Síelés persze Magyarországon is van, az eplényi pálya, ha van rendes hó, akkor remek helyszín, viszont állandóan tömésig tele van. Az éjszakai csúszás pedig tényleg nagy móka. Az is teljesen reális cél, hogy a fiatal iskolás gyerekek itthon tanulják meg az első mozdulatokat meg itt menjenek neki az első csúszásoknak. De hogy ezen kívül mit kínál a hazai síélet, ami miatt érdemes itt maradni, és nem átugrani Ausztriába vagy Szlovákiába, azt nehezen tudtuk elképzelni.
Most viszont klaszter alakult, hogy leküzdje ezeket az akadályokat.
A nemzetgazdasági minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára, Ruszinkó Ádám nem is igazán bírt megbirkózni a feladattal, mivel gyakorlatilag semmi konkrétumot nem mondott a turizmus fontosságán és bővülésén, a SZÉP-kártya nagyszerűségén, és azon kívül, hogy ha a síelés fellendülne itthon, akkor az eszközök gyártása is megjelenhet, ami meg kedvez a hazai iparnak.
A Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója, Mártonné Máthé Kinga kicsit már konkrétabb volt, ő arról beszélt, hogy a Síelj itthon! szlogen mennyire nem vicc és játék, és hogy ők is komolyan veszik mindezt. Javítani van honnan, az évi 11 millió belföldi vendégéjszakának csupán 15 százalékát költik el a téli három hónap során, ezt akarják most felpörgetni. Ennek egyik motorja a SZÉP-kártya lenne, ami már most is a hazai turizmus összbevételének negyedét hozza.
Majd jött a rendezvény legbeszédesebb betoldott félmondata, amikor Mártonné arról beszélt, hogy nagyon fontos, hogy itthon használjuk ki, nyilván az időjárás adta lehetőségekhez képest, a hazai sípályákat.
Majd jött a klaszter ötletgazdája, Fehér Gyula aki egy prezentációban foglalta össze, miért éri meg minden hazai síeléshez kötődő cégnek, vállalkozónak és helynek ebbe a klaszterbe tömörülnie, legyen az síoktató-iskola, műfüves pálya vagy kesztyűgyár.
A koncepció mögött rejlő alapvető problémát kicsit érzékeltette, hogy Fehér prezentációja elején egy fiktív heggyel ábrázolta, hogy milyen csúcsokat kell meghágnia a klaszternek. Annyira magasat, hogy sajnos a Mátra nem tudta volna ezt visszaadni.
A klasztert Chernel István ornitológusról nevezték el, aki a XIX. század végén járt Norvégiában, hozott onnan sílécet, majd könyvet is írt minderről.
Vannak történészek, akik szerint ő írt először szakmai könyvet a síelésről. Ausztriát is megelőzve.
- mutatott rá Fehér egy kevéssé ismert tényre, majd nemzetközi kutatásból szemezgetve indokolta, miért lehetséges, hogy felpörögjön nálunk a síélet.
Egyrészt mert ott a síturizmus folyamatos globális növekedése,
"az állítólagos globális felmelegedés ellenére, ami biztos van"
- tette még hozzá Fehér, és ez a növekedés ráadásul leginkább éppen Kelet-Európában és Kínában észlelhető. Emellett pedig folyamatosan nő a nem sízők száma is, akik csak nézelődni járnak el a sípályák mellé. Rájuk is lehet számítani. Ezek a globális trendek mind a hazai fejlődésnek kedveznek Fehér szerint.
A magyar népesség 5 százaléka síel, míg ez az arány az Egyesült Államokban például csak 4,3. Azaz relatíve nem is rossz. De Fehér szerint reális cél, hogy 2020-ra mindezt 10-15-20 százalékra tornásszuk fel. Az alapok ehhez megvannak, van itthon 14 sípálya hóval, 20 pedig műanyag borítással, és ami Fehér szerint nagyon fontos, hogy mindenhol nagyon lelkes csapat dolgozik, akik piaci körülmények között, a válság és a meleg ellenére vágtak bele mindebbe.
Ezért most a klaszterbe belépő szervezetek Fehér vezetésével rámennek az állami együttműködésre, feladatuk pedig a hazai síturizmus fejlesztése és népszerűsítése. A Síelj itthon! szlogen pedig Fehér szerint nem azt jelenti, hogy akkor mostantól szögesdrót, hanem hogy Síelj itthon is!
Ha valakit érdekelnek ezek után még további részletek, a sieljitthon.hu oldalon tájékozódhat.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.