Elindult a Közpénzkereső, amit a Korrupciókutató Központ fejlesztett hosszú ideig, sok önkéntes segítségével.

Tényleg szükség van egy ilyen eszközre, ugyanis a hivatalos forrás, amiből értesülni lehet arról, hogy mire költik a pénzünket, a Közbeszerzési Értesítő nagyon nehezen kereshető, és tele van duplikációkkal. Annyira rossz, hogy szinte már úgy tűnik, mintha a hatóság tudatosan nehezítené meg az adatokhoz való hozzáférést.

A most kereshetővé tett adatbázis elég nagy, több mint 66 ezer olyan állami termékbeszerzés van benne, amit a közbeszerzési törvény alapján bonyolítottak. Viszont nem teljesen friss, egyelőre csak a 2005 és 2012 közötti adatok állnak rendelkezésre. Ezek egy tekintélyés részét rossz minőségű pdf-ekből kellett begépelniük a korrupciókutató munkatársainak.

Az adatbázis része a korrupciós kockázati index is, amit kiszámoltak a legtöbb közbeszerzésre. Ha valahol magas a CRI, az nem azt jelenti, hogy ott konkrétan meg is történt a csúszópénz átpasszolása, csak azt, hogy minden feltételt úgy alakítottak, hogy ez így legyen. Tehát a közbeszerzési felhívás, a döntés folyamata, az eredményhirdetés és a közbeszerzés egyéb jellemzői mennyire segíthették az esetleges korrupció esetleges megtörténtét. (Bővebben itt olvashat a CRI-ről.)

Ha a CRI 0,2 felett van, az már elég magas, ehhez képest

voltak bőven extrém magas korrupciógyanús közbeszerzések is.

0,3 és 0,5 között 10817 darab, 0,5 és 1 között pedig 2891 darab szerződés, együttesen az adatbázisban lévő közbeszerzések 20 százaléka. Érdemes megnézni a kormány kedvenc cégeit (csak a példa kedvéért, a Közgép, a Young & Partners, az Inter Media Group vagy a Századvég), elég ritka az elnyert szerződéseik között az olyan, aminél alacsony a korrupciós kockázat.