10 évnyi utazást és a 67P üstökös kezdeti vizsgálatát követően, kevesebb mint egy nap múlva az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta szondájáról leválik a Philae leszállóegység, hogy 7 órával később landoljon az üstökösön.

A Philae november 12-én, 16:35-kor ér a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínére. A landolást megerősítő jel az űrszonda és a Föld közti távolság miatt csak 17:02 körül érkezik meg. Ha minden rendben megy, ez lesz az első puha leszállás egy üstökösön.

A Philae építésében a német űrügynökségen kívül Ausztria, Finnország, Franciaország, Írország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Magyarország vett részt.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont szakemberei tervezték a Philae fedélzeti számítógépét (CDMS). Ez felelős a leszállási műveletek végrehajtásáért, a kommunikációs és a tudományos feladatok végrehajtásáért. A CDMS-t a magyar tervek alapján a németországi Max-Planck intézet építette meg. Az energiaellátást szabályozó alrendszert a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének kutatói tervezték és építették meg.

A Philae-n 9 tudományos műszer kapott helyet. A CIVA és ROLIS kamerák fogja a felszínről elkészíteni az első felvételeket. Egy fúró berendezés 23 centiméter mélyről vesz majd mintát, amit továbbít az azt elemző COSAC gázkromatográf és tömegspektrométernek, a CIVA spektrométernek és a Ptolemy-nek, amely a gázok izotóp arányait fogja vizsgálni. Szintén az üstökös felszíni összetételét elemzi majd az APXS röntgen spektrométer, amelyhez hasonló műszerek már több marsjárón sikeresen teljesítettek. A CONSERT radar az üstökös belső szerkezetét fogja vizsgálni. További műszerek analizálják majd a felszín egyéb tulajdonságait, az üstökös gyenge mágneses terét és annak interakcióját a napszéllel.

A landolást az üstökös nagyon gyenge gravitációja, konstans forgása óriási kihívássá teszi. A Philae sikeres megérkezése esetén rögtön egy szigonyt fog az üstökös felszínébe lőni, hogy megtartsa magát. A leszállási sebesség 1 méter/másodperc körül lesz.

A leszállást követően a Philae el fogja készíteni az első felvételeket egy üstökös felszínéről. Ezután le fog fúrni a felszínbe, hogy meg tudja vizsgálni annak összetételét. Összességében az első tudományos vizsgálatok 2.5 napig fognak tartani. Ezt követően a hosszú távú tudományos fázis következhet, melynek során a napelemek újratöltik majd a Philae akkumulátorait. Ez a fázis hónapokig is tarthat, amíg a Naphoz közeledve az üstökös felszíni hőmérséklete nem lesz túl magas a leszállóegység számára.

A korábban egyszerűen csak “J” helyként emlegetett leszállóhely az Agilkia hivatalos nevet kapta. A név a küldetés egyiptomi témáját viszi tovább, az Agilkia annak a Nílusi szigetnek a neve, ahová a Philae szigetről áthelyeztek ősi épületeket, miután a Philae-t elöntötte a Nílus.

A Rosetta űrszonda a Philae leszállása után is üstököst követő pályán marad legalább 2015 végéig. Ezalatt az üstökös megközelíti a Napot, majd elkezd távolodni tőle. A Rosetta az ennek során bekövetkező változásokat fogja figyelni.

Bár az üstökösök vizsgálata bolygóvédelmi szempontból is kritikus, kulcsfontosságú információkat hordoznak a Naprendszer történetét illetően. A Naprendszer fagyott építőköveinek tekinthetők, amelyek részt vettek a Föld korai vízzel és szerves anyagokkal történő ellátásában. Néhány évvel ezelőtt a Stardust üstökös minta-visszahozó űrszonda mintáiban glicin aminosavat mutattak ki a NASA kutatói, így nem tűnik lehetetlennek, hogy az élet alapvető építőkövei üstökösökön keresztül jutottak a Földre.

A Rosetta küldetéséről itt írtunk korábban. A landolást az ESA és a NASA TV is élőben fogja közvetíteni. A november 13-ai Budapest Science Meetup-on a Philae-ről és üstökösök kutatásáról is szó fog esni.

via JPL/ESA