Tavaly nyáron adtunk hírt arról, hogy elfogták Muxujt, a magyar filmes torrentszcéna egyik ismert kalózát, illetve társára is lecsaptak a hatóságok.
Muxujról akkor csak annyit lehetett tudni, hogy katonatiszt lehet. Ezt sem a magyar hatóságok közölték a 444-gyel, hanem az MPAA információból hámoztuk ki.
Az MPAA az amerikai mozgóképszövetség, amely többek között igyekszik levadászni azokat filmkalózokat, akik a mozipremiereket követő egy-két nappal már feltöltik a filmek kalózmásolatait. Ők küldték meg azokat az információkat a magyar hatóságoknak (IP-címek), amik alapján az eljárás elindult.
Azóta eltelt egy év, és elkészült a vádirat, amiből több részletre is fény derült:
A vádiratból kiderül, hogy Muxuj 2011 óta készíti a kalózmásolatokat a Virtual Dub nevű szoftver segítségével. Összesen kb. 40 film illegális terjesztését említi a vádirat, pontosabban, mint ahogy azt a büntető törvénykönyv megfogalmazza:
329/A. § (1) Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(...) (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva
Ugyanezzel vádolják a Muxujjal 2012 óta együttműködő RNI-t, közösen további 31 kalózkópiát láttak el magyar szinkronos hangsávval.
Kalóztevékenységüket kifejezetten a magyar piacra korlátozták: a külföldi premiereken kamerával felvett képanyagot látták el a magyar premiereken, a nézőtérről felvett magyar szinkronnal. Azaz feltehetően egy diktafonnal beültek a moziterembe, felvették a hangot, majd a neten már fellelhető idegen nyelvű kézikamerás verziókkal összerakták a képet és a hangot, majd feltöltötték.
Így aztán a magyar torrentezők is hamar hozzájuthattak az új filmek magyar szinkronos, CAM taggel ellátott verziójához. (Amely egyébként annyira borzalmas minőségű, hogy nehezen érthető, miért töltik le egyáltalán a felhasználók.)
Összesen kb. 70 filmről tudja a nyomozó ügyészség bizonyítani, hogy Muxuj, illetve RNI terjesztették el, így őket több rendbeli szerzői jogsértéssel vádolják, amelyet súlyosbít, hogy jelentős vagyoni kárt okoztak a filmeket forgalmazó cégeknek.
Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy komolyabb anyagi előnyük a filmek terjesztéséből nem származott, az idézett paragrafus b) pontjával nem vádolták meg sem Muxujt, sem RNI-t. A b) pont a szerzői jogsértés üzletszerű folytatását írja le.
Mindez egybevág azzal, amit tavalyi cikkünkre reagálásként kaptunk egy lelkes magyar torrentezőtől, aki Muxujt védelmébe vette:
Én tisztelem azért amit tett, nem a pénz miatt csinálta, megszállottság inkább. No, meg hatalmas szíve is van. Szegény a nép, el akarta látni őket ingyenmozival.
Ettől függetlenül a többnyire amerikai produkciók magyar forgalmazóinak kára több millió forintra tehető, legalábbis a forgalmazók által becsült kár - amely a kezdődő eljárásban simán vita tárgyát képezheti még - kb. 42 millió forint 31 db filmért.
A károkozás azzal valósult meg, hogy a filmeket Muxuj és RNI "a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette". Mindketten beismerő vallomást tettek.
Muxujra, azaz H. Jánosra a főügyészség katonai ügyésze próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kért, illetve őrmesterré való lefokozását indítványozta. G. Attila, azaz RNI rosszabbul járhat, őt ittas járművezetés miatt korábban már elítélték, ezért letöltendő fegyházbüntetést indítványozott az ügyész.
A károkozás mértékét a forgalmazók maguk állapították meg. Forgalmazó körökből úgy értesültünk, hogy - mivel látszik a mozis nézettségi adatokon, ha egy filmnek már kint van torrenten a magyar szinkronos verziója, kevesebben ülnek be a moziba - megállapítható, hogy egy CAM-es, kézikamerás verzió mekkora kárt okoz.
A legnagyobb kárt az MTVA vallotta (igen, a közmédia újabban filmeket is forgalmaz), 15 millió forintot, az Intercom 3 milliót, a Big Bang Media (német hátterű független filmes forgalmazó) pedig 6,6 millió forintos kárt számolt ki. Az Intercom polgári peres eljárást is indít a károkozás miatt.
Az, hogy miért az amerikai MPAA információi kellett ahhoz, hogy a magyar hatóságok nyomozni kezdjenek, egyelőre nem tudjuk.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.