Kussolj már el ribanc, mi nem utáljuk a nőket!

gamer1

Ez a Twitter poszt remekül összefoglalja, hol tart mostanában a Gamergate mozgalom.

"Menj, és bazd meg magad, te hülye picsa! Nézz utána a dolgoknak, mielőtt szarságokat találsz ki. A Gamergate nem a nőgyűlöletről szól"

Ez egyébként még egy visszafogott vélemény, tényleg. Sehol sincsen a halálos fenyegetésektől, zaklató telefonoktól, amik miatt volt olyan nő, akinek el kellett költöznie otthonából.

A játékos körökben közkedvelt színésznő, Felicia Day szerdán arról posztolt, hogy nem nagyon mer írni a témáról, mert fél, hogy zaklatni fogják miatta. Valaki 5 perccel később kitette az otthoni címét és a privát emailjét a netre.

Így lesz egy csúnya szakításból online mozgalom, aztán bűncselekmények sora.

Lehet, hogy Zoe Quinn több férfivel is lefeküdt

Az egész történet augusztus közepén egy csúnya szakítással kezdődött.

Egy Zoe Quinn nevű játékfejlesztő dobta akkori barátját, akinek ez nagyon rosszul esett. Annyira rosszul, hogy a srác csinált egy iszonyúan nyugtalanító oldalt TheZoePost néven, és elkezdett nagyon-nagyon hosszan, mindenféle intim részleteket kiteregetni a kapcsolatukról. Beszámolt róla, hogy milyen volt a szexuális életük, kirakta a levelezéseik szövegét, és írt arról, hogy szerinte a lánynak milyen jellemhibái vannak. Szóval igazi patkány módjára járt el.

Hosszan írt róla, hogy szerinte ki mindenkivel csalta meg őt Zoe, beleértve a lány nős főnökét és a Kotaku nevű, játékokkal foglalkozó oldal egyik újságíróját, Nathan Graysont.

Na, ezen a ponton már nem hallgathatott tovább az internet.

Nem az elhagyott fiú gusztustalan posztjai miatt kellett szót emelni, hanem azért mert az újságíró Grayson egy cikkében egy alkalommal idézte Quinnt, a játékfejlesztőt.

Nem a lány általa készített játékról volt szó az írásban, ami egyébként még azelőtt született, hogy Grayson és Quinn összejöttek volna, de ezek mellékes körülmények. Voltak, akik fel akartak háborodni, és ők egyből meglátták a lényeget. Valami olyasmit, hogy

egy nő szexszel korrumpált egy újságírót.

Mindig kell egy híres ember

Ezen a ponton még csak pártucat fontoskodó idióta háborgott egy teljesen alaptalan hülyeségen. Aki már olvasott kemtréles fórumot, vagy bármit az oltáskritikus mozgalmaktól, az tudja, hogy vannak ilyen sarkok az interneten, ahol összegyűlnek emberek, és ártalmatlan vagy éppen kártékonyabb ostobaságokkal tömik egymás fejét. Nem nagyon lehet, és valószínűleg nem is kell velük mit csinálni.

Soha senki nem hallott volna az egész történetről, ha nincs Adam Baldwin, az amerikai filmvilág Dörner Györgye.

Baldwinnak nem kell sokáig nézegetni a Twitterét, hogy az ember el tudja helyezni.

Fő ellenségei:

  • Obama elnök
  • és a melegházasság.

Barátai:

  • a lőfegyverek.

Semjén Zsolttal valószínűleg prímán kijönnének.

Augusztus 27-én, kevesebb mint két héttel a Quinn magánéletéről szóló posztok megjelenése után Baldwin megosztott két videót a #gamergate hashtaggel

// ]]>

A videók arról szólnak, hogy Quinn egy ribanc, a játékai szarok, és a játékokról tudósító média pedig korrupt, aki pedig erről beszél, azt

megpróbálják elhallgattatni.

Baldwinnak 200 ezer követője van a Twitteren, a videojátékos szubkultúrában pedig különösen népszerű, mert szerepelt a Firefly című sorozatban. A követői a 4chan trolljaival együttt kampányt kezdtek a média feltételezett korrupciója ellen, és ezzel egyidejűleg elkezdték zaklatni Quinnt. Így indult a #Gamergate mozgalom.

Megkereslek és megerőszakollak

Hogy van-e helytelen összefonódás a játékok készítői és a játékokról író újságírók között, arról érdemes beszélni. Sajnos előfordul ilyesmi, még ha Zoe Quinn esetében nem is történt semmilyen korrupció. A Gamergate mozgalom viszont elsősorban nem arról lett ismert, hogy leleplezett volna bármilyen korrupciót (bár az Escapist és a Kotaku például leporolta miatta etikai kódexét), hanem arról, hogy a hullámaira felülve trollok nőket kezdtek zaklatni.

Nem csak Quinn címét és elérhetőségét hozták nyilvánosságra, nem csak ő kapott halálos fenyegetéseket, hanem Anita Sarkeesian is.

Róla már írtak részletesebben a feminfóso. Sarkeesian a nők ábrázolását elemzi a különböző videojátékokban, és erről csinál Youtube videókat.

Elgondolkodtató, sarkos véleménye van. Egyáltalán nem kell mindennel egyetérteni, amit mond. Viszont az biztos, hogy semmi olyan nincsen a videóiban, ami miatt nem csak őt, de családját is halálosan meg kellene fenyegetnie bárkinek.

És akkor itt már egyértelműen látszik, hogy a Gamergate leginkább a játékiparban és körülötte dolgozó nőkről szól, hiszen Sarkeesiannek az eredeti sztorihoz semmi köze. És így kerül aztán célkeresztbe Felicia Day, akinek aztán végképp semmi köze az alapügyhöz, de ahogy egy félmondatot mert szólni arról, hogy a nők online zaklatása nem oké, azonnal kiteszik a netre a lakcímét.

Ez már nem csak a te játékod, hanem a lányoké is

tumblr_naxh40FJ5l1tkuydyo1_r1_1280

Nem kell nagyon messzire menni, hogy az ember találjon a Gamergate-tel párhuzamba állítható történetet itthon. Amikor a KiMitTube tehetségkutatóban az egyik zsűritag, Mondik Noémi kritizálta Magyarország egyik legnépszerűbb Youtube videósát, annak rajongói gyűlöletkampányt indítottak ellene. Ezek a kisfiúk Zoe Quinnt, vagy Anita Sarkeesiant is vidáman zaklatnák, ha tudnának hozzá eléggé angolul.

Nem csak a KiMitTube körüli konfliktusok alapja volt a szubkultúra reakciója a körülötte megváltozó környezetre, részben ez van a Gamergate mögött is.

A játékiparban egyre nagyobb pénzek vannak, egyre többen jelennek meg a piac mindkét oldalán. A nagyobb és változatosabb közönségnek egyre többféle játék készül. A szcéna változik, az eddigi egyeduralkodó célcsoportnak osztozkodnia kell a figyelmen. Elviselni, hogy már nem az ő ízlésük az egyetlen mérce, nem csak a nekik kedves hangok számítanak a pályán.

Egyelőre úgy néz ki, hogy nagyon szarul alkalmazkodnak a változó helyzethez.

(Gamasutra, Motherboard, ArsTechnica, Guardian, RockPaperShotgun, Kotaku)

;