OK, január közepén már késő egy kicsit évvégi meg éveleji listázni, de csak most találtam meg ezt az érdekes, bár elnagyolt kis ihletadó ötös listát a Livescience-en. Ami arról szól, hogy milyen, a napelemeknél és szélkerekeknél kevésbé ismert területeken várható áttörés vagy legalább intenzív fejlődés az idén, a zöld technológia területén. A lista elég szellős, meg elég amerikai, ezért felturbózom tízre! Szóval milyen zöldár is várható 2015-ben?

Energiatakarékos okosházak

Miközben az autók egyre takarékosabbak, a lakások energia-hatékonyabbá tételével kapcsolatban a szigetelési kampányoktól eltekintve alig-alig hallani új megoldásokról. Pedig az átlagember sokkal több időt tölt lakással, mint autózással.

Az idén viszont jó esély van arra, hogy a fejlett világ háztartásaiban is elkezd tömegméreteket ölteni a "smartosítás". Az ember jelenlétét érzékelő fűtési és világítási rendszerek, aktív árnyékolástechnika, online időjárási adatokkal is kalkuláló klímaszabályzás - állítólag az idén meglódul majd az intelligens otthon-fejlesztés iparága.

Okos háztulajdonosok

Ha valamire manapság nincs mobilalkalmazás, az a dolog nem is létezik. Így hát a Smart Home-ok üzemeltetését is meg kell tudnia oldani telefonról, tabletről a fejlesztőknek, gyártóknak, ha azt akarják, hogy a népek beruházzanak ingatlanjuk fejlesztésébe. Szóval jönnek majd a felkapcsolt világításra figyelmeztető, a fűtés távindítását vagy leállítását lehetővé tévő, a villanyszámlát monitorozó appok csőstül az idén. Saját házukban lakó tulajdonosok, ingatlanukat kiadó főbérlők vagy vállalkozások egyaránt örülhetnek majd olyan új eszközöknek, mint például a BuildingOS, amelyekkel víz-, gáz-, áramfogyasztó pontok tömkelegét lehet monitorozni, akár lakásonként almérőkre lebontva figyelni és elemezni.

Zöld appok

Az FMCG-multik réme lehet az a trend, melynek terjedésével a környezetvédelmet és a természetes alapanyagok használatát előnyben részesítő fogyasztók mobilappokon pillanatok alatt lenyomozhatják, mennyire zöld az a sampon, kaja vagy bármi más, amit éppen megvenni készülnek.

Az olyan alkalmazások, mint a természetes, állatkínzás-mentesen előállított kozmetikumokat propagáló Think dirty vagy a helyi alapanyagokból, helyben készülő étkezési lehetőségeket felajánló Food Tripping bizonyára nem marad konkurencia nélkül, sem Amerikában, sem a fejlett világ más tájain.

link Forrás

Bioüzemanyagok

A szántóföldi növényekből készült bioetanol és biodízel gyártása sok szempontból aggályos - termőterületeket vesz el élelmiszer-növényektől, rendkívül energiaigényes már az előállításuk is -, de van már a kísérleti méreteket meghaladó volumenben termelő intenzívebb technológia is nem-fosszilis szénhidrogének készítésére.

Az idén várhatóan sokat hallunk majd olyan, napenergiából és moszatok anyagcseréjéből származó benzin- vagy gázolaj-helyettesítő üzemanyagokról, amit ehhez hasonló telepeken állítanak elő.

Megtanuljuk zsákba dugni a fényt

A napenergia átalakítása elektromos energiává már remekül megy az emberiségnek ipari méretekben is, háztartási nagyságrendben is. Az idén viszont alighanem komoly áttöréseket láthatunk ennek az energiának az eltárolásával kapcsolatban is (dedicated to L. Simon László).

Akár a napenergiát kémai energiaként (akkumulátorok), akár hőenergiaként (olajfűtéses naperőművek), akár gravitációs energiaként (víztározós pufferek), akár mozgási energiaként (lendkerék) elraktározó, netán az elektromos energiát gázok sűrítésével tárolható energiává alakítható módszerek válnak be, az emberiség mindenképp szintet ugorhat az átállásra a fosszilis energiahordozókról megújulókra, talán már 2015-ben.

Konnektoros hibrid-invázió

Az elektromos autózás forradalma az akkumulátor-technológia visszafogott fejlődése miatt nem pukkant akkorát az elmúlt években megjelent új villanyautó-modellekkel, mint amekkorára sokan számítottak. Annál fejlődőképesebbnek tűnik a konnektorról is tölthető hibridautók intézménye. 2014-ben a konnektoros hibrd Golf után a Volkswagen a Passatot már úgy mutatta be a Párizsi Autószalonon, hogy nem is emelte ki külön, miszerint van egy félig elektromos változat (GTE) is belőle.

Ezek a kocsik képesek arra, hogy a napi rövid távú, főként városi utakat (munkahelyi ingázás, gyerekszállítás az oviba, suliba, bevásárlóutak, stb.) 30-40-50 km-es tisztán elektromos hatótávjukkal füstmentesen oldják meg. A nyaralás, a hosszabb utak alkalmával pedig a kocsi benzinmotorja működik, kiegészítve a hibridrendszer hatékonyság-növelő támogatásával. A kisebb akku és a tömeggyártásból származó belsőégésű motor relatív olcsósága miatt az ilyen autók ára is versenyképesebb a tisztán elektromos kocsikénál.

A benzintank bármikor utántölthető, így elmarad a lemerülés-para, a villanyautók egyik legfőbb átka, viszont pont azokon a városi szakaszokon lehet megúszni a füstölést, ahol amúgy is a leghatékonytalanabb a belsőégésű motor üzemeltetése.

Jönnek az árapályerőművek

A tengerek víztömegének mozgását kihasználó technológiáról nagyjából a Delta óta csak annyit tudtunk, hogy kísérleti jelleggel létezik, no persze csak azokban az országokban, amelyeknek ha nem is három, de legalább egy tenger ma is mossa partjait. Meg is lepődtünk, amikor tavaly év végén jött a hír: Skócia mellett az idén megépül, jövőre elindul a világ eddigi legnagyobb árapályerőműve. Drukkolunk neki és a többi hasonló beruházásnak!

Elindul a hidrogénes autózás

A Toyota Mirai, a világ legnagyobb autógyártójának első, sorozatban készített hidrogénautója talán meghozza az idén azt az áttörést a hidrogént elektromos árammá alakító, némi vízpárától eltekintve teljesen emissziómentes közlekedésben, amire jó pár éve hiába várunk. A négyajtós Mirai szedán alig tud többet, mint a szintén nagy dérrel-dúrral beharangozott, ugyanekkora Honda FCX tudott már 2007-ben, de a Toyota piaci súlya talán megtolja végre a hidrogénautózás szekerét.

Napenergiával, szélenergiával teljesen tisztán gyártható és sűríthető ez az üzemanyag, a tankolás és egy tüzelőanyag-cellás (így hívják a hidrogénautót másképpen) autó hatótávolsága nagyjából annyi, mint egy benzinesé, az olajcégek pedig túlélhetnek háború nélkül, ha meglévő infrastruktúrájukat kibővítik a hidrogénes tartályokkal, töltőkkel, logisztikával is. Szóval nem kizárt, hogy a hidrogén a mobilitás valódi jövője; kíváncsian várjuk, bejön-e üzletileg a Toyotának a Mirai!

Magyarországon jönnek a zöld különadók?

Abból kiindulva, hogy a kormánynak sikerült januártól kiterjesztenie a környezetvédelmi termékdíjat a napelemekre, az illiberális és illogikus hazai demokráciában jó esély van arra, hogy az innovatív technológiákat jóféle különadók sújtsák majd. Jöhet a hidrogén, sőt: a víz jövedéki adójának bevezetése. A villanyautókba, hibridekbe töltött elektromos energiát terhelő villamosítási adó. A fűtésszámlát csökkentő megoldásokra kivetett rezsicsökkentés-elkerülési díj. A bioélelmiszerekre kivethető kishantosbeszántási hozzájárulás. Meg úgy általában, a naplopási adó, bármire, ami napenergiával működik.

Tudom, tudom, ne adjak ötleteket.