információszabadság

Nyilvánossá legyenek-e a múlt tényei?

A Blinken OSA Archívum a 444-en!

November 8.: a Helsinki Bizottság mint panaszos nyert pert a strasbourgi bíróságon (2016)

A strasbourgi bíróság négy éve kimondta, hogy a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor a rendőrség megtagadta a kirendelt védők nevének és az általuk vitt ügyek számának kiadását. Az ítélet jelentősége messze túlmutat az egyedi eseten: a Nagykamara először ismerte el, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát.

Szeptember 28.: ma van az információszabadság világnapja

Az információszabadság alapjog, sőt egyenesen emberi jog. Ez az összefüggés jó ideje ismeretes, az Emberi Jogok Európai Egyezményének katalógusába mégsem került be a közérdekű adatok nyilvánosságának védelme. Ezzel együtt is a strasbourgi bíróság néhány éve mégiscsak ítélkezik információszabadsággal kapcsolatos ügyekről. Ebben a Magyar Helsinki Bizottságnak megvan a maga jogtörténeti szerepe.

Utálják a képviselők, hogy megmutatja, mi történik az önkormányzat ülésein

Választás előtt különösen jól jön, ha visszanézhető, hogy melyik képviselő hogyan döntött, mit képviselt a korábbi ügyekben. A penci ülésteremben viszont nem látták szívesen a kamerát és azt is korlátozni akarták, hogy egy helyi polgár meddig teheti közzé az ülésekről készült saját felvételeit.

Rogánék a kiperelt Századvég-tanulmányok feldolgozását is akadályozzák

Kreatív módon igyekszik megnehezíteni a kormány azoknak az újságíróknak a dolgát, akik meg szeretnék tudni, hogy pontosan mire fordítja az állam a közpénzeket. Ügyfelünk lényegében használhatatlan formában, hiányosan kapta meg Rogán Antal minisztériumától azokat a dokumentumokat, amelyekért pereskedett. Frissítés: A Miniszterelnöki Kabinetiroda álláspontja szerint minden iratot átadtak.

Rejtegetik Pintérék az adatokat, amikből kiderülhetne, hogy csaltak-e a választáson

Már rég tudnunk kellene, hogy a 2018-as országgyűlési választás előtt hányan szereztek magyarországi lakcím létesítésével jogot arra, hogy egyéni országgyűlési képviselőkre is szavazzanak. Tavaly novemberben másodfokon is megnyertük a Belügyminisztériummal (BM) szembeni pert, mégse kaptuk meg az adatokat.

TASZ-siker: jogunk van tudni, hogy kik vezetik a közintézményeket

A közintézmények vezetőinek kiválasztása olyan ügy, ami mindannyiunkra tartozik. Tavaly mégis úgy gondolta az egri önkormányzat, hogy senkinek semmi köze ahhoz, hogy milyen képzettség vagy tapasztalat alapján nevezték ki az egri vármúzeum új igazgatóját. Mégsem titkolózhatnak tovább: megnyertük a pert, amelyben újságíró ügyfelünk az igazgató pályázatát akarta megismerni.

Így akadályozzák a képviselők munkáját Üllőn

Elzárhatja-e az önkormányzat szerződéseit, gazdasági kimutatásait a polgármesteri hivatal a képviselőtestület tagjai elől? Szerintünk nem, hiszen a képviselőtestület maga az önkormányzat. Olyan ez, mintha egy cég irodavezetője azt mondaná az igazgatótanács tagjainak, hogy nem ismerhetik meg az előző év nyereségéről szóló iratokat. Üllőn azonban mégis ez történt. A Kormányhivatalhoz fordultunk, hogy megszűnjön a törvénytelen gyakorlat.

Öt hely, ahova nem mehetnének be a képviselők

Súlyosan korlátozná a kormánypárti többség az országgyűlési képviselők jogait egy friss törvénymódosító javaslattal. Az új szabályok alapján akár 60 napra is ki lehetne tiltani képviselőket az Országgyűlés épületéből és intézményeiből, de drasztikus mértékű bírságokat is kilátásba helyez az új tervezet a “renitens” képviselők számára.

