Négy és fél év telt el azóta, hogy az Orbán-kormány átszervezte a magyar filmgyártás rendszerét: felállt az Andy Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalap (MNF), amely – miután rendezte az előző korszakban felhalmozott adósságokat – új alapokra helyezte az állami filmgyártást.
Ideje megnézni, hogy a nagyrészt állami finanszírozásból elkészült új magyar filmek milyen eredményt értek el. Egy-két kivételtől eltekintve azokra a magyar filmekre fókuszáltunk, amelyek gyártási támogatásban részesültek az MNF révén, vagy éppen nem kaptak komoly támogatást, de forgalmazásba kerültek, és jelentősebb nézőszámot értek el.
A következő filmekről lesz szó:
Cím | Rendező | Vezető producer | Premier dátuma | Magyar forgalmazó |
A nagy füzet | Szász János | Sándor Pál | 2013.09.19. | A Company Hungary |
Isteni műszak | Bodzsár Márk | Bodzsár István | 2013.10.24. | A Company Hungary |
Coming out | Orosz Dénes | Kálomista Gábor | 2013.11.28. | Hungaricom |
Megdönteni Hajnal Tímeát | Herczeg Attila | Zákonyi S. Tamás, Erkel András, György Péter Bruno | 2014.02.13. | Intercom |
Viharsarok | Császi Ádám | Petrányi Viktória, Gyárfás Eszter | 2014.03.20. | Cirko Film |
Fehér Isten | Mundruczó Kornél | Petrányi Viktória, Gyárfás Eszter | 2014.06.12. | Intercom |
Utóélet | Zomborácz Virág | Pusztai Ferenc | 2014.09.11. | Vertigo |
Szabadesés | Pálfi György | Pusztai Ferenc | 2014.09.25. | Vertigo |
Senki szigete | Török Ferenc | Sándor Pál | 2014.10.16. | A Company Hungary |
VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan | Reisz Gábor | Berkes Júlia, Bosnyák Miklós | 2014.10.30. | Cirko Film |
Délibáb | Hajdu Szabolcs | Pataki Ági, Taschler Andrea, Kovács Gábor | 2014.11.13. | A Company Hungary |
Swing | Fazekas Csaba | Bodzsár István | 2014.12.04. | A Company Hungary |
Most pedig jöjjenek a számok! (A nézettségi adatok december 12. frissítésűek.)
Úgy tűnik a szerelmeses vígjátékokra ugrik leginkább a magyar közönség. A Csányi Sándor és Tompos Kátya főszereplésével készült, Orosz Dénes rendezte Coming Out a rendelkezésre álló adatok szerint messze a legnépszerűbb film volt. Átlépte a százezres álomhatárt, de negyvenezer nézővel kevesebbet hozott, ezért második lett az Osvárt Andrea és Szabó Simon főszereplésével készült Megdönteni Hajnal Tímeát (r.: Herczeg Attila).
Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjét kifejezetten közönségfilmnek szánta, bár nagy közönségsikert csak saját korábbi filmjeihez képest aratott. A nyomasztó filmek magyar Tarantinójának 47 ezres nézőszám elég volt a 3. helyre, és - később látni fogjuk - manapság nem rossz ez a szám.
A Swing még megszorongathatja a Fehér istent, hiszen ez is kifejezetten közönségfilmnek (12-es korhatárral) készült, de csak most, év végén mutatták be, két-három hete vetítik a mozik.
Ebben a táblázatban a filmek első hétvégés szereplését hasonlítottuk össze: az első hétvége sok szempontból nagyon fontos: a nézők ekkor még a film marketingjéből (plakát, trailer, interjúk stb.) és a filmről írt kiritkák alapján döntik el, hogy beülnek-e egy filmre. A legjobban tehát Osvárt Andreáék nyitottak. Az is látszik, hogy bár még nem futotta ki magát a Swing, elég rosszul, tízezer nézővel kezdett, és igen-igen meglepő lenne, ha akár a százezres nézőszámot megközelítené, pedig ezt a filmet nagy dobásnak szánták.
