1964. november 21-én adták a forgalomnak Budapest szerintem legszebb hídját, az új Erzsébet hidat. Igaz, elődje volt az igazi csodahíd, de azért a mostani is elég jól sikerült. Az eredeti Erzsébet hídban az volt világszenzáció, hogy mederpillér nélkül ívelte át a Dunát, két pillére a partokon állt, súlyát nagyrészt a két pillért összekötő lánc tartott. Ez volt a világ első acélpilonos lánchídja.

Csak aztán a nácik 1945. január 18-án visszavonulás közben felrobbantották.

Nem ment nekik valami jól, a hídon elhelyezett négy töltet közül csak egy, a budai hídfő déli lánckamrájában elhelyezett töltet robbant fel. Így elszakadt a déli lánc, nem tartotta tovább a hidat, ami aztán dél felé csavarodva a Dunába zuhant, magával rántva a budai pillért. Az északi lánc viszont a víz alatt is épen maradt, és nem dőlt össze a pesti hídfő sem.

Aztán eltelt 15 év, és helyreállították a budapesti hidakat, de az Erzsébet hidat nem. A város kezdte megszokni a hiányát, a korábban a hídon járó villamosok hurokvégállomást kaptak a pesti hídfőnél, a magánforgalmat pedig elvezette a közben helyreállított Szabadság híd és a Lánchíd. Ezen kívül a főváros vezetése sem tudta eldönteni, hogy az Erzsébet hidat az eredeti helyén érdemes helyreállítani, vagy inkább egy teljesen új hidat lenne-e érdemes építeni. Az Erzsébet híd helyreállítása ugyanis épp azért volt nehezebb feladat a többi híd rendbetételénél, amiért a háború előtt olyan menőnek számított: hogy nem volt pillére a mederben.

Végül aztán az eredeti helyszín mellett döntöttek, és Sávoly Pál a kölni Mülheim hidat mintázó modern tervei alapján fel is használták a régi híd pilléreit az új szerkezet építésekor. 1961-ben indult az építkezés, és három év alatt meg is voltak: 1963. november 21-én megindult a forgalom az új hídon. Ez is egy kétpilléres függőhíd, szintén mederben álló pilléer nélkül. Legfontosabb eleme a két kábel, az tartja az egészet.

Átadásakor a villamosközlekedés is újraindult a hídon, de később észrevették, hogy a kocsik keltette rezgésről a híd elemei repedezni kezdtek, ezért a 2-es metró indulásával fokozatosan leállították az átmenő villamosforgalmat. Ez egybevágott a budapesti tömegközlekedés akkori, villamosvonalakat ritkító és buszokra cserélő törekvéseivel is. 1972. decemver 31-én haladt át az utolsó kocsi a hídon, 75-re a síneket is felszedték.

A híd kivilágítását eredetileg 1963-ban és 64-ben tervezte és készítette egy kisiparos, így nézett ki:

2009-ben pedig új díszkivilágítást kapott, a költségek felét nemzetközi ajándékként Japán állta.