Az Egyesült Államokban országszerte tüntetések kezdődtek, miután hétfőn a Darren Wilson fergusoni rendőr ügyében eljáró vádesküdtszék úgy döntött, hogy nem emelnek vádat a rendőr ellen. Wilson volt az, aki augusztus 9-én agyonlőtte a 18 éves, fegyvertelen fekete fiút, Michael Brownt. Az eset után napokig tüntettek a helyi fekete közösség tagjai és támogatóik, a demonstrálók többször összecsaptak a rendőrökkel is. Missouri állam kormányzója a nyáron szükségállapotot rendelt el, még a Nemzeti Gárdát is be kellett hívni a St. Louishoz közeli kisvárosba.

(Minden, amit Fergusonról írtunk, ide kattintva elérhető.)

Korábban két fő kérdésben ment a vita,

• hogy Wilson megfelelően állította-e félre igazoltatáshoz, vagy valamilyen módon provokálta,
• és hogy Brown rátámadt-e Wilsonra, mielőtt a rendőr tüzelt, vagy meg akarta adni magát.

Ezekben a kérdésekben nem vágott össze a rendőrség és a szemtanúk véleménye. A rendőrség kezdetektől fogva titkolózó volt az ügyben, majd már a tüntetések közepette elmondták, hogy szerintük Brown rátámadt Wilsora, és a rendőrautóban dulakodtak, mielőtt előkerült a rendőr pisztolya, a szemtanúk viszont azt állították, hogy Brown feltett kézzel megadta magát, a rendőr mégis végzett vele.

Az azóta tartó nyomozás során a helyzet megítélése szempontjából két fontos dolog derült ki: Brown fegyvertelen volt, de valószínűleg dulakodott a rendőrjárőrrel.
Wilson azóta az ABC-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy lelkiismerete tiszta, hiszen semmit nem tudott volna másképp csinálni. Elmondása szerint Brown nemcsak hatalmas termetű, de nagyon erős ember is volt.

„Úgy éreztem magam, mint egy ötéves, aki Hulk Hoganbe kapaszkodik.”

- mondta. Tagadta, hogy a bőrszín szerepet játszott volna a döntésében és azt is, hogy Brown feltette volna a kezét a lövések előtt.

Tüntetések

A Brown-családot képviselő ügyvéd szerint igazságtalan a Wilsont felmentő döntés. Hétfőn már

„A fekete életek is számítanak”

feliratú transzparensekkel vonultak utcára közben Ferguson mellett több amerikai nagyvárosban is. New Yorkban rövid időre a Brooklyn-hidat is le kellett zárni, Minneapolisban eltorlaszoltak egy utcát, és tömegdemonstrációk voltak Los Angelesben, Atlantában, Bostonban és más városokban is. Clevelandben az ottani rendőri erőszak ellen is tüntettek, hiszen nemrég lelőtt egy 12 éves fiút egy rendőrjárőr.

A legerőszakosabb megmozdulások azonban már hétfőn is Fergusonban voltak, ahol a vádesküdtszék döntését követően zavargások törtek ki. Ekkor vonult be újra a Nemzeti Gárda 2200 emberrel Fergusonba, hogy megakadályozzák a konfliktus elmérgesedését.

Azonban nem jártak sikerrel: bár kisvárosban jórészt nyugodtan telt a kedd, estére újrakezdődtek a zavargások. A tüntetők felgyújtottak egy rendőrautót, ezután pedig a rendőrség megkezdte az utcákon gyülekező tömeg oszlatását, több embert le is tartóztattak. Közben országszerte újabb tüntetések kezdődtek, de ezek többsége jóval békésebben telt, mint a fergusoni.

A fergusoni városháza előtt többször összecsaptak a rendőrök a tüntetőkkel, most páncélozott járművek és kutyás rendőrjárőrök őrzik a területet. A rendőrség mindenkit letartóztat, akit a városháza környékén az utcán lát éjjel. A helyi rendőrkapitányságnál szintén heves összecsapások voltak.

Az elnök szerint a pusztításra nincs mentség

Obama még kedden Chicagóban tartott beszédet, amiben kitért a fergusoni zavargásokra is. Azt mondta, hogy

nincs mentség a destruktív viselkedésre, és a zavargásokra, a felelősöket pedig meg kell büntetni.

De ezen kívül a vádesküdtszék döntésére térve, beszélt arról is, hogy az Egyesült Államokban bizonyos kisebbségi közösségekben mély gyökerei vannak annak az érzetnek, mely szerint a jogszabályokat nem mindenkire nézve egyenlően és tisztességesen hajtják végre. Ezért Obama megkérte Eric Holder legfőbb ügyészt, hogy járjon utána, hogyan lehetne ezekben a közösségekben növelni az amerikai igazságszolgáltatásba vetett bizalmat.

A fő kérdés egyre inkább ez.

Már nem esősorban Michael Brownról van szó, hanem egy olyan országról, ahol a lakosok egyszerűen nem hisznek az igazságszolgáltatás és a bűnüldöző szervek pártatlaságában. (BBC)