A táppénzen lévők napi átlagos száma 102 ezerről 54 ezerre, közel a felére esett vissza 2005 és 2014 között adta hírül az MTI a KSH adatai alapján.

Ez a kutatóintézet szerint azt jelenti, hogy a dolgozók inkább szabit vesznek ki, vagy betegen mennek dolgozni, vagy azt, hogy egészségesebbek lettek, illetve azt, hogy egészségesebbnek érzik magukat.

Korcsoportok szerint két trend figyelhető meg: egyre később vállalunk gyereket, illetve egyre idősebb a dolgozó korosztály.

"... a gyermekvállalás egyre későbbre halasztásának is szerepe lehetett abban, hogy a maximum áttolódott ehhez a korosztályhoz, azaz 2010-től a 35–39 évesek voltak a legtöbbször táppénzen", 2007-től 2009-ig a 30–34 korosztály volt a legnagyobb táppénzes.

Az állam táppénzes kiadása 2009-ben volt a csúcson (108 mrd), 2013-ban mindössze 60 milliárd forint volt.

Érdekes még, hogy milyen megbetegedésekkel mentek táppénzre leginkább az emberek:

A csont-izomrendszeri, kötőszöveti betegségek táppénzes napjai minden évben az összes táppénzes nap 27–30 százalékát tették ki, a terhességgel, szüléssel, gyermekággyal összefüggő táppénzes napok száma a második legmagasabb volt.

Ez utóbbi aránya 2005. és 2013. között folyamatosan nőtt, 13 százalékról 25 százalékra.

A keringési rendszer, a légzőrendszer megbetegedései, valamint a mentális és viselkedészavarok kerültek még az első ötbe a legtöbb táppénzes nap tekintetében egészen 2011-ig, aztán a mentális és viselkedészavarok helyébe a daganatok betegségcsoportja lépett. (MTI)