A Ne-zavarj-épp-lopok törvény segít Mészáros Lőrincnek eltitkolni vagyonát

Fotó: pfla.hu/Takács József
  • Tavaly tavasszal szavazta meg a Fidesz a Ne-zavarj-épp-lopok törvényt. Az információszabadságról szóló törvény módosítását hívjuk így.
  • Már akkor sejteni lehetett, hogy a cél egyes közérdekű információk eltitkolása az állampolgárok elől.
  • Erre az új jogszabályra hivatkozott a bíróság, amikor Mészáros Lőrinc vagyonáról kérdeztünk.
  • Hiába pereltünk, tárgyalás nélkül döntött úgy a bíróság, hogy a felcsúti polgármester jogosan rázta le magáról a kérdéseket.

Navracsics Tibor tavaly tavasszal még esküdözött, hogy az infótörvény módosítása nem akadályozza majd, hogy az állampolgárok közérdekű információkhoz jussanak Magyarországon.

A héten viszont kiderült, hogy a jogszabály mégis inkább a csöndben gazdagodó politikusokat védi, és megakadályozza, hogy az újságírók (és az állampolgárok) ellenőrizni tudják választott vezetőket.

Közpénzekből milliárdos

Hallottak már Orbán Viktor szülőfalujáról, Felcsútról? Hát persze, hogy hallottak.

Épül a felcsúti stadion.

Ez az az 1800 lelkes település, ahol 3,8 milliárd forintból épül 3500 férőhelyes focistadion a miniszterelnök házának szomszédjában.

Ezen a településen lett polgármester 2011-ben Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök barátja.

Régen nem lehetett sokat tudni Mészárosról, gázszereléssel foglalkozott, ilyen cége volt.

Idén viszont váratlanul felkerült a leggazdagabb magyarok 100-as listájára. Vagyonát 6,9 milliárd forintra becslik, ezzel ő a 88. leggazdagabb az egész országban.

Mészárosról lehet tudni, hogy milliárdos vagyonát közpénzből is szerezte. A 2010-es kormányváltás után kezdett el igazán futni a szekér: cégei sorra nyerték az állami  pályázatokat, és állami földek is bőven jutottak neki. A HVG most épp a politikus mesés (és támogatott) kondája után nyomoz, de azokat a disznókat még nem találták meg.

Nem hiszem, hogy különösen magyarázni kellene, hogy miért kíváncsi egy újságíró Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozataira, amiket polgármesterként minden évben le kell adnia.

Mire jó a vagyonnyilatkozat?

A vagyonnyilatkozat pont azért van, hogy látszódjon, mennyi pénze van valakinek a politikai pályája elején, és aztán hogyan gyarapszik (vagy éppen apad) a vagyona, amíg politikus. Többi közt a vagyonnyilatkozat segítségével ellenőrzi a választó a megválasztott politikust.

Az országgyűlési képviselők, a kormánytagok, államtitkárok és más fontos választott meg kinevezett vezetők vagyonnyilatkozatát minden évben nyilvánosságra hozzák. Felrakják az internetre, bárki, bármikor megnézheti. És persze az újságírók is minden évben megírják, hogy ki lett gazdagabb, és ki szegényebb.

A vagyonnyilatkozatokból derült például ki, hogy Szijjártó Péter fideszes képviselő egy pénzügyi zseni, vagy hogy a házasságvédő KDNP-s Rétvári Bence különköltözött feleségétől. Máskor nem jó a vagyonnyilatkozat. A szocialista Simon Gábor évekig hazudozott a papírokon, és titkolta el százmilliós vagyonát, senki sem jött rá.

A polgármesterek, így Mészáros Lőrinc esetében sosem volt teljesen egyértelmű a törvény, hogy automatikusan nyilvánosságra kell-e hozni a vagyonnyilatkozatot minden évben, vagy csak kérésre kell megmutatni azt az állampolgároknak.

Van olyan település, ahol a városvezető vagyonnyilatkozatát minden évben felteszik a internetre. Ez itt például Tarlós István budapesti főpolgármester 2014-es vagyonnyilatkozata.

Máshol, például Felcsúton, nem hozzák nyilvánosságra a papírokat. Ilyenkor kérni kell az önkormányzatot, hogy mutassák meg. Egy olyan vagyonnyilatkozat ugyanis, amit a közvélemény nem ismerhet, semmire sem jó. Nem lehet vele ellenőrizni a választott vezetőket.

