A Tejútrendszer elméletileg egy masszív féregjáratnak (téridőhídnak) adhat otthont - véli egy nemzetközi kutatócsoport, ami az elméletét az Annals of Physics című tudományos folyóiratban közölte. A féregjárat vagy féreglyuk vékony csőszerű képződmény, ami az univerzum két távoli, görbületmentes területét kötheti össze.

Az egyirányú féreglyukak lehetőségét Albert Einstein 1935-ben bizonyította be Nathan Rosen amerikai-izraeli fizikussal. Fél évszázaddal később, 1985-ben Kip Stephen Thorne amerikai elméleti fizikus dolgozta ki tanítványaival a kétirányú féreglyukak teoretikai alapjait.

A trieszti nemzetközi posztgraduális oktatási és kutatóintézet, a SISSA (Scuola Internazionale Superiore di Studi Avanzati) tudósai, olasz, amerikai és indiai asztrofizikusok a Tejútrendszer sötét anyaga eloszlásának rendkívül részletes térképét a legújabb ősrobbanás-elmélet fényében vizsgálták.

„Arra a következtetésre jutottunk, hogy e járatok egyike galaxisunkban működhet. Mi több, maga ez a féreglyuk is akkora lehet, mint egy galaxis”

– mondta a tanulmány társszerzője, Paolo Salucci, a SISSA asztrofizikusa, a sötét anyag elismert szakértője.

A tudós viszont azt is mondta, hogy csak matematikai számításokról van szó:

„Nem azt állítjuk, hogy a galaxisunk egy féregjárat, csak felvetjük ennek az elméleti lehetőségét.”

Hogy kísérletileg tesztelhető-e valaha a SISSA tudósainak az elmélete, az az olasz asztrofizikus szerint úgy lenne lehetséges, ha a sötét anyag eloszlását a Tejútrendszerben, amely egy spirálgalaxis, összehasonlítanák egy más típusú közeli csillagváros, például a Kis és a Nagy Magellán-felhő szerkezetével. Természetesen a vizsgálatokat lehetővé tévő technológiára még sokat kell várni, de mint Paolo Salucci rámutat, a kutatásaik ráirányítják a figyelmet arra, hogy milyen fontos megismerni a sötét anyag valódi természetét.

A tudósok már régóta kutatják a világegyetem tömegének 23 százalékát adó, semmiféle elektromágneses sugárzást ki nem bocsátható, és így csillagászati műszerekkel közvetlenül meg nem figyelhető anyagot. Egyes elméletek szerint egy hipotetikus részecskecsoport, a neutralínók alkotják, amiknek a létét eddig sem a CERN-ben végzett kísérletekkel, sem a világegyetemben nem sikerült megfigyelni – írja az MTI.

„A kutatásaink azért érdekesek, mert összetettebb képet festenek a sötét anyagról, ami egyfajta új dimenzió, valamiféle grandiózus galaktikus szállítórendszer lehet. Bármi is legyen, ideje újfajta szemszögből vizsgálni e rejtélyes anyag valódi természetét”

– mondta Paolo Salucci.