Az sem mindegy persze, hogy hány moziban adták (termek/kópiák száma) az adott filmet, ez látható a második fülön. Azt ugyanis mindig a mozi dönti el (Magyarországon szinte monopolhelyzetben van egyetlen mozilánc, a Cinema City), hogy hány teremben, hány hétig adja a filmet.
A kópiaszám tehát azt is mutatja, a forgalmazók és a mozik láttak-e a filmben fantáziát, mit szántak igazi közönségkedvencnek. Meglepő, hogy Török Ferenc filmjében, a Senki szigetében mennyire hittek, míg a váratlan sikert felmutató VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című gerillafilmben sokkal kevésbé.
A harmadik fülön azt mutatjuk, mennyien voltak átlagban egy vetítésen az első hétvégén: ebben toronymagasan vezet a Megdönteni Hajnal Tímeát.
Könnyebb elérni a 100-150 ezres nézőszámot, ha van pénz marketingre, van forgalmazói támogatás, és a film is eleve kevés kockázatot vállal: a legközönségbarátabb műfajokkal, témákkal dolgozik. Ilyen a Coming Out vagy a Megdönteni Hajnal Tímeát is. Ezeket a filmeket jellemzően több mozi vetíti, tehát könnyebben ér el nagyobb közönséget.
Tehát fontos adat az is, hogy egyetlen vetítésre átlagosan hány néző jut egy filmnél. Ebben a kategóriában Reisz Gábor filmje, a VAN valami... nyert.
Az alternatív/művészi/szerzői mozikat forgalmazó Cirko Film két darabja, a VAN valami... és a meleg tematikájú Viharsarok sokkal kevesebb helyre jutott el, mint a közönségfilmek. Az előbbi 22, utóbbi a nagyon kevésnek számító 7 kópiával kezdett, ám a számokon látszik, hogy ahol bevállalták a VAN valami...-t, ott a nézők hálásak voltak érte.
(Ezen a grafikonon az is jól látszik, hogy a mozik mérnöki pontosággal szórják ki a már alig látogatott filmeket, ezért sincs kifejezetten rossz nézők/vetítések arány. Ha már nem ülnek be rá, leveszik a műsorról.)
Reisz Gábor filmje ráadásul azt is megcsinálta, amit nagyon kevés film szokott tudni: a második héten többen nézték, mint az elsőn. Ez kifejezetten a kultuszfilmek sajátos viselkedése, hiszen nem a marketing, hanem a nézők hajtják fel az érdeklődést (Ilyen volt Antal Nimród Kontrollja vagy a Szajki-féle Nejem, nőm, csajom).
Itt a filmek (becsült) gyártási összköltségvetéseit hasonlítottuk össze. Talán feltűnik, hogy a Swinget neveztük a legdrágábbnak, pedig nem is az készült a legtöbb pénzből. Ennek az a magyarázata, hogy a Fehér isten, a Szabadesés és A nagy füzet is koprodukciós alkotás, tehát nemcsak magyar pénz van benne, így érthetően többől készültek, cserébe viszont a nemzetközi forgalmazásban is hoznak bevételt, míg a kifejezetten magyar forgalmazásra szánt moziknál ez a bevétel vagy nulla, vagy elég csekély.
Magyarország nem Los Angeles, itt a filmeket sem piaci viszonyok között készítik, hanem az állam öli bele az adófizetők forintjait. Íme a legnagyobb összeggel támogatott filmek sorrendje: (Még akkor is, ha egyes filmrendezők szerint a hatoslottó adóbevételeiből eltérített adóforintok nem számítanak közpénznek. A dolog hasonló a sporttámogatások (TAO, felcsúti stadion költségei) kapcsán kibontakozó vitához. Szerintünk viszont ez is, az is közpénznek számít.)
