Azt megmondták, hogy mennyit vettek fel a Quaestortól, de azt nem, hogy mennyit tettek be

Felemásan teljesítette a Fővárosi Ítéltőtábla jogerős ítéletét a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH). Az állami céget a Transparency International nevű korrupcióellenes civil szervezet perelte be közérdekű adatokért Karsai Dániel ügyvéd segítségével. Arra voltak kíváncsiak, hogy az MNKH-nak pontosan milyen kapcsolata volt a 2015-es brókerbotrányban érintett cégekkel, köztük a Quaestor-csoporttal.

Egészen pontosan azt kérdezték, hogy

  • volt-e számlája az MNKH-nak a Quaestor cégcsoportnál, a Buda-Cashnél vagy a Hungária Értékpapír Zrt-nél,
  • ha volt ilyen számlája, azt mikor nyitották, és mennyi pénzt helyeztek el rajta,
  • és hogy 2015. március 9-én mennyi pénzt vettek ki a Quaestortól.

Itt részleteztük, hogy miért fontos körülmények ezek a botrányban.

A 2015. március 9. például azért, mert a kisbefektetők ekkor még nem tudták, hogy baj van, az állami cég viszont mégis kikérte és kapta korábbi befektetését. Másnap már hiába álltak sorban az emberek a Quaestor irodáknál, nem jutottak a megtakarításaikhoz. Nem nehéz elképzelni, hogy a milliárdok, amiket a külügy még pont időben visszarántott sok kisebb betétes kielégítésére lett volna elég.

Ligeti Miklós Transparencys jogi igazgