• Anyanyelvünk mellett más nyelveket beszélni nem csak azért hasznos, mert ennek köszönhetően kinyílhat előttünk a világ és megértethetjük magunkat otthonunktól távol is.
• Hanem mert egyszerűen okosabbak is leszünk tőle.
• Kutatások sokasága bizonyítja, hogy a több nyelven tudó emberek agya gyorsabb, mozgékonyabb, könnyebben old meg problémákat és lassabban kopik el. 

Lassabban öregszünk meg

"A kétnyelvűség előnyei túlmutatnak két nyelv ismeretén, általában kognitív és szociális előnyöket jelentenek. Megmutatkoznak a jobb fogalomalkotó és problémamegoldó képességben, az absztrakt rendszerek iránti fogékonyságban, a jobb nyelvi és kognitív kreativitásban, a szociális érzékenységben és a nyitottságban is további nyelvek elsajátítása iránt. "

- mondja a témáról Klein Ágnes, a pécsi tudományegyetem docense, akinek kutatási területe a kétnyelvűség és az idegennyelv-tanulás.

A téma kutatásával nincs egyedül, a kétnyelvűség mentális-kognitív előnyeit összegző tanulmányok és kutatások száma mára óriásira duzzadt. A legismertebb felfedett előnyöket nemrég Anne Merritt szedte össze a Telegraphban. Olyanokat, mint hogy

• A többféle nyelv felismerése, elkülönítése és alkalmazása folyamatos edzésben tartja az agyat. Ennek hatása túlmutat a nyelvi kommunikáción, felmérések igazolják, hogy a több nyelvet beszélő diákok jobb eredményeket érnek el egy nyelven beszélő társaiknál még a matematikai tesztek megoldása közben is.
• A többnyelvűség segít a multi task-típusú feladatvégzés fejlesztésében, ha több nyelven beszélünk, több dologra tudunk párhuzamosan nagyobb hatékonysággal odafigyelni. 
• A nyelvtanulásnak fontos szerepe van memóriánk edzésében. Kutatások szerint a több nyelven beszélő emberek jobban jegyeznek meg dolgokat. 
• De a nyelvtanulás előnyei nem érnek itt véget. Egy spanyol kutatás szerint a többnyelvű emberek jobban teljesítenek, ha környezetük megfigyeléséről van szó. Mivel a több nyelv megismerése révén a világ feltérképezésére és leírására több struktúrát is elsajátítottak, jobban képesek a releváns információkra fókuszálni, és kiszűrni azt, ami lényegtelen. Fontos eleme ennek, hogy a kutatás szerint a többnyelvű embereket kevésbé lehet megvezetni hamis információkkal, jobban átlátnak a dolgokon. 
• A chicagói egyetem kutatói pedig arra jutottak, hogy a több nyelven beszélő emberek hajlamosabbak racionálisabb döntéseket hozni még akár gazdasági kérdésekben is. Egyszerűen azért, mert minden nyelvnek a szavaiba észrevétlenül van kódolva egy csomó előítélet, és ezek felfedésében sokat segíthet, ha több nyelv felől is látjuk ugyanazt a döntési helyzetet. 
• Járulékos hatásként pedig közben anyanyelvünkön is jobban beszélhetünk. Egy új nyelv tanulása közben ugyanis a nyelv strukturális jellemzőire is jobban odafigyelünk. Mondatszerkezetre, nyelvtanra, ragozásra. Ennek köszönhetően pedig jobban megtanulunk a nyelvvel bánni, ami visszahat az anyanyelvi használatunkra is. 

És a talán legfontosabb következmény, ami persze következik is az eddig felsoroltakból: a többnyelvűség jót tesz a szellemi egészségünknek. Számos kutatás igazolta, hogy egy második nyelv elsajátítása, akár még felnőtt korban is, segít, hogy lelassuljon az agy elkopása: a több nyelvet beszélőknél a demencia és az Alzheimer-kór átlagosan több mint négy és fél évvel később jelentkezhet, mint azoknál, akik idős korukban is csak anyanyelvükön értenek.

Számos tényező van még, ami az idős kori mentális tompulást befolyásolja, de a kutatások szerint az iskolázottság vagy a jövedelem kevésbé volt fontos, mint az, hogy valaki beszél-e további nyelveket. A magyarázat nem egyszerűen a jobb memória, hanem a kifinomultabb figyelemre való képesség, az, hogy a több nyelven beszélő emberek jobban képesek fókuszálni a részletekre. Ehhez pedig még csak perfekt beszélőnek sem kell lenni, az Atlanticnak nyilatkozó kutató, Thomas Bak például arról beszélt, hogy már egy másik nyelv alapjainak elsajátítása segíthet azoknak a nyelvtani kapcsolatoknak az elsajátításában, ami késeltetheti a demencia kialakulását.

A gyerekek kivételezett helyzete

De a legtöbb felsorolt kognitív előny igazán a több nyelv magas szintű ismerete mellett fejti ki hatását. Új nyelvet elsajátítani pedig leginkább a gyermekkorban lehet.

"A nyelvelsajátítást korán kezdő gyermekek az implicit nyelvelsajátítás miatt jelentős előnyt élveznek a beszédprodukció és az önbizalom, továbbá a magasabb szintű nyelvi odafigyelés területén. Motiváltabbak, mert nem érte őket negatív kritika, ezen kívül pedig elsajátítottak egy bizonyos rutint, adott egy erre irányuló kognitív koncepciójuk arról, hogyan tudnak más nyelveket elsajátítani."

- mondja Klein, aki szerint fontos érv az időfaktor is, egyszerűen több időt szánhatnak ekkor a nyelv elsajátítására.

Ráadásul a második nyelv ilyenkor még nem kapja meg az idegen nyelv státuszát Klein szerint, ezért a nyelvi akadályokat könnyebben veszik a gyerekek:

"Ahhoz, hogy kommunikálni tudjunk, meg kell tanulnunk a nyelvet, ahhoz pedig, hogy a nyelvet megtanuljuk, beszélnünk kell. Óvodás korú és kisiskolás korú gyermekek számára fontos a közlés, amely mintegy kommunikációs nyomásként jelentkezik. A számukra kedvező környezetben gondtalanul, kreatívan, szorongásmentesen nyilatkoznak meg akár a második nyelven is. A pubertás kor megjelenésével megszűnik ez az önfeledt gondtalanság, és innen valóban ajánlatos az idegennyelv-tanítás hagyományos módszereinek bevezetése."

Mindez azonban Klein szerint nem azt jelenti, hogy a gyerekek könnyebben vagy gyorsabban tanulnának meg második nyelveket. Egyszerűen csak másképpen.

Klein kutatásait német nemzetiségi óvodákban végezte, és azt tapasztalta, hogy  megfelelő óvodai környezet mellett legalább annyira fontos a szülők támogatása is, mert az odafigyelés és a gyerekkel foglalkozó alapja bármilyen információ elsajátításának. Klein szerinte azoknak a gyermekeknek a kivételével, akik speciális nyelvelsajátítási gondokkal küzdenek, azaz a nyelvi feldolgozás zavara mellett kevesebb inputot kapnak környezetüktől, és ezért számukra a kettős terhelés okozhat problémát, a többi gyermek esetében a pozitívan megélt kétnyelvűség erősíti a gyermek öntudatát, és személyiségfejlődésére is előnyösen hat. Igaz, ez főleg azoknál a gyermekeknél tapasztalható, akiket eltérő nemzetiségű szülők nevelnek, és a Nyugat-Európában népszerű 'egy személy - egy nyelv' módszert alkalmazzák.