Táblázatunkat a Magyar Nemzeti Filmalap gyártásra (tehát nem előkészítsére vagy fesztiváloztatásra) adott támogatási összegei szerint rendeztük. A nyertes Hajdu Szabolcs alföldi westernfilmje lett, amit több mint 300 millió forinttal támogatott az Andy Vajna vezette döntőbizottság.
Itt összevetettük a gyártási költséget a jegyeladásokból szerzett bevétellel. Ha a külföldi koprodukciókat ismételten kihagyjuk, akkor látható, hogy az elmúlt négy év leggyengébb alkotása – legalábbis a mozinézők szerint: Török Ferenc filmje, a Senki szigete lett.
Rosszul szerepelt a Viharsarok, és nagyot hasalt Hajdu Szabolcs Délibábja is, csak az menti meg, hogy koprodukciós film, jóllehet az 560 millió forintos költségvetésből mindössze 58 millió a szlovák fél részesedése. Fontos: Ez a toplista csak illusztrálja, hogy mekkorát bukhatnak, illetve nyerhetnek az egyes produkciók ez elkészült filmmel.
A mozikban elért jegybevételnek a produkció csak egy részét kapja meg. Nagyobbik részét (50-70%-ot) ugyanis a mozi vágja zsebre, míg a produkciók máshonnan is szerezhetnek bevételt, hiszen nemcsak a mozikban adják el a filmet (DVD-, tévé-, online-forgalmazás stb.). Viszont a bevételből – támogatott film esetén – a támogatónak is juttatni kell.
Itt azt néztük meg, a mozis bevételek hogyan arányulnak az állami támogatáshoz, amelyből a film készült. A lista nem sokban tér el az előbbitől, itt viszont az igen-igen megtámogatott Délibáb jött ki győztesnek. Magyarországon – sőt az Európai Unióban is – örök vita, hogy a kulturális támogatásnak kell-e kézzelfogható hasznot hozni, azaz egy állami finanszírozású filmnek pozitív szaldósnak kell-e lennie. A vita eldöntése helyett álljon itt tényként: azok a filmek, amelyek nem hozzák be a rájuk költött állami támogatást, olyanok, mint a MÁV: akkor is fizetsz érte, ha a közelébe sem mentél.
Fontos azonban toplistánk alja is, ahol három olyan film szerepel, amely nem részesült állami támogatásban (Dyga Zsombor: Couch Surf, Reisz Gábor: VAN valami... és a Szabadesés, amely viszont koprodukciós jellege miatt kakukktojás.):
Tavaly indítottuk el metakritikai sorozatunk, a Rohadt Kritikusokat, amelyben - a Rotten Tomatoes mintájára - összegyűjtöttük a filmekről írt magyar kritikákat. Fontos ugyanis, milyen kritikai fogadtatása van egy filmnek, pláne az első hetekben. Íme a lista: Lám-lám, a bölcsészfilmek jöttek be leginkább a filmkritikusoknak, de ez talán nem véletlen! Az is látszik azonban, hogy mennyire számít a kritikai fogadtatás a nézettségben – pláne akkor, ha egy-egy film komolyabb vitát robbant ki.
A Coming Out ilyen volt: sok kritika lehúzta, amiért bugyután (más értelmezések szerint: a vígjátékok megszokott eszközével) kezelte a homoszexualitást és „az abból való kilábalást”. Rosszul is nyitott, aztán behozta hátrányát. A kritikusok dicséretére legyen mondva, a többi filmnél nagyjából jól eltalálták, mennyire fog bejönni a film a nézőknek.
Ahhoz képest, hogy a Bodzsár család gondozásában készült, a Vajna-éra első saját filmjét mennyire hidegen fogadták a kritikusok, és - talán emiatt, talán mert a célközönségnek nem volt pénze mozira – végül komolyabb nézettséget nem tudott felmutatni, egyértelműen az online letöltések sztárja lett:
Itt az nCore, azaz a legismertebb magyar torrentoldal letöltési statisztikáit összesítettük úgy, hogy összeadtuk az adott filmhez tartozó fájlok letöltéseinek a számát. A műfajokat oda-vissza keverő, véres, fiatalos Isteni műszak simán lenyomta a konzumfilmnek szánt Coming outot (nagyjából ugyanakkor töltötték fel őket), amely megint csak azt mutatja, egy film nemcsak a mozikban méretteti meg magát.
