A brit kormány valamiért nagyon titokban akarja tartani az utolsó indiai alkirály naplóját és levelezését

május 15., szombat 11:45
Lord és Lady Mountbatten Mahatma Gandhival, az idniai függetlenségi mozgalom atyjával 1947-április 11-én. Fotó: -/AFP

Közadakozásból próbál összegyűjteni 50 ezer fontot a perköltségeire Andrew Lownie brit kutató, akinek 2019-ben jelent meg könyve a Mountbattenekről. A Mountbatten család a brit birodalom végnapjainak kulcsszereplője - II. Erzsébet idén elhunyt férje, Fülöp herceg is Mountbatten, nagybátyja pedig India utolsó brit alkirálya volt. Az ő hagyatéka került 2010-ben a Southamptoni Egyetem birtokába.

Az egyetem a hagyatékot közpénzből, a Nemzeti Hagyaték Emlékezeti Alapból és a Hampshire megyei tanács adományából vásárolta meg 2,8 millió fontért, de a teljes értéke még ennél is több lehet, mert a hagyatékot az örökösödési illeték ellenében is beszámították. Lownie szerint értékét így inkább 4,5 millió fontra lehet tenni.

Annak idején a vásárlást azzal indokolták, hogy Lord Mountbatten hagyatéka így teljes egészében fennmaradhat az utókornak, illetve hogy így hozzáférést biztosíthatnak az iratokhoz a publikumnak.

Ehhez képest Lownie, amikor a könyvéhez kutatott, hiába kért hozzáférést Mountbatten naplójához és levelezéséhez. Az egyetem arra hivatkozva tagadta ezt meg, hogy a kormány élt a vétójogával, és kérvényezte az egyetemtől, hogy őrizzék bizalmasan az iratokat.

Ami egyből fel is veti a kérdést, hogy mik lehetnek Mountbatten magánleveleiben és naplójában. Az biztos, hogy Mountbatten történelemfordító események tanúja volt VIII. Edvárd személyes jóbarátjaként és India utolsó alkirályaként, pláne hogy neje, Lady Mountbatten szívélyes barátságot ápolt a függetlenedő India első miniszterelnökével, Dzsavarhalal Nehruval.

Lownie, miután visszautasították kérését, a brit infotörvény alapján közadatigényléssel élt. Amikor ezt is visszautasították, az információs jogok biztosához fordult. Az ombudsman hivatala azonban ugyanúgy visszapattant az egyetemről. Mi több, egy éven át semmilyen választ nem kapott hivatalos érdeklődésére, ezért példa nélküli módon meg kellett bírságolja az egyetemet. Majd miután végre választ kapott, megállapította, hogy az egyetem jogtalanul tartja vissza az iratokat. Ezt a döntést aztán az egyetem a bíróságon támadta meg, ahol Lownie szerint már 250 ezer fontot költöttek sztárügyvédekre.

Most Lownie is pénzt gyűjt, 50 ezer fontnyi adományt szeretne összeszedni, hogy folytathassa a pert az egyetem ellen az iratok nyilvánosságáért. (Via The Guardian)