• Szél Bernadett két évig pereskedett, hogy nyilvánosságra hozhassa a Budapest–Belgrád vasút építésére felvett óriási hitelcsomag szerződését.
• Első fokon vesztett, másodfokon nyert, majd harmadfokon elvesztette a pert a külügyminisztériummal szemben.
• A külügy először kikérte magának, hogy csak a kínaiak kérésére titkosította volna a szerződést, de harmadfokon már az maradt az egyetlen érve, hogy a kínaiak véleményét muszáj figyelembe vennie.

2020 április 24-én Varga Mihály pénzügyminiszter egy Facebookon közzétett videón mutatta meg, ahogy aláírja a Budapest - Belgrád vasútvonal építési költségeit fedező hitelmegállapodást. Elmondta, hogy a pénz 85 százalékát egy kínai állami bank adja majd. Addigra már eldőlt, hogy a munkát Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége végezheti majd el, két kínai vállalattal közösen. A konzorcium a Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. nevet kapta, fele-fele arányban tulajdonosok benne a kínaiak és a magyarok.

„Előnyös és biztonságos” – mondta a hitelről Varga, aki kiemelte, hogy fix kamatozású és előtörleszthető konstrukcióban állapodott meg a kínaiakkal. Árat akkor nem mondott, de addigra Mészáros Lőrincék egy tőzsdei hirdetményben megírták, hogy bő 2 milliárd dollár, akkori árfolyamon több mint 700 milliárd forint lesz az építkezés költsége. A beruházás célja, hogy görög kikötőkből gyorsabban érkezzenek meg a kínai áruk Európa belseje felé.

Az ellenzék kezdettől vitatta, hogy valaha megtérül-e ez a beruházás, de a kormányoldal azzal ütötte el a számolásra építő kritikát a parlamentben, hogy Széchenyi István sem azt nézte, hogy megéri-e a Lánchíd.

Megvárták a titkosítást lehetővé tevő törvényt

Szél Bernadett független parlamenti képviselő egy nappal Varga bejelentése után közérdekű adatigényléssel kikérte a hitelszerződést.

Ahogy telt az idő, a parlament elfogadta az építkezésről szóló törvényt. Ebbe belerakták, hogy ha az építkezéssel összefüggő szerződések nyilvánosságra kerülése Magyarország külpolitikai érdekeit veszélyezteti, akkor ezek az adatok 10 évre titkosíthatóak. A titkosítás elrendeléséről pedig a külügyminiszter dönthet, miután mérlegelte Magyarország „külpolitikai és külgazdasági érdekeit”, illetve „ennek során” „beszerezte” a Kínai Népköztársaság álláspontját is.