Meglepő – és reméljük, hogy a Coming Out nézettségi adatai valósak –, hogy a Megdönteni Hajnal Tímeát 5 hónappal később került fel, és már megelőzte Orosz filmjét. Az is látszik egyébként, hogy a csak három hónapja felkerült Megdönteni Hajnal Tímeát valószínűleg Bodzsár filmjét is le fogja tolni az élről. A filmek a DVD-megjelenés után kerültek fel a torrentre.
Nem lehet elvitatni a Fehér istentől, hogy ez a film érte el a legnagyobb impaktot külföldön: megnyerte – ilyen nem volt nagyon régóta – a Cannes-i filmfesztivál egyik rangos kategóriájának díját (Un Certain Regard), és meghívták az egyre nagyobb presztízst jelentő amerikai Sundance versenyprogramjába, ahol magyar nagyjátékfilm még nem járt.
Persze sok magyar film nyert valamilyen díjat, de ezek inkább csak a szakmának szólnak. Amúgy is annyi filmfesztivál van a világon, hogy szinte nincs az a film, aminek ne jutna valami különdíj. Fontos díjnak tekinthető még Szász János csehországi fődíja (Karlovy Vary), a Kristály Glóbusz, amit A nagy füzet kapott.
Andy Vajna négy éve, amikor kezdetét vette a fülkeforradalom, azzal kampányolt a Magyar Nemzeti Filmalap felállítása és a magyar állami filmfinanszírozás átalakítása mellett, hogy nem elég profi (amerikai értelemben) a magyar filmkészítés, főleg az előkészítés.
Azt mondta, nem elérhetetlen a 300-500 ezer néző sem egy jó magyar közönségfilmre, csak máshogy kell csinálni. Íme egy kvázi örökranglista a rendszerváltás utáni nagyobb sikerekről, ehhez képest még a Coming Out sincs a kanyarban sem: A nézőszámvesztés tehát látványos, a trendet a Magyar Nemzeti Filmalapnak sem sikerült megállítani. Ennek egyik oka lehet, hogy a magyar filmet a magyar ember nem plázamoziban nézi, ahol egyébként több százezres nézőszámot már az amerikai filmek között is csak a legnagyobbak érnek el. (Erről részletesebben az Isteni műszak kapcsán írtam.)
Kérdés persze, hogy baj-e, ha a magyar filmek nem hoznak annyi bevételt, hogy megtérüljenek. A stadionépítések sem tűnnek kifizetődő beruházásoknak, sőt, a nézőszám a futballban is csökken. Úgy tűnik, hogy a kormányzatot ez nem igazán zavarja, csak az a fontos, hogy közpénzből dotáljon bizonyos szektorokat. Nem cél, hogy a közpénzből olyasmi álljon elő, amiből a köz valóban profitál.
Nézettségi adatok: a bemutatott nézettségi adatok nem auditáltak, ugyanis a magyar törvényhozás - évek óta - adós egy megfelelő, a nézettséget hatóságilag ellenőrző rendszer megalapozásával. Ez ugyanis az NMHH feladata volna, ám a hatóságnak nincs jogköre az adatok ellenőrzött gyűjtéséhez/bekéréséhez. Cikkünkhöz ezért a forgalmazókhoz és a Magyar Nemzeti Filmalaphoz fordultunk segítségért, az ő általuk küldött adatokból dolgoztunk. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a magyar film- és moziszakmában - régebben legalábbis biztosan - bevett szokás volt a nézettségi adatok kozmetikázása, amit most kiszűrni nem tudunk. A következtéseinkért tehát vállaljuk a felelősséget, az adatok pontosságáért nem.
A grafikonokhoz felhasznált adatok:
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.