stefan Grobe, az Euronews washingtoni tudósítója szerint a Obama kormánya már rég elégedetlen a magyarországi kormányzással, most pedig úgy tűnik, kezd elfogyni a türelme. Grobe úgy látja, Washington azt üzeni Budapestnek: „Szedd össze magad vagy pedig viseld a következményeket!”

A beszámoló szerint washingtoni elemzők úgy látják, Magyarország jobboldali kormánya az országot egy olyan tekintélyelvű útra vezette, amiben a korrupció érzése az elfogult igazságszolgáltatással párosul – mindezt viszont Magyarország tagadja.

Die Welt

A Die Welt szintén az amerikai beutazási tilalomról írt ma. A Washington veszélyben látja a magyar demokráciát című cikkben Boris Kálnoky kiemelte, hogy az USA beutazási tilalmat rendelt el állami alkalmazottak ellen, amiből Budapest „botrányt csinál”, miközben „egy sokkal nagyobb témáról van szó”.

A washingtoni vezetés a rendszerváltás óta soha nem fejtett ki olyan nyomást Budapestre, mint most, és sokkolónak nevezte André Goodfriend amerikai ideiglenes ügyvivő szavait, amik arra vonatkoznak, hogy az USA nem tekintené szövetségesének Magyarországot, ha tovább folytatódna a demokrácia aláásása. Kifejtette: Washingtonban úgy vélhetik, Budapest túlságosan szoros barátságba került Moszkvával, és meglehet, hogy azért is kell "megrendszabályozni", hogy a kelet-európai térségben más országok ne kövessék a magyar példát.

Die Presse

Úgy tűnik, az USA végleg elvesztette a türelmét a magyar kormánnyal szemben – írja a Die Presse konzervatív osztrák lap.

A vendégkommentár szerzője, Csekő Balázs szerint sem a diplomáciai lépések, sem a bíráló sajtóhírek nem tudták megállítani a korábbi kelet-európai éltanuló közeledését az ázsiai autoriter hatalmi berendezkedések felé és fokozatos eltávolodását a liberális nyugati értékektől. A szerző úgy látja, hogy a civil társadalom megfélemlítése egyre hangosabban kongatta a vészharangot Washingtonban.

A szerző szerint az Ökotárs Alapítvány irodájának egy hónappal ezelőtti megrohamozásával a magyar kormány végleg átlépte a határt, hiszen a civil szféra az USA-nak „szent és sérthetetlen”.

Az amerikai beutazási tilalom szokatlanul kemény lépés, amire szövetségesek között alig van példa – Magyarország oroszbarát magatartása szintén felháborodást és dühöt váltott ki Washingtonban. Magyarország „putyinizálódik” és nincs kizárva, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan hamarosan Brüsszel is tettekkel reagál a magyar lépésekre – írja a lap.

Stb.

A kisebbségi magyarok helyzetéről és a liberális demokrácia hozadékairól közölt véleménycikket az Új Szó szlovákiai magyar napilap. A „Magyar, orosz – két jó barát?” című jegyzet szerzője, Gál Zsolt, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt parlamenti frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója, cikkében a Krím Oroszország általi „lenyúlásáról” megállapítja, hogy  ha más viszonylatokban is ezen a módon, a nemzetközi jogi alapelvek helyett az ököljog érvényesülne, azt a „kisebbségi magyarok sínylenék meg legjobban”.

A cikk írója Orbán Viktor Tusnádfürdőn mondott beszédére utalva ironikus hangnemben teszi fel a kérdést: „Vajon a Tusnádfürdőn Orbánnak tapsikoló erdélyi magyar hallgatóság mit szólna ahhoz, ha a román elit is a magyar miniszterelnök által példaként említett országokat (Oroszország, Kína, Törökország) tekintené követendő példának? A nemzetiségi jogok tekintetében… Nem eléggé nyilvánvaló, hogy a kisebbségek szempontjából a liberális demokrácia a lehető legjobb rendszer és minden más rosszabb nála?” – kérdezi a pozsonyi lap kommentátora.

Az európai energiaunió megteremtésének szükségességéről ír szerdai számának szerkesztőségi cikkében a Financial Times európai kiadása. A lap megjegyzi, hogy egyes tagállamokat, így Bulgáriát és Magyarországot nehéz leválasztani, „leszoktatni” a viszonylag olcsó orosz földgázellátásról. Szerkesztőségi állásfoglalásában a lap az energiapolitika összehangolását az EU előtt álló egyik legjelentősebb kihívásnak nevezi. Az ukrán válság miatt a lap úgy véli, csökkenteni kell az orosz importtól való függést, különösen a földgáz terén, aminek 30 százalékát kapja az EU egésze Oroszországból. Az Európai Unió energiaellátása közel sincs biztonságban Moszkvával szemben. (MTI)