Messze a Fidesz költötte a legtöbbet az önkormányzati választási kampányára, 1,1 milliárd forintot számoltak össze az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország közös projektjében, a civil kampánymonitorban. De nemcsak a párt költött a Fidesz propagandájára, hanem megsegítette azt a kormány és a kormánypárti önkormányzatok is. Összesen mintegy 900 millió forinttal.
Közleményük szerint a baloldali pártok (DK, Együtt, MLP, MSZP, PM) önkormányzati választási kampánya 418 millió forintot tett ki, a Jobbiké 280 milliót ért, míg az LMP 50 millióból kampányolt az önkormányzati választásokra.
A kampány legköltségesebb reklámhordozója az óriásplakát volt. Ezeken listaáron a Fidesz mintegy 665 millió forint értékben hirdette önkormányzati jelöltjeit. Ezt erősítette a kormánypropaganda. 830 millió forintjába került az adófizetőknek az, hogy a kormány teleplakátolta az országot „Magyarország összefog”, és az „Elszámoltatjuk a bankokat!” szlogenekkel, de ebből a pénzből futotta a rezsicsökkentős üzenetekre is. Pluszban beszálltak a fideszes vezetésű települések is, 30 millió forintot költöttek óriásplakátokra.
A baloldali tömörülés 110 millió forintnyi plakáthelyet vett, a Jobbik 140 millió forintot költött erre, míg az LMP 7 millió forint értékben hirdetett a közterületeken.
A Fidesz választási győzelmét kereken hatszor annyi közterületi politikai reklám támogatta, mint a többi parlamenti pártét együttvéve.
A 9.500 kormánypárti plakáttal szemben a baloldalnak 700, a Jobbiknak 824, az LMP-nek pedig mindössze 47 plakátja volt.) A közterületi reklámok adatainak forrása az Outdoor Media Audit és a Kantar Media voltak. (A civil kampánymonitor csak a közterületi óriásplakátok listaárait tudta figyelembe venni, hogy milyen kedvezményeket kaptak a pártok, ha kaptak, azt nem.)
A plakátversennyel szemben a választási direktmarketing mezőnye kiegyenlítettebb volt. Az Ipsos közvélemény-kutató cég felméréséből becsült adatok szerint a baloldal közel 150 millió forintot költött a közvetlen kampányolásra (szórólapozásra és telefonüzenetekre), amit a Fidesz alig több mint 30 millióval szárnyalt túl. Ezzel szemben a Jobbik 42 millió forintot, az LMP pedig ennek éppen a felét költötte lakossági kampányeszközökre.
Az egy jelöltre jutó kampánypénzek tekintetében is a Fidesz „nyert”: a civilek számításai szerint ugyanis
a kormánypárt jelöltenként átlagosan több mint 380 ezer forintból kampányolt. A baloldali kampány jelöltenként 82 ezer, a Jobbiké 100 ezer, az LMP-é pedig 71 ezer forintot ért.
„A magyarországi pártok minden bizonnyal azt gondolhatják, hogy ha a törvény nem tiltja az átláthatatlan kampányköltéseket, akkor nem számít korrupciónak az ellenőrizetlen forrásból történő kampányolás” – emelte ki Ligeti Miklós. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója hozzátette: a kampánypénzekkel nem az az egyetlen gond, hogy ismeretlen forrásból származnak, hanem az is, hogy a pártok eltitkolhatják a kampányköltéseik valós mértékét. A korrupció ellen küzdő civil szervezet jogásza rámutatott, hogy ez az álságos helyzet a törvények hiányosságaira vezethető vissza, az önkormányzati kampányköltéseket ugyanis ma egyetlen törvény sem szabályozza átfogóan.
„A törvények az önkormányzati kampányban még jelöltenkénti kampányplafont sem írnak elő és a pártoknak szánt költségvetési támogatásról sem rendelkeznek” – idézi a közlemény Ligeti Miklóst.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.