Kiderülhet végre, mekkora tömegeket érinthetnek a visszaélésszerű lakcímbejelentések

Sokak meggyőződése, hogy a 2018-as választási győzelmet, de legalábbis a kétharmadot a fiktívlakcímek létesítésének köszönheti a Fidesz. Bár Kispalád például hét év alatt a két és félszereséreduzzadt, és még jó néhány további esetet feltárt a sajtó az elmúlt években, valójában senkinekfogalma sincs arról, hány embernek létesítettek lakcímet választási visszaélési céllal. Pontos számot sosem fogunk tudni, de a Fővárosi Ítélőtábla friss ítélete óriási lépést jelent a tisztánlátás felé. A Belügyminisztérium illetékes államtitkárságát ugyanis most már jogerős ítélet kötelezi arra, hogy kiadja a TASZ és a PC által igényelt adatokat. Nézzük, miről is van szó!

Ne törődj bele, ha tönkreteszik a lakóhelyed!

Fanni évek óta egy kertvárosi házban él családjával. Egyik napról a másikra a békés és csendes környéken munkagépek jelentek meg, és több, nagy társasházat is építeni kezdtek, ami amellett, hogy a kilátást is tönkretette, a mélyépítések miatt statikai problémákhoz is vezetett. Fanni szerette volna elérni önkormányzati képviselőjét, hogy meggyőzze, tegyen meg mindent a városrész megóvásáért. Nem hitte volna, hogy milyen akadályokba ütközik majd. 

Elfogadhatatlan a képviselők belépési jogainak korlátozása

Pénzt nem kaptak, de felléptek a kórházak a kórházi fertőzésekkel szemben

Átlátható egészségügyért folytatott küzdelmünk kiemelt célja, hogy végre mindenki tisztán láthasson az egészségügy válságát talán legvilágosabban mutató probléma, a kórházi fertőzések ügyében. Múlt nyáron az EMMI végre bejelentette, hogy érdemben tenni kíván a fertőzések elkerüléséért, mi pedig most utánajártunk, hogy valóban történt-e előrelépés: körkérdést küldtünk a kórházaknak, írtunk a tisztifőorvosnak és önkénteseinket is megkértük, hogy járják be a kórházakat és osszák meg velünk a tapasztalataikat. Az eredmény: bár találkoztunk furcsaságokkal, és jellemző a pénzhiány, a kórházak áldozatos fellépése bizakodásra ad okot.

Vietnam nekiment a Facebooknak

A szocialista országban január 1-től szigorúbb törvények szabályozzák az információ szabadságát.

Három nyertes perünk után mások is könnyebben juthatnak közérdekű adatokhoz!

Három közérdekű adatigénylési ügyben is nyertünk a közelmúltban. A Budapesti Közlekedési Központot (BKK) és a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) is arra kötelezték a bíróságok, hogy ingyen adják ki a kért adatokat ügyfeleinknek, a katonai eszközök értékesítével is foglalkozó HM Arzenál Zrt.-nek pedig előírták, hogy árulja el, milyen feltételek mellett adtak el állományból kivont (hatástalanított) harci helikoptereket. A bíróságok mindhárom esetben a közérdekű adatok megszerzését mások számára is megkönnyítő döntést hoztak.

Egy lépés az átláthatóbb rendőrség felé

Neked is fontos, hogy ha bajban vagy a lehető legteljesebb bizalommal tudj fordulni egy rendőrhöz az utcán? Egy friss bírósági ítéletnek köszönhetően egy lépéssel közelebb kerültünk ehhez. Az Abcug.hu újságíróját képviseljük abban a perben, amit  a jogerősen elítélt, de a belügyminiszter engedélyével továbbra is szolgáló rendőrökre vonatkozó adatok kiadásáért indított. A kedvező ítélet hozzásegítheti mindannyiunkat ahhoz, hogy több információval rendelkezzünk a minket szolgáló rendőrségről.

A bíróságok szerint sem szabad pénzt kérni a közérdekű adatokért

Egy 2015-ös törvénymódosítás óta a közérdekű adatok kiadására fordított munkaerő árát is elkérhetik az adatkezezelők. Legutóbb két héte döntött úgy a bíróság egyik ügyünkben, hogy a közérdekű adatok kiadásáért nem kérhető költségtérítés. Ez már nem az első ilyen döntés, . a magyar bíróságok egyre gyakrabban  szabnak annak gátat, hogy az átláthatóságot költségtérítéssel nehezítsék. Három ügyünkön keresztül mutatjuk be, hogy miért nagyon fontos az, hogy a közérdekű adatokhoz ingyen jussanak hozzá az újságírók,és rajtuk keresztül a tágabb nyilvánosság.