Hiába kérleltük a felcsúti önkormányzatot

Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor szotyiznak a Felcsút-Kaposvár focimeccsen.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Tavaly ősszel kezdtünk el levelezni Felcsúttal, hogy megmutassák nekünk Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatát. Nem untatnám önöket a jogi csűréssel és csavarással, az önkormányzat sosem mutatta meg a papírt. Volt, hogy UP-ot "gondolták" ál-főszerkesztőnek, és olyan is, hogy visszakérdeztek, hogy miért akarjuk látni a dokumentumot.

Nem csak mi jártunk így. A Felcsút körül már jó ideje nyomozgató Ferenczi Kriszta sem volt sikeresebb.

Lehetett érezni, hogy a polgármesteri hivatalban cinikusan alkalmazzák a törvényeket, és csak a kibúvókat keresik, hogy ne kelljen kiadni a Mészáros Lőrinc vagyonát legalább részben bemutató papírt.

Sajnos Magyarországon eddig is előfordult ilyesmi, ez nem kormány, vagy pártfüggő. Mindig voltak, akik el akartak titkolni a közérdekű dolgokat a közvélemény elől. Pedig a vagyonnyilatkozatosdi a lehető leglazább formája annak, hogy a választók valamilyen módon ellenőrizzék képviselőik vagyoni helyzetét. Szinte senki, soha nem ellenőrzi, igaz-e, amit a politikus a bevallásban ír. Amikor egy ilyen, a nyilvánosság tájékoztatására éppen csak alkalmas dokumentumot sem hajlandó kiadni egy helyi hatalmi szerv, mire lehet gondolni?

És mit lehetett tenni?

El lehetett menni a bíróságra.

Engem nem érdekel, hogy maga miért kíváncsi a polgármester vagyonára!

Mivel Felcsúton több levelünk után sem mutatták meg a vagyonnyilatkozatot, ezért bírósághoz fordultunk. Biztosak voltunk benne, hogy mint olyan sokszor korábban, most is úgy döntenek majd, hogy nem lehet tovább titkolózni, és meg kell mutatni a kikért papírokat.

Az ügy a Székesfehérvári Járásbíróság elé került.

„Én még sosem láttam ilyet. Most beszél az ügyvéd kollégákkal a TASZ-tól, akik hasonló ügyeket visznek, de még ők sem.”

– ezzel hívott szerdán délután Németh Zsolt ügyvéd. Zsolt a Transparency International jogsegélyszolgálatával ingyen dolgozik nekünk, amikor valaki nem akarja kiadni a közérdekű adatokat.

Mint kiderült, a bíróság tárgyalás nélkül elutasította a kérésünket.

nem

A bíró azzal érvelt: nem mondtuk meg az önkormányzatnak, hogy miért akarjuk megnézni Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatát, márpedig az új, Ne-zavarj-épp-lopok törvényben az szerepel, hogy „csak úgy” nem muszáj kiadni a papírokat.

Pedig a törvény indoklásában ez szerepelt:

"A célhoz kötött adatkezelés nem lehet ugyanakkor korlátja a sajtószabadságnak. A Javaslat a nyilvánosságnak az eredeti jogalkotói szándékkal nyilvánvalóan ellentétes felhasználását, például személyes adatokat is tartalmazó adatbázisok nyilvánosságra hozatalát kívánja törvényi keretek közé szorítani."

Ráadásul a székesfehérvári bíróság Mészáros Lőrincnek kedvezően úgy dobta ki az ügyet, hogy egyetlen tárgyalást sem tartott. Nem érvelhettünk amellett, hogy közérdek a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvánossága. Azt is leírták, hogy az a tény, miszerint hónapok óta nem mutatták meg a kért dokumentumot, még nem jelenti azt hogy „elutasították az adatkérést". Így eleve nem is perelhetünk.

Tehát: a hivatal, ha úgy hozza kedve végtelenségig szívathat bárkit, és az illető még csak bírósághoz sem fordulhat.

Most látszik a gyakorlatban először, hogy milyen súlyosan korlátozza az új infótörvény a hozzáférést a közérdekű adatokhoz. Természetesen fellebbezünk az ítélet ellen, de nincsenek nagy reményeink.