Tényleg megcsinálták: itt a törvényjavaslat, ami alapján bármit el lehet titkolni

Váratlan ajándékot rejtett el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 2017-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatban. A 99-es paragrafus szerint

nem ismerhető meg „köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat”, amelynek nyilvánossága a vállalat számára piaci sérelmet okozna.

Így, általánosságban, köztulajdonban álló gazdasági társaság van a szövegben.

Néhány héttel ezelőtt pontosan így próbálta titkosítani Németh Szilárd törvényjavaslata a magyar posta üzleti adatait. A gyanúsan alkotmányellenes javaslat a parlamenten csont nélkül átment, Áder János köztársasági elnök viszont nem írta alá, az Alkotmánybíróság végül rábólintott. Igaz, ez akkor kevesebb figyelmet kapott, mert a döntés éppen egybeesett azzal, hogy az MNB-titkolózást viszont alkotmányellenesnek mondták ki. Ami akkor nagyobb falatnak látszott.

Csakhogy már a postatörvény benyújtásakor látszott, ez csak az első lépés lehet, és a posta mintájára hasonló titkosítások sora következhet. „Információink szerint ez csak amolyan főpróba, egy kevéssé szem előtt lévő állami céggel kezdve a sort” – írtuk a javaslatról szóló első cikkben.

Az új törvényjavaslat pedig már nem is finomkodik, a nyilvánosság korlátozását úgy, ahogy van kiterjesztené a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra.

A szigorítás indoklása szerint lényegében nemzeti érdek a titkolózás. „Az információszabadság nem korlátozhatja aránytalanul a jogszerű nemzetgazdasági érdeket. A közérdekű adatok megismerése nem korlátozhatatlan alapjog” – áll a szövegben.

Ha egy köztulajdonban álló vállalat úgy gondolja, hogy sértené az üzleti érdekeit bizonyos adatok nyilvánosságra kerülésre, akkor megtehetik majd hogy egyszerűen eltitkolják azt. Az elmúlt hetekben az MNB korrupciós botrányában villágosan látszott, mennyit számít az, hogy az ilyen adatok, ha hosszas pereskedés után is, de végül nyilvánosságra kerülhetnek. Ha ez a javaslat átmegy – márpedig a parlamenten alighanem át fog menni, és az sem valószínű, hogy az Alkotmánybíróság máshogyan döntene, mint a posta esetében – akkor ilyen többé nem nagyon fordulhat elő.

A javaslatban ráadásul az is szerepel, hogy a villamosenergiával, földgázzal, távhővel, illetve „hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési tevékenységgel” foglalkozó cégek esetében a döntéselőkészítő szerződések is titkosíthatók lesznek 5-30 évig.

A 99-es paragrafus.