Quaestor-ügy: ha egyszer már elloptak valamit, arról nem lehet adatokat kikérni

Ügyfelünk, mint Quaestor-károsult, közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz. Többek között azt szerette volna megtudni, hogy a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjába – melynek számláját az MNB vezeti – teljesített-e az MNB befizetést, valamint, hogy benyújtott-e ehhez a hitelkérelemhez állami kezességvállalást, vagyis közpénzből kipótolja-e az állam a kárrendezés költségeit, ha erre szükség van. A magyar bíróságok szerinte azonban ezt nincs joga megtudni.

Fontos és jó döntéseket hozott a Médiahatóság a szabad netezésért

A közpénz útjai kifürkészhetetlenek

Európában mindenki szeretné tudni, hogy hová kerülnek az adóbefizetései. Elméletben ezek az adatok közérdekűnek számítanak az uniós tagállamokban. Magyarország kivételt képezhet ez alól a szabály alól, itt sem a magyar állampolgárok, sem más európai uniós állampolgárok nem tudhatják meg, hogy milyen cégekhez futnak be a közpénzek, legalább is bizonyos állami szervezetek szerint.

Nem dönthetnek vakon a bíróságok: jogunk van tudni, mire megy a közpénz

Egyre többször tapasztaljuk, hogy a bíróságok úgy mondanak ítéletet közpénz-költések eltitkolhatóságáról, hogy nem is ismerik meg azokat az adatokat, amelyek titkosításáról döntenek. Arról, hogy a titkosítás megalapozott-e, nem lehet „vakon” dönteni, ahhoz muszáj megismerni az eltitkolni kívánt adatokat.

Terrortámadástól tart a Volán, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem mondják meg, ki cserélt ki 16 darab kandelábert a váci buszpályaudvaron

Tényleg bármi belefér, ha el kell titkolni az állampolgárok elől, hogy mire költik a pénzüket.

Megpróbálták eltitkolni ki nyeri az Eximbank tenderét, de sikerült?

Előre tudható volt, ki fog nyerni az Eximbank 16 milliárdos tenderén, de az állami bank még ezt is megpróbálta eltitkolni. Azt meg pláne, hogy mi alapján döntött. De sikerült? Vendégszerzőnk, Zsiborás Gergő írása.

Ha lobbi, hát legyen lobbi

 Érdekérvényesítés, korrupció vagy manipuláció? Társadalmi egyeztetés vagy önkényes törvénygyár? Ideje felismerni, hogy ezeknek a fogalmaknak a szétválasztása tudatosságot és következetes jogalkotást is feltételez. Ha a magyar kormány a rettegett (külföldi) befolyás nyomába kíván eredni, kezdhetné egy szigorú lobbitörvénnyel, amit legelőször is magára alkalmaz.

Negyedmillió forintot kér a gazdasági minisztérium, hogy megmondják, kinek adott pénzt Matolcsy és Varga Mihály

Harangozó Tamás MSZP-s képviselő kérte ki az egyedi miniszteri döntés alapján odaítélt támogatások listáját, de csak pénzért válaszolnának neki Vargáék.

Ha a sajtó forgathat, a TASZ is forgathat!

Öt tipp a kormánytól: hogyan tüntess el közpénzt Magyarországon

Hiába született a napokban egy fontos győzelem az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Magyarországon még mindig évekig takargathatja a kormány, hogy mire költi az adófizetők pénzét. Mutatjuk, hogyan trükközött az elmúlt négy évben a kormány jogszabályokkal, adókedvezményekkel és TAO-mutyival.

Létrehoznak egy különbíróságot, és máris könnyebben elsikálhatók a kényes ügyek

Úgy tűnik, hogy a kormány környékén valakinek elege lett az igazságszolgáltatás relatív függetlenségéből, ezért átszerveznék a rendszert. A közbeszerzések jogszerűségétől a közérdekű adatokig sok mindent egy új testület kezébe adnának.

