Krassó Györgyöt újratemették. Ne hibáztassa magát, ha nem tudott róla. Bár díszsírhelyet – nem is akármilyet, „B” kategóriásat – kapott, a tavaszi újratemetés kvázi titokban zajlott. Annyira, hogy Krassó György családját se értesítették róla.

Arról sem, hogy halottjukat kiemelik a családi sírhelyről, és máshova rakják.

„Semmilyen szinten nem értesítettek se engem, se más rokont. Ismerősök közölték velem a Facebookon megdöbbenve, hogy a sír nincs ott, ahol volt” – írta kérdésemre Háy Ágnes, aki Krassó nyolcvanas évek végi londoni emigrációja idején volt az élettársa, egyben Krassó lányának anyja.

Aki ismeri Krassó életútját, az sejtheti, hogy pont díszsírhelyre nem vágyott. Még wikipédiás szócikke is úgy kezdődik, hogy teljes neve után zárójelben odaírták:

közismert nevén Krassó Gyuri.

Horizontál-esztergályos volt, aki aztán munkásfiatalként egyetemre is mehetett, de még államvizsgái előtt kizárták. 56-ban forradalmár volt, 63-ig politikai elítélt, a 80-as években az illegális ellenzék meghatározó figurája, a Magyar Október Párt alapítója, aki haláláig küzdött minden ellen, amit igaztalannak tartott.

Első szívrohama után közölte szeretteivel, hogy halála után a családi sírhelyben szeretne nyugodni. 1991-ben, amikor egy újabb szívroham elvitte, Demszky Gábor főpolgármester Budapest saját halottjának nyilvánította. Azóta se ravataloztak fel senki mást a városházán.

Az, hogy a főváros saját halottja lett, egyben azt is jelentette, hogy Budapest vállalta magára a sírhely megváltását. Így amikor Fazekas János László, az eredetileg Krassó által alapított 56-os szövetség elnöke 2013-ban a Budapesti Temetkezési Intézetnél (BTI) kezdeményezte Krassó és a családi sírban vele nyugvó szülei, nagyszülei maradványainak áthelyezését a Fiumei úti nemzeti sírkert 57-es parcellájába, a BTI a fővároshoz irányította. Horváth József, a BTI igazgatójának tájékoztatása szerint Tarlós István főpolgármester 2013. október 24-én engedélyezte a díszsírhely adományozását.

A fogaskerekek forogni kezdtek: 2014. február 12-én a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, illetve a titkársági feladatait ellátó Nemzeti Örökség Intézete is pozitívan bírálta el Fazekas kérését arról, hogy nyilvánítsák védetté Krassó (és családja) új sírhelyét. Így lett az új sír "B" kategóriás emlékhely. Krassót – és a sírfelirat szerint a családi sírhelyen nyugvó többi halottat – tavasszal temették újra. Megismétlem, mert annyira felfoghatatlanul abszurd, hogy szinte teljes titokban:

Krassó hozzátartozóinak se szóltak, különösebb hírverést sem csaptak az 56-os hős díszsírhelyre temetésének.

A Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatósága, akiktől Horváth József levelét is megkaptam, arra a kérdésemre már nem válaszolt, hogy Fazekas úr milyen alapon kezdeményezhette az újratemetést, és hogy vizsgálta-e bárki, hogy egyáltalán rendelkezhet-e Krassó földi maradványairól. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság is csak annyit közölt, hogy a sírhely védetté nyilvánításán kívül semmi közük nem volt az újratemetéshez.

Arra sem kaptam választ senkitől, hogy még életünkben mit tehetünk annak megakadályozására, hogy halálunk után vadidegenek kezdeményezhessék családi sírhelyünk felszámolását, maradványaink újratemetését.

Csak egy dolgot tudunk:

ha valaki netán tisztelegne Krassó sírjánál, ne a régi helyen keresse.

(A címlapképen Krassó György egyik leglátványosabb akciója, a Münich Ferenc utca átnevezése után a rendőrök gyűrűjében. Forrás: Fortepan)