Megnyerte a görögországi választásokat a párt, amelyik azt ígérte, hogy véget vet a megszorításoknak, a hatalmas állami spórolásnak, és az irdatlan hitelek visszafizetésének. Adócsökkentést, állami beruházásokat és a minimálbér emelését ígérte inkább.

Hajszál híján nem lett meg a többség

A többséget viszont nem sikerült megszerezni a vártnál nagyobb győzelem után sem. A szavazatok 99 százalékának összeszámlálása után a Szirizának 149 képviselője van a 300 fős görög parlamentben, így muszáj lesz koalíciós partner után néznie. 0,7 százaléknyi szavazat hiányzott ahhoz, hogy egyedül megszerezzék a többséget.

Két kisebb párt, a középutas, euró-párti To Potami, és a megszorításellenes jobboldali Független Görögök is felkínálkoztak a választások estéjén a Szirizának. Utóbbi vezetője, Panosz Kammenosz már meg is érkezett a Sziriza székházába, hogy tárgyaljon Alekszisz Ciprasszal. A keményvonalas kommunista KKE viszont hiába szerzett 15 képviselői helyet, kizárható a koalíciós partnerek közül, mivel ők inkább kívülről döntenék meg a kapitalizmust, a parlamenti munkában nem hisznek.

Az is eldőlt, hogy a nemzetiszocialista Arany Hajnal ha nem is sokkal, de több szavazatot kapott, mint a To Potami, ezért ők lettek a harmadik legerősebb párt, igaz, csak 6,3 százalékkal. A leköszönő miniszterelnök, Antonisz Szamarasz pártja, az Új Demokrácia 27,8 százalékkal, azaz 76 parlamenti hellyel lett második a választásokon. Georgiosz Papandreu volt görög miniszterelnök új pártja pedig nem érte el a 3 százalékos parlamenti bejutási küszöböt, volt pártja, a korábban az Új Demokrácia balos váltópártjaként működő PASZOK is éppen hogy bejutott.

Az euró árfolyama esni kezdett a dollárral szemben, de aztán, amikor megkezdődött a kereskedés Európában is, már ugyanott járt az euró/dollár, mint vasárnap délután, a választások eredménye előtt. A forint kis mértékben gyengült hétfő reggel, most 310,8 forintot kell adni egy euróért.

Kb. egy hónap bizonytalanság a legvalószínűbb

Görögországban februárban elfogy a legutóbbi hitel. A pénzt az IMF-től, az Európai Bizottságtól és az Európai Központi Banktól kapta a görög kormány, a rendre megújuló támogatásuk nélkül Görögország gyorsan fizetésképtelenné válna. Csakhogy a hitelért cserébe e három szervezet írja elő a görög gazdaságpolitikát, most már hosszú évek óta. A választáson most győztes Sziriza párt elnöke azt ígéri, hogy ennek a diktátumnak véget vet. A kérdés, hogy honnan lesz akkor pénz. Körülbelül egy hónapja lesz, hogy kormányt alakítson és kitalálja, hogy mi legyen.

A különböző nyugati lapoknak nyilatkozó elemzők szerint a görögök tartozásainak egy részét talán elengedik, de nagyon nagy lazítás nem lesz a gazdaságpolitikán, és nem is lépnek ki az eurózónából. Ha a görögök otthagynák az eurót, akkor az új pénzük leértékelésével olvadna az adósságuk is, viszont minden magánvagyon is elértéktelenedne, ugyanilyen mértékben. Ezért amíg többségben lesznek azok, akiknek van bankszámlájuk, addig a görögök nem lépnek ki az euróövezetből, tartja a leegyszerűsített okoskodás.

Az eurózóna (már 19 ország van benne) pénzügyminiszterei hétfőn tanácskoznak, nyilván a görög kérdés lesz a fő téma, bár amíg Athénban nem lesz új kormány, addig ők is csak találgathatnak, hogy mit kérnek majd a görögök.

A bizonytalanság miatt az euróra újabb gyengülés várható. Az euró esése egyébként nem a görög választással kezdődött: az EKB múlt heti bejelentése a kötvényvásárlásokról már elindította a folyamatot.