Szombaton csendben nagyon fontos változás történt az Európai Unió Tanácsában, amit a munkacsoportokban ülő diplomaták, nagykövetek vagy miniszterek alkotnak – írta meg a Bruxinfo.

Eddig a 2000-es nizzai szerződésben lefektetett minősített többségű döntéshozatali mechanizmus volt érvényben: eszerint a tagállamok különböző számú szavazattal rendelkeztek: a legkevesebbel (3) Málta, a legtöbbel, 29 szavazattal a négy legnagyobb EU-ország (Németország, Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország). Egy javaslatot akkor szavaztak meg, ha legalább 15 ország összesen 260 szavazatot mutatott fel.

Az erősek 2000-ben hagytak egy elvi kiskaput: elvileg bárki kérhette, hogy bizonyítsák, hogy a 260 szavazatos többség mögött ott áll-e a tagállamok népességének 62 százaléka. Ezt Gerhard Schröder német kancellár követelte, mert kiszámolták, hogy ha a nagy országok közül csak ketten összeállnak a németekkel, akkor együtt már többen vannak, mint az EU lakosságának 38 százaléka, így blokkolni tudnának. Erre a gyakorlatban sosem volt példa.

Öt éve várt erre a többség

A 2009. decemberi lisszaboni szerződésben fektették le a november 1-én hatályba lépett kettős többséget: eszerint a javaslat elfogadásához egyszerre a tagállamok 55 százalékának szavazata (azaz legalább 16 ország) és mögöttük az EU lakosságának 65 százaléka kell. (Ha nem az Európai Bizottság vagy a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő javaslatáról döntenek, akkor a tagok 72 százalékára, azaz 21 ország szavazatára és a népesség 65 százalékára van szükség.) Ahhoz, hogy egy szavazást blokkoljanak, legalább négy tagállam ellenvéleménye kell, akik mögött a népesség legalább 35 százaléka ott áll.

Az, hogy erre öt évet kellett várni, az a szmolenszki légikatasztrófában elhunyt Lech Kaczyński érdeme. Hiába próbálta 2007-ben egy brüsszeli EU-csúcson órákig felváltva győzködni Angela Merkel, Nicolas Sarkozy, Tony Blair és José Manuel Barroso, Kaczyński nemcsak 5 év haladékot, de azt is kikötötte, hogy  2017. április 1-ig bármelyik tagország kérhesse: az adott javaslatnál minősített többségi szavazás legyen.

Már megint a németek jártak jól

Eddig Lengyelország és Spanyolország a népességi súlyához képest erős pozícióban volt: 27 szavazat járt nekik, miközben az élen Németországnak csak 29, pedig a két országnak együtt sincs annyi lakosa, mint Németországnak. Ezt az ajándékot próbálták évekig megőrizni (a 2007-ig tartó reformvitákon végig marakodtak a szavazatok miatt), holott tudták, hogy ezt idővel korrigálni kell. Most ezt úgy sikerült elérni, hogy a németek apró engedményeket tettek neki, amikről itt lehet többet megtudni.

Szakértők szerint az új rendszer jobb lesz, mert most hat és félszer annyi országkoalíció állhat elő, mint eddig. Viszont az erőseknek kedvez. Németország szavazati súlya 7,8 százalékról 11,9-re nő, az Egyesült Királyságé, Franciaországé és Olaszországé pedig 7,8 százalékról 8,5-8,7 százalékra. A hat legkisebb (Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg, Málta, Szlovénia) is jobban járt. Lengyelország és Spanyolország bukott nagyot, 7,4-ről 6-6,1 százalékra. Mindenki más is veszít, Magyarország szavazati súlya például 3,7 százalékról 2,8 százalékra csökkent.

A változás fő oka, hogy már a kezdetekkor országok és népek közösségeként definiálta magát az Európai Közösség. Így az alapítók között 400 ezres Luxemburgnak úgy volt 2 szavazata, hogy majdnem 60 milliós nagy országoknak is csak 10. Erre azért volt szükség, mert ha csak a népességszám számított volna, akkor lehetetlen lett volna százötvenszeres túlerővel szemben érvényesíteni a saját érdekeket. De ha minden ország ugyanannyi szavazattal bírna, az is irreális lett volna. Így kellett egy aranyközépút, pláne a 2004-es nagy bővítéssel, amivel a kisebb országok már elvileg dominálhatnának az alapító nagyok kárára. (Bruxinfo)