Öt tényező, ami közrejátszhatott a Charlie Hebdo lemészárlásában

Bár egyelőre nincs olyan politikai erő, társadalmi trend Franciaországban, amely zászlajára tűzte volna a szabad szájú karikaturisták lemészárlását, a Time megpróbálta összeszedni, mik azoka a tényezők, amelyek egyre komolyabb feszültséget okoznak a francia társadalomban, és leginkább a bevándorlók helyzetét nehezítik meg. Nyugaton fokozódik a társadalmi türelmetlenség..

1.) Soha nem látott mértékű bevándorlási hullám

Ami Magyarországon ezekben a hónapokban válik egyre fontosabb kérdéssé, az Franciországban és Euórpában több évtizedes múltra tekint vissza, ez pedig a bevándorlás kérdése. Ám még Nyugat-Európában is megdöbbentő sebességgel emelkedik a menedékkérők száma, ami együtt jár a bevándorlásellenes hangok felerősödésével.

A 2. világháború óta nem volt annyi menedékkérő a világon, mint manapaság: ötvenmillióan vannak, és jelentős részük Európában keresné a boldogulást: 2011-ben 141, 2014-ben már 270 ezer menekült érkezett az EU-ba.

2.) Magas munkanélküliség... és tévhitek

A francia fiatalok körében 24%-os a munkanélküliség, ami elég kilátástalanná teszi minden negyedik fiatal francia jövőjét. Közben a lakosság nagy része azt hiszi, a muszlimok aránya a lakosságon belül 31%, miközben csak 7,7%. (Bár így is a legnagyobb Európában.) Ez a két szám is jól mutatja, a munkanélküliség problémáját szívesebben köti a lakosság a bevándorláshoz.

3.)  Rekordnépszerűek a bevándorlásellenes nézetek

Elég csak megnézni, hogy a szélsőjobboldali Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Front bevándorlésellenes kampányával a májusi választásokon a legtámogatottabb párt lett, 25%-kal. 2010-ben mindössze 18%-os volt a támogatottságuk, ráadásul a választás óta nőtt, egy frissebb felmérés szerint 34%-on állnak most.

4.) Népszerűtlen elnök

A konzervatív Nicolas Sarkozyt váltó szocialista Francois Hollande rekordot döntött: francia elnök soha nem volt még ilyen népszerűtlen, mint ő, 12%-os mélyponton is állt az indexe ősszel, de most sem sokkal jobb, mindössze 15%. Alig valamivel magasabb mint az általános, 11%-os munkanélküliség.

5.) Útlevelek

Miközben Franciaországban - Svájc és Luxembourg után - a harmadik leghosszabb a várakozási idő, átlagban 14 év, az állampolgárság megszerzéséhez, addig az útlevelek számából az látszik, Európából nagyságrendekkel többen csatlakoznak az ISIS-hez, mint mondjuk az USA-ból. Előbbi nagyban lassítja a bevándorlók franciaországi asszimilációját, sokan érezhetik úgy 18 éves korukban, hogy nincs rájuk szükség az adott országban.

A Hollande-kormány nagy ígérgetések közepette a honosítási eljárások radikális felgyorsítását ígérte, de kérdés, hogy egy ilyen eset után valóban gyorsul-e a folyamat, amit egyébként a jobboldalon élesen támadnak. (TIME)

Fotó: DENIS CHARLET / AFP