Szél Bernadett két évig pereskedett, hogy megnézhesse a beruházás közel kétmilliárd dolláros hitelszerződését. Hiába győzött másodfokon, a Kúria elfogadta végül a külügy érvelését, miszerint ha a kínaiak nem akarják elárulni, hogy mi áll benne, akkor a titkosítás magyar érdekké is válik.
A dél-koreai kriptovaluta tőzsde vezérigazgatóját és egy katonatisztet gyanúsítanak.
A másodfokú ítélet szerint titkolhatóak a részletes adatok arról, hogyan üzletelt a felcsúti vállalkozó érdekeltsége Magyarország egyik legnagyobb erőművével.
Lord Mountbatten hagyatéka papíron közkincs, ám a naplója és levelezése kutathatóságát a kormány újra és újra megvétózza. Pedig már az ombudsman is kötelezte a hagyaték kezelőjét az iratok nyilvánosságra hozatalára.
Az ügy legfontosabb következménye eddig az, hogy megszületett az irodalmi Nobel-díjat érdemlő magyar nyelvű komment.
A francia újságírónő megdöbbent, hogy mennyi mindent tud róla a cég. Ezeket az adatokat minden EU-állampolgár elkérheti a Tindertől.
Majdnem két évig keringett a Föld körül, szupertitkos kísérleteket végezve.
A police.hu azt írja: „egy település egyik nemzeti dohányboltjában egy férfi nemi vágya kielégítése céljából szeméremsértő módon mutogatta magát és az eladónő előtt önkielégítést végzett”.
Amikor megjelent a posta adatainak titkosításáról szóló törvényjavaslat, már sejteni lehetett, hogy ez csak az első lépés. Most kiderült, hogy pontosan erről volt szó, és az összes állami cég titkolózhat majd.
Velemér mellett, az Őrségben, nem messze a Kék Túra útvonalától valaki gondosan elhelyezett két gigantikus, gondosan laminált pornográf képet két fa törzsén. De miért?
De még véletlenül se! Az országos főkapitány utasítása szerint még olyan fényképet se szabad feltölteni, amiből kiderülhet a rendőrség.
Hogy a jóistenbe volt mindig szabad asztaluk az amúgy folyton nyüzsgő kávézóban?
A kriptikusan csak „1-es számú boltnak” nevezett Starbucks a CIA központjában működik.
Tudja, kinek felejtettek el időben szólni az akcióról? Az afganisztáni amerikai haderő főparancsnokának.
Az LMP kérte ki a paksi bővítést megalapozó hatástanulmányt. A bíróság viszont a minisztérium döntéselőkészítő anyagra szóló hivatkozását fogadta el.
