Kósa Lajos is retteg a „megélhetési menekültektől”

  • A franciaországi terrortámadás után Magyarországot érintő biztonságpolitikai kérdéseket vitatták meg az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának zárt ülésén a Parlamentben.
  • A bizottság három órás ülésén többek között Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója és Takács Tibor, az ORFK bűnügyi főigazgatója adott tájékoztatást a terrorfenyegetettségről.

A megélhetésibevándorlózó Orbán Viktor és a gazdasági bevándorlóktól rettegő Rogán Antal után Kósa Lajos is beszállt a buliba.

Fotó: Botos Tamás

Ugyanis az ülés után az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnökeként az MTI beszámolója szerint azt mondta: felelősen ki lehet jelenteni, hogy Magyarország terrorfenyegetettsége az EU átlagának felel meg, vagy az alatt van. A terrorfenyegetettség miatti „B fokozat” elrendelésére azért volt szükség, mert a szocialista kormányok idején 2007-ben készült jogszabály ezt írja elő, de Kósa Lajos szerint nincs arra adat, hogy Magyarországon a terrorizmus miatt kellene aggódni. Szerinte:

Komolyabb aggodalomra adhat okot a bevándorlás.

Az elmúlt három évben meghúszszorozódott a Magyarországra érkező menedéket kérő emberek száma, tavaly több mint 40 ezren, és már idén is több mint hatezren kértek menedéket – mondta Kósa Lajos, aki kitért arra is, hogy

a 40 ezer menedékkérőből csak ötszázan kaptak védelmet, a többiek gazdasági okokból jöttek Magyarországra, megélhetési menekültek.

Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja azt mondta: Magyarországon még nincs közvetlen terrorfenyegetettség, ugyanakkor jövőre nézve a modernkori terrorizmus – ami lehet csoportos vagy egyéni – egy olyan globális probléma, aminek potenciális veszélye Magyarországon is fennáll, de „kötött a kezük a tekintetben, hogy amíg az ország az Európai Unió és a NATO tagja, addig sok lépést nem fognak tudni megtenni”. Szerinte akár az EU-val szemben is el kell érni bizonyos jogszabály-változástatásokat, elsősorban a menekülttáborok ügyében.

A bizottság független tagja, Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke azt mondta: „a Terrorelhárítási Központ főigazgatójának szakértelme mélyen alulmúlja egóját”, ugyanis Hajdu Jánosnak „némi sértegetés mellett” sikerült a terrorizmus elleni küzdelemről beszélnie. Vadai Ágnes szerint nem derült ki, hogy a kormánynak van-e terrorizmus elleni koncepciója, és hogy ki az, aki ebben a kérdésben tartja a kapcsolatot az érintett nemzetközi szervekkel.

A bizottsági ülésen kiderült, hogy Magyarországon szigorú, az európaival összhangban lévő menekültügyi szabályozás van érvényben – mondta Vadai Ágnes, aki szerint a bizottsági ülésnek a terrorizmusról kellett volna szólni, de ehelyett jellemzően csak a bevándorlókkal kapcsolatos negatív állításokat hallottak. A DK viszont elfogadhatatlannak tartja, hogy népcsoportokat, gazdasági okból menekülőket kollektíven bűnösnek nyilvánítsanak. Újra felmerült egy „szuper titkosszolgálat” létrehozása, és Vadai Ágnes szerint Kósa Lajos nyitottságot mutat erre.

Harangozó Tamás, a testület szocialista alelnöke azt mondta: a bizottsági ülésen világossá vált, hogy Magyarországon nincs közvetlen terrorfenyegetettség, nincs bármilyen a bevándorlással kapcsolatban álló terrorfenyegetettség. Azt is megtudták, hogy Európában nincs szigorúbb migrációs szabályozás, mint Magyarországon. A kormány és a rendészeti szervek képviselői is egyértelművé tették, hogy a terrorizmus és a migráció problémájára közösen kell megoldást találni, Európa összes tagállamában összehangolt választ kell adni, és Harangozó azt is mondta, hogy a kormány és rendészeti szervek képviselői arról tájékoztatták a testületet: minden erőforrás a rendelkezésükre áll, hogy az állampolgárokat megvédjék.

Az MSZP ezt viszont vitatja. Harangozó Tamás azt mondta: mind a humán erőforrások tekintetében, mind az infrastrukturális fejlesztésekre rendkívüli forrásokat kellene fordítania a kormánynak, hogy a magyar állampolgárokat a lehető legnagyobb biztonságban tudhassák.

Múlt szerdán a terrorellenes fellépésről a parlamenti frakcióvezetők is egyeztettek. Pénteken Pintér Sándor belügyminiszter a belgiumi terrorellenes akció miatt elrendelte a „B” készenléti fokozathoz tartozó feladatok részleges végrehajtását.