Így fogyott a magyar 2001 és 2011 között

Az Otthontérkép mutatós térképen szedte össze, hogy a két, tíz év különbséggel tartott népszámlálás adatai szerint Magyarország mely településein és megyéiben hogy fogyott a magyar. Hiszen szinte mindenhol fogyott.

2001 és 2011 között megyei szinten kizárólag Pest és Győr-Moson-Sopron tudott növekedni lakosságszámban. Pest mintegy 12%-os lakosságnövekedést (közel 134 ezer fő) regisztrált, köszönhetően elsősorban a Budapestről az agglomerációs településekre kiköltözőknek, illetve az ország különböző részeiből a főváros felé való áramlásnak.

Az ország összes többi megyéjében és Budapesten is csökkent a lakosság száma. A legnagyobb népességszám csökkenést magasan Békés megyének (közel -10%) kellett elszenvednie, de szorosan követik Nógrád (-8%), Borsod (-8%), és Tolna (-8%) megyék.

Települési szinten a népesség leginkább Sároraljaújhelyen (13,7%), Salgótarjában (12,4%) és Dunaújvárosban (12,3%) fogyott. A legkomolyabb növekedést három, egyaránt a budapesti agglomerációban található településen regisztrálták: Veresegyházon (56%), Szigetszentmiklóson (48,6%) és Szigethalmon (39%).

Budapesten belül a legnagyobb nyertes a szinte már az agglomeráció részének számító XVII. kerület, több mint 5%-os lakosságszám-növekedéssel, valamint az új építésű lakásállomány egy jelentős részét felvonultató XIII. (4%-os növekedés) és XIV. kerületek (2,8%-os növekedés).

A vesztesek között a belvárosi kerületek vannak. A VI. és V. kerületekben 13%-kal, a VII. kerületben pedig 12,5%-kal csökkent a lakosság a legutóbbi két népszámlálás között.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.