Ha beszólsz, letörölnek – egy vérbeli illiberális állam küzdelme az internettel

Azzal párhuzamosan, ahogy korlátozta a török kormány a véleményszabadságot az országban, úgy kezdett el egyre fontosabb szerepet betölteni a közösségi média mindazok számára, akik követni akarták, mi is történik valójában az országban.

Ezt jelzi az is, hogy a felmérések szerint a török lakosság internetező részének 92 százaléka van fenn valamilyen közösségi oldalon, abszolút világcsúcsot beállítva ezzel. Ezért persze semmi meglepő nincs abban sem, hogy a kormány most éppen az internet megszállására készül. A Foreign Policy cikkéből jól végig lehet követni, hogyan próbálják meg átvenni a hatalmat a Törökországban különösen fontos szerepet betöltő Twitter fölött.

(OZAN KOSE / AFP)

Az, hogy a kormánynak nagyon nem tetszik, hogy állampolgárai lelkesen twittereznek, már abból nyilvánvaló volt, hogy a márciusi helyhatósági választások előtt egyszerűen blokkolták az oldalt Törökországban. Épp ekkor került ki az internetre több olyan hanganyag is, ami Recep Tayyip Erdogan (akkor még miniszterelnök, azóta államelnök) körét keverte korrupciós gyanúba. A névtelen szivárogtatók főleg Twitteren terjesztették a fájlokat, erre pedig  Erdogan kormánya a teljes blokkolással reagált. Az Alkotmánybíróság később felfüggesztette a tiltást, de addigra a kormány több ötlettel is előállt, hogyan lehet korlátozni az internet szabadságát. A korrupciós botrányból sem lett végül semmi, mert rengeteg rendőrfőnök és bíró leváltása után az ügyész végül ejtette az összes vádat.

Csak az idei év első felében a török kormány 186 alkalommal fordult a Twitterhez, hogy távolítsanak el tartalmat, 62 alkalommal bírósági döntéssel is alátámasztva mindezt. A Twitter statisztikáiból látható, hogy magasan Törökország vezet a panaszversenyben. Az indok leggyakrabban rágalmazás és személyiségi jogok megsértése volt. A Twitter 17 esetben  blokkolt végül fiókokat, és összesen 183 bejegyzést távolított el. Mint a Foreign Policy is írja, ebben nem sok meglepő van, a mikroblogszolgáltató minden országban igyekszik a helyi jogi szabályozáshoz illeszkedni.

Újabb csavar viszont a történetben Celil Sagir ügye. A Zaman című török napilap ügyvezető szerkesztője előző hónapban kapott egy levelet a Twittertől, hogy a fiókját felfüggeszthetik, mert bűnügyi feljelentés érkezett ellene, állítólag megsértette a török alkotmányt.

A Twitter leveléből nem derült ki, ki a feljelentő, de a bírósági papírokból igen. A panasz személyesen Erdogan elnöktől, a fiától, a lányától és egy tanácsadójától érkezett. A beadvány szerint az újságíró bejegyzései Erdoganékkal szembeni gyűlöletre ösztönzőek, és alkalmasak arra, hogy a közönség előtt megalázzák az elnököt és családját.

Az elnöki család nem csak azt kérte a bíróságtól, hogy blokkolják Sagir fiókját, de egyben azt is, hogy az összes jövőbeni fiókját, amit esetleg nyitna, szintén azonnal függesszenek fel. Ez volt az első alkalom, hogy a török bíróság nem egy álneves felhasználó Twitter-fiókjára csapott le, hanem egy konkrét személy regisztrációja ellen intézkedtek.

Sagir amúgy főleg szarkasztikus és kritikus bejegyzéseket írt a Twiterre, ugyanakkor szerinte soha nem inzultált ott senkit, aminek szerinte az is a jele, hogy nem indult ellene rendes rágalmazási per, hanem egyszerűen csak le szeretnék törölni az internetről. Sagir panasszal élt a török bíróságnál is, de keresetét október 17-én elutasították. Ami annyira nem is meglepő, ugyanis az új igazságszolgáltatási törvényeknek köszönhetően panaszt csak ugyanannál a bíróságnál lehet tenni, ahol korábban tárgyalták az ügyet, azaz gyakran a panaszok ugyanannál a bírónál landolnak, aki korábban döntött egy kérdésben.

Olyan esetben is fellépett a kormány, amikor a kommunikációért felelős miniszternek, Lüfti Elvannak egy kevesebb mint száz követővel rendelkező felhasználó szólt be Twitteren. Elvan amúgy fontos szerepet tölt be a szólásszabadságot korlátozó törvények megalkotásában, az állami sajtóban előszeretettel beszél arról, hogy ezek a bejegyzések nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

Erdogan pedig teljesen nyilvánvalóvá tette, hogy mit gondol erről a kérdésről, amikor a sajtó szabadságát vizsgáló nemzetközi szervezet, a Bizottság az Újságírók Védelmében (CPJ) delegációjának azt mondta, hogy

„napról napra egyre jobban az internet ellen vagyok”.

Persze nem mindenki internetezése ellen. Erdogán pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nemrég tizenkétezer embert vett fel a közösségi média megszállására toborzott seregébe. Az AKP-trollok (így nevezték el őket a török interneten) dolga nem csak az, hogy minden létező netes fórumon megvédjék Erdogan hírnevét, de az is, hogy ellenzéki politikusokat és újságírókat fenyegessenek. Amikor a Spiegel isztambuli tudósítója egy kormányellenes tüntetés jelszavát emelte át cikkének címébe, és "Erdogan, takarodj a pokolba" címmel írt az ellenzéki megmozdulásokról, órákkal a cikk megjelenése után több mint tízezer fenyegető üzenetet kapott, köztük több mint száz halálos fenyegetést. Másnapra felbukkant a fényképe az internetes fórumokon és a kormánypárti napilapokban. A Spiegelnek meg kellett hátrálnia, nem tudták garantálni az újságíró biztonságát, hazarendelték Törökországból.

Még a 2013-as, Gezi parkban kitört tüntetések után jelentette be a kormány, hogy hatezer, úgynevezett közösségimédia-szakértőt béreltek fel. A dolguk, hogy koordinált válaszokat adjanak a kormányellenes online kritikákra, és folyamatosan figyeljék, mi zajlik az interneten. Minderre azért volt szükség, mert az akkor még miniszterelnöki posztot betöltő Erdogan szerint az internetes aktivisták az ország nemzetközi megítélését akarják aláásni. Ebből nőtt ki aztán az AKP trollserege.

A török kormány természetesen technikai fejlesztéseket is bedob a kommunikációs teljes leuralása érdekében: több tízezer automatikusan működő Twitter-account (bot) állhat a kormánypárt szolgálatában, és ezek retweetelgetik egymás Erdogant dicsérő bejegyzéseit. (Foreign Policy, webmagazin)