Elrendelte az Arcadom Zrt. felszámolását a múlt héten a bíróság. Ez Demján Sándor egyik leginkább előtérbe tolt cége. 2010-11-ig ment a szekér, az olyan bevásárlóközpontok, mint a Westend, a Pólus vagy az Alléé vagy az aradi Átrium mellett az Arcadom építette a Művészetek Palotáját, a Nemzeti Színházat, a Syma Rendezvényközpontot, az etyeki Korda Filmstúdiót és a Magyar Posta Országos Logisztikai Központját. A vállalat azt írja a honlapján, hogy a cég 1996-os alapítása óta 207,5 milliárd forint „építési forgalmat realizált”.

A Népszabadság utánajárt, hogy mi okozhatta az Arcadom mélyrepülését. A gazdasági válságban még futott néhány projekt, de aztán szinte piac nélkül maradtak. Nagy állami beruházásokhoz nem jutottak hozzá.

A cég árbevétele 2010-ben még 13 milliárd forint volt, 2011-ben még ennél is több, 14,4 milliárd. A mérleg szerinti eredmény ehhez képest szerény (7,93 és 125,5 millió forint). 2013-ra aztán ez a szerény nyereség is eltűnt, már csak 246 milliós volt a forgalmuk, és 3,3 milliárd forintos veszteséget hoztak össze.  A cég beszámolója ennek az évnek a végére már csak két nagyobb beruházást említ: a debreceni 2-es villamos pályáját és a Kisújszállást elkerülő főútat.

Éppen a 2-es villamos mutatja a cég problémáját. A Népszabadság idézi Benedek Andrást, az Arcadom Zrt. vezérigazgatóját, aki már két évvel ezelőtt elismerte: a cég tudatosan „alulvállalta” magát azzal, hogy a beruházás kivitelezésére a konzorcium 7,5 milliárd forintos árajánlatot adott. Már a kivitelezés előtt látható volt, hogy ennyiből nem lehet megoldani az építkezést, sőt további mintegy egymilliárd forintra lett volna szükség ahhoz, hogy az építkezést a vállalt határidőre befejezzék. Benedek azt mondta: „Tudtuk, hogy a valós költségnél kevesebbért vállaltuk, de bíztunk más előnyeinkben, amelyekkel majd kompenzálhatjuk a különbözetet.” Az Arcadom végül belebukott a projektbe. 

A cég a közleményében azt írta: a menedzsment és a tulajdonosok még megkísérelnek egy felszámolási egyezséget létrehozni – amennyiben ebben minden hitelező partner lenne –, és ezzel a társaság megszüntetését elkerülni. A közlemény szerint éppen egy érdemi egyeztetés közepén tartottak a finanszírozó Raiffeisen Bankkal, amit a bírósági döntés megszakított. A banki hiteltartozás összege a Raiffeisen Bankkal szemben 3,4 milliárd forint. Más banki tartozása nincs a vállalatnak. Nincs a cégnek bértartozása és a bérek utáni járuléktartozása, valamint állami adótartozása sem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vagy az önkormányzatok felé. A Népszabadság szerint ugyanakkor 2011 óta összesen kilenc végrehajtási eljárást kezdeményeztek a cég ellen.

Ha a felszámolási egyezség nem jönne össze, akkor Demján Sándor a magánvagyona terhére jelentős részben kártalanítja a befektetőket.

Demján Sándor másik, a mai napig jelentős építőipari cégének, a TriGránitnak sokkal jobban megy. Ez annak köszönhető, hogy nem itthoni, hanem külföldi fejlesztéseken dolgozik, a magyar piacon szinte egyáltalán nem aktív.