Mitől lesz igazán élhető egy világváros? Fontos, persze, hogy tiszta legyen, jómódú és stílusos, hogy jól szervezetten működjenek a dolgai, legyenek hagyományai és jó kajái. De Bécs nem csak a magas osztrák GDP és a Wienerschnitzel miatt nyeri zsinórban évek óta a Legélhetőbb Város címeket. Titokzatosság, rejtelmesség, különcség is kell ehhez, sőt: néhány kifejezetten sötét folt is képes vonzóbbá tenni egy város személyiségét. Azt hiszed, a Hundertwasser-házról beszélünk? Dehogy, ennél sokkal-sokkal mélyebbre is ereszkedhetünk Bécsben a nyúl üregébe.
Az osztrák főváros a mosolygós, udvarias szomszéd, aki mindig előre köszön. Jól fésült, mesél a családról, megkínál a születésnapról maradt Sacher tortából, neked is hoz egy Almdudlert, ha leugrik a boltba. Nyitott ablakán csak Mozart, Schubert, vagy Strauss szűrődik ki, mert nem csak imádja, érti is a zenét.
Klasszikus értékekben bővelkedő birodalmában külön díszcsarnok tiszteleg a muzsika előtt. Ez maga a zene háza, egy hatalmas élő gyűjtemény, aminek tető alá hozását zenetudósok, művészek, hangmérnökök, építészek és diákok segítették. Ő az, aki bár elkötelezett híve a legnagyobb zeneszerzőknek, mégis nyitott az újra, és Haydn, Beethoven mellett ugyanannyira büszke az Eurovíziós Dalfesztiválon nyertesére Conchita Wurst-ra.
Ha pedig hiába kopogtatsz nála, garantáltan egy kávéházban ül, keringőt hallgat és helyben pörkölt kávéval tölti újra a rá jellemző művészetkedvelő hangulatot. Mindig támogat, és jó példát mutat, már a szüleidnek is segített bepakolni a büszkén beszerzett Gorenje hűtőt. Szóval a legkorrektebb arc, aki sosem nyomja fullba a kretént, de mint minden ilyen csipkés terítős, asztalán arannyal futtatott barokk stílusú dísztárgyakkal büszkélkedő szomszédnak, neki is van egy pincéje. Egy pince, ahol valami nagyon meglepő hobbi, elképesztő kikapcsolódási lehetőség várja az arannyal futtatott polgári jóléttől időnként megcsömörlő sógort.
Ebben a pincében megtalálunk mindent, amiért érdemes letérni a világváros vendégeinek kijelölt főcsapásokról. Csupa fura zug, elborult bizarr múzeum, hátborzongató gyűjtemény, amiről mesélve még a legszakállasabb belvárosi favágók zsebében is reszketni kezd az iPhone.
Edwin Lipburger képzőművész 1984-ben kiáltotta ki saját államát, a Kugelmugel Köztársaságot, amelynek egyetlen épülete az általa elnevezett Antifasizmus tér 2. szám alatti gömbház. A szürreális történet nem egy Kurt Vonnegut regény bevezető lapjairól származik, Lipburger tényleg komolyan gondolta, hogy építménye minden vonatkozó földi jogszabálytól független, mivel szférikus épületként saját központja van. Az osztrák hatóságok nem osztották véleményét, és az adófizetést megtagadó, saját bélyeget nyomtató mikroállam vezérét csak az elnöki kegyelem mentette meg a börtöntől. A házat a hatóságok áthelyezték, és most drótkerítés mögött várja a turistákat.
Ingrid Mack huszonhárom éve gyűjt óvszereket. Szenvedélye olyan szintre ért,hogy 2009-ben már külön kiállítást nyithatott az általa fellelt, és megőrzött kondomokból. Ahogy azt egy múzeumtól elvárjuk, részletes történelmi áttekintést kapunk, a vászonzsákból, birkabélből vagy halak hólyagjából készült kezdetleges daraboktól egészen a legmodernebb óvszerekig minden megtalálható a bécsi szex-shop pincéjében található tárlaton.
Ami nálunk újra meg újra felvetődő politikai gumicsont, arról Bécsben 2003 óta állandó kiállítás szól. A világon egyedülálló múzeum mintegy ezerötszáz kiállítási tárgyon, ezer újságcikken és ugyanennyi könyvön keresztül ad részletes képet a témáról. A kiállítást 2003-ban Dr. Christian Fiala nőgyógyász hozta tető alá, ahol például Casanova félcitromból fabrikált, méhszájra illeszthető zárókupakja is látható.
Természetesen a kollekció túlmutat a kamaszokat vihogásra késztető báránybél óvszereken és a kólából készült hüvelyöblítőkön. „Az elmúlt években a nőkben valahogy csökkent a tudatossága annak, hogy minden egyes nemi aktus során védekezniük kell, mert teherbe eshetnek”, – magyarázzaFiala. Múzeumával többek között erre a nem mellékes körülményre szeretné felhívni a nők figyelmét.
A világ első pszichiátriai intézete, a bécsi Őrültek Tornya ma már nem tölti be eredeti funkcióját. A II. József által alapított ötemeletes, 139 cellából álló, kör alakú intézmény a XIX. század derekáig működött elmegyógyintézetként. 1971 óta a világ legnagyobb patológiai-anatómiai gyűjteményének ad otthont. Az összes fellelhető növekedési rendellenesség, fizikai deformitás tanulmányozható ezeken a néha formalinban úszó, néha csak vitrinben tárolt kiállítási „darabokon”. Nem épp egy kandallócsatorna a kábeltévén.
Ha valakinek nem lenne elég a torz testek leggazdagabb tárháza, akkor a Josephinum orvostörténeti kiállításán repetázhat. Orvosi oktatásra használt viaszbábukból itt található az egyik legnagyobb gyűjtemény a világon, ha a hátborzongató szenzációra építő Bodies kiállítás bejön, akkor itt sem fogsz csalódni.
A kiállítás gerincét képező, 1192 darabból álló kollekció 1786-ban az Alpokon keresztül, öszvérháton érkezett Olaszországból Bécsbe, ma pedig hat teremben, anatómiai területekre lebontva tekinthetőek meg alkatrészeink izmoktól a szíven át egészen a gerincig.
Újabb kaland, amihez elengedhetetlen előfeltétel az erős gyomor. A bűnügyi múzeum legfőképp a gyilkosságokra koncentrál, elkövetők és áldozatok koponyái, véres kesztyűk,rozsdás balták és egyéb fegyverek, középkori kínzóeszközök sorakoznak, sajnos csak német nyelvű újságcikkekkel, leírással illusztrálva.
Carol Reed Bécsben játszódó filmje az 1949-es Harmadik ember kétségkívül a noir stílus csúcsát képviseli az avatott mozibuzik számára. Ennyi pedig elég ahhoz, hogy saját múzeumot kapjon az osztrák fővárosban, ráadásul egy nosztalgikus kis moziban (Burg Kino)minden hétvégén levetítik a filmet. Az apró múzeumot zsúfolásig teletömték korabeli plakátokkal, fotókkal, bakelitekkel, eredeti forgatókönyvvel, és egyéb kapcsolódó relikviákkal.
Sőt, a film leghíresebb, csatornában játszódó üldözéses jelenete is átélhető, rendszeres túrák indulnak a föld alá, az eredeti forgatási helyszínekre.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.