Kocsis: Lusta és rosszindulatú emberek lassítják Józsefváros munkáját

A közérdekű adatok iránt érdeklődők három csoportba oszthatók:

  1. A kíváncsaiak.
  2. A lusták.
  3. A rosszindulatúak.

Ebbe a három kategóriába sorolta Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere azokat az állampolgárokat, akik olyan adatokat szeretnének megtudni a hivataltól, amelyeket egyébként állampolgári joguk megtudni. (A cikkben található videón 19:20-tól beszél erről Kocsis.)

A polgármester mindezt a a Józsefvárosi Önkormányzat január 22-i ülésén jelentette ki, miután két ellenzéki képviselő szerette volna, ha az önkormányzat csatlakozik ahhoz a korrupcióellenes minimumprogramhoz, amely rendeletben szabályozná a közérdekű adatokhoz való hozzáférés megkönnyítését. (Ehhez a programhoz Zugló már csatlakozott.)

Könnyedén (online, kereshető módon, ahogy a XXI. században már szokás) meg lehetne tudni például, hogy

  • A polgármester mennyit keres, és vagyona hogyan gyarapodik évről évre.
  • Az önkormányzati képviselők mennyit keresnek, és vagyonuk hogyan gyarapodik évről évre.
  • Az önkormányzati cégek vezető tisztségviselői mennyit keresnek, vagyonuk hogyan gyarapodik évről évre.
  • Mi hangzik el egy-egy képviselőtestületi vagy éppen bizottsági ülésen, az ezekről készült jegyzőköny legyen online elérhető és kereshető.
  • Kikkel, miért és mennyiért köt, kötött az önkormányzat szerződést (bérlet, adásvétel, szolgáltatás).

Szóval ezek mind olyan dolgok, amikről az adófizetőnek - egész egyszerűen azért, mert ő finanszírozza az egész kócerájt - joga van tudni.

A képviselőtestületi vitáról az Átlátszó készített öszzefoglalót, ők vagdosták össze a vita érdekesebb részeit a háromórás testületi ülésből:

Kocsis Máté szerint ezekről lehet tudni most is, hiszen számos törvény szabályozza a kérdést, amiknek Józsefváros elegetett tett, vagyis az önkormányzat

  1. Mindent megtett az átláthatóság érdekében.
  2. Aki pedig többet akar tudni, az szimplán kíváncsi (ez Kocsis szerint megbocsátható), lusta (főként az újságírók ilyenek Kocsis szerint) vagy éppen rosszindulatú.
  3. És különben is RENGETEG PÉNZBE (Kocsis tízmilliós nagyságrendet emleget) kerül mindezen adatok előbányászása, ráadásul rengeteg időt is igényel.

Ehhez képest, ha Ön, kedves olvasó felmegy Józsefváros önkormányzatának honlapjára, akkor a fentebb felsorolt listából a nem áthúzott információkat ismerheti meg:

Vagyis az adatok jó része nem elérhető anélkül, hogy az ember ne fáradna be a Hivatalba betekintésre, vagy ne kérne meg egy képviselőt arra, hogy kutasson fel már néhány olyan dolgot, amit az önkormányzat az adófizetők pénzén végez.

(Az Átlátszó adatigénylést segítő szolgáltatása szerint jelenleg 32 adatigénylés van az önkormányzatnál. Mind olyan információra kíváncsi, amely az önkormányzat honlapján nem található.)

Az egyébként teljesen érthető, hogy a fideszes Kocsis felkapja a vizet, ha ellenzéki képviselők (a Párbeszéd Magyarországért képviselője, Erőss Gábor, és az LMP képviselője, Jakabfy István) témájáról van szó, hiszen ilyen a politikai hadszíntér, az azonban egészen döbbenetes, ahogy Kocsis a közérdekű adatokról gondolkodik. (Az előterjesztést Erőss nyújtotta be.)

A polgármesterrel úgy látszik nagyot fordult a világ, mert szavaiból úgy tűnik, hogy az önkormányzat adatszolgáltatása valamiféle furcsa kegy, amely az önkormányzat számára időbe és pénzbe kerül, és örüljön az ember, ha egyáltalán ezzel foglalkoznak.

Pedig, ahogy Erőss Gábor meg is fogalmazza, sem pénzbe, sem idejébe nem kerülne az önkormányzatnak minden adatkérés kielégítése, ha a közérdekű adatok (beleértve minden közérdekű adatot) úgy kerülnének fel az önkormányzat honlapjára, hogy azokat könnyen elérje az ember.

Az ilyet nevezik kereshető adatbázisnak, amely ha már felállt, onnantól semmiféle adatkérés nem igényel az önkormányzattól sem plusz pénzt, sem plusz időt.

Sőt, az online megosztható dokumentumok korában (pl. Google Docs) az ilyen adatkérések kielégítése - tekintve, hogy az önkormányzatnál minden megvan digitálisan - egy alapfokú irodistának nagyjából két-három munkanapjába kerülne (Becslés!).

És bár a Fidesz már korábban korlátozta a közérdekű adatokhoz való hozzáférés lehetőségét (Lex Ne Zavarj, Lopok), a törvény továbbra sem tesz különbséget kíváncsi, rosszindulatú vagy lusta állampolgár között.