Perlik az amerikai igazságügy-minisztériumot, mert rosszul kereshető formában hozza nyilvánosságra a közérdekű adatokat

Igen. Egy információszabadság-párti jogász azért indított pert, mert a minisztérium ugyan nyilvánosságra hoz egy csomó adatot, de azokban csak egy 10 éves program segítségével lehet keresni, nem valami jó találati eredménnyel. Sok sikert kívánunk neki innen, az országból, ahol már annak is örülünk, ha a közérdekű adatokat egy több ezer oldalas, ferdén szkennelt, kereshetetlen pdf-fájlban nyilvánosságra hozza a kormány! (via Guardian)

Azt megmondták, hogy mennyit vettek fel a Quaestortól, de azt nem, hogy mennyit tettek be

A Magyar Nemzeti Kereskedőház a jogerős bírósági ítélet után elárult pár adatot a quaestoros kapcsolatáról, de nem mindent. Nem csak ők jutottak az utolsó pillanatban, kivételes szerencsével a pénzükhöz.

Újabb lehetőséget kapnak az állami cégek, hogy eltitkolják, mire használják a rájuk bízott pénzt

Ugyanezzel a lendülettel lehetőséget adtak a kartellezés miatt megbüntetett cégeknek, hogy induljanak a közbeszerzéseken, persze csak a nagyobb verseny érdekében.

Tényleg megcsinálták: itt a törvényjavaslat, ami alapján bármit el lehet titkolni

Amikor megjelent a posta adatainak titkosításáról szóló törvényjavaslat, már sejteni lehetett, hogy ez csak az első lépés. Most kiderült, hogy pontosan erről volt szó, és az összes állami cég titkolózhat majd.

Nem engedték a Direkt36 újságírójának, hogy megnézze a nyilvános felcsúti földadatokat

Azt mondták a hivatalban, hogy túl sokat érdeklődtek a Felcsút környéki földek tulajdonosai után, ezért egyelőre nem nézhetnek meg több tulajdoni lapot.

Miattuk lett könnyebb észrevétlenül ellopni a közpénzt Magyarországon

Akik azokhoz a törvényekhez adják a nevüket, amiknek semmi más célja nincsen, mint hogy elfedjék az állampolgárok elől, hogy mire költik el az ország vezetői a közvagyont.

Áder Jánoson volt sapka, ki is oktatta a TASZ

Egy rosszabb van annál, ha felháborítod a jogvédőket: az, ha olyat húzol, ami nekik is tetszik.

Kósa hazudik, teljes a homály az MNB alapítványai körül

Mint ismeretes, Kósa Lajos többek között a következő mondattal védte az MNB-ről szóló törvény védhetetlen módosítását:„Azt gondoljuk, hogy az MNB által alapított alapítványok egy olyan speciális alapítványok, amelyek függetlenül attól, hogy nem teljesítik a közhasznúságra vonatkozó feltételrendszert, a törvény erejénél fogva - ex lege - közhasznú alapítványok.”

Csepreghy: "Kritikák helyett inkább örülhetne a TASZ, a Transparency International, a K-Monitor és az Átlátszó"

Mindenki teljesen félreértette kormányt: éppen hogy növelni szeretnék az átláthatóságot az új szabállyal. A parlamentben tárgyalnak a törvényről, aminek nyomán soha többet semmi sem fog kiderülni.

Három év kellett a Századvég többmilliárdos tanulmányainak a megszerzésére

A korrupciót leleplező információ értéke a legtöbb esetben nagyon gyorsan csökken. A közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító szabályok ezért határoznak meg rövid határidőket és soron kívüli bírósági eljárást jogvita esetére. A törvény mégis lehetővé teszi az időhúzást, és bár az információ avul, van az a dokumentum, amiért három évig is érdemes pereskedni. Ma egy ilyet adott ki a Miniszterelnökség.

A kormány mulasztása akadályozza az információszabadság érvényesülését

2015. október 1-jén az információszabadság törvényben jelentősen bővült annak a lehetősége, hogy az adatigénylés teljesítések költségeit áthárítsák az adatigénylőkre. Az törvény szerint a közfeladatot ellátó szervek az adatot igénylőkkel fizettethetik meg az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét is. Az adatkezelők csak akkor élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha az adatigénylés teljesítése alaptevékenységük ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.

Terítéken a paksi titoktörvény

Az Alkotmánybíróság teljes ülésén foglalkozik a Paks II beruházással kapcsolatos adatok titkosításáról szóló törvénnyel. Az Alkotmánybíróság eljárását az Országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezte: csak pár olyan ügy van, amelyben az ellenzéki képviselők összefogtak egy indítvány erejéig, ez az egyik ilyen. Kivételes az ügy azért is, mert az Alkotmánybíróság hozzáférhetővé tette több szakmai szervezet álláspontját is az ügyről. Az alábbiakban ezeket ismertetjük.

Kiderült, hogy a Médiatanács jogszerűtlenül rajzolta át a rádiós piacot

A Mérték által kiperelt frekvenciapályázati anyagok vizsgálata igazolta, hogy a Médiatanács diszkriminatív eszközként használta a formai követelményeket a rádiós frekvenciák újrapályáztatása során. Jogszerűtlenül, nem azonos szigorral kérte számon a pályázati követelmények teljesülését. Nagy Krisztina írása.  

Dear sender! Neked is van vakációs respondered? Akkor kapd be!

Ez a férfi egyre-másra kapja a hülye, előre beálltott üzeneteket a szabadságon lévőktől. Ha megtudod, hogy reagált, meg fogol döbbenni.

Pert nyertünk: kiderülhet, mit akart eltitkolni a Médiatanács!

Fontos döntést hozott a Kúria, amelyben egyértelművé tette, hogy a médiahatóság jogszerűtlenül és tévesen értelmezte a pályázatok nyilvánosságáról szóló médiatörvénybeli szabályt: a rádiós pályázati eljárásokban benyújtott ajánlatok állami vagyon felhasználásával összefüggő adatok, így a pályázatok lezárultával nyilvánosak. Egy eljárás krónikája. Nagy Krisztina írása.

Így múlik ki a magyar információszabadság

Októbertől fizetni kell majd a közérdekű adatok megismeréséért, de ez csak az egyik fontos eleme az öt ponton módosuló szabályzásnak. És még csak nem is a legbrutálisabb.

Áder aláírta a közérdekű adatok akadályozásáról szóló törvényt

A kormány nagyon szereti az átláthatóságot, csak ne Magyarországon kellesse magát.

Nem fogja elhinni, hogy hozza haza a fiatalokat a magyar állam

Kicsi a világ, az egyik hazatérő magyar fiatal pont fiatalok hazacsábítását célzó állami intézmény munkatársa lesz. Pár embert meg el kellett küldeni, de a szervezet vezetője szerint a két dolog között nincs összefüggés.

Ilyen, amikor fizetős az adatszolgáltatás: 80 ezer dollárt kér egy texasi önkormányzat, hogy eláruljon részleteket az idióta exrendőrükről

Persze, szívesen segítenek. Csak hát ez ugye sok munka. Hasonló törvény van születőben nálunk is.

A DK az EB-hez fordult

Az Európai Bizottsághoz fordult az információszabadságról szóló törvény javasolt, a közérdekű adatok megismerését megnehezítő módosítása miatt Molnár Csaba, a DK EP-képviselője/ügyvezető alelnöke. Molnár szerint az indítvány egyedüli célja, hogy a kormány kibújhasson a nyilvánosság és az ellenőrizhetőség jogállami követelménye alól, ezért meg akarja tudni az EB-től, a közösségi jog lehetővé teszi-e, hogy uniós polgárokat így elzárjanak a választott kormányuk ellenőrzésének lehetősége elől.

Gyorsított eljárásban szavazhat a parlament az adatigénylés fizetőssé tételéről

Semjén Zsoltnak lett hirtelen sürgős, hogy a maradék átláthatóság is felszámolódjon a kormány körül.

Igényelj közérdekű adatot, amíg lehet!

A kormány újabb korlátokat szeretne állítani az állam elszámoltathatóságát biztosító közérdekű adatigénylések elé. A közérdekű adatok megismerésének szabadsága, az információszabadság érvényesülésea véleménynyilvánítási szabadságnak és a tudatos választópolgári magatartásnak az előfeltételea közpénzek elköltése ellenőrzésének eszközeelengedhetetlen a korrupció elleni küzdelembenmás alapvető jogok érvényesülésének kikényszerítésekor is hasznos, ésbiztosítása az állami szervek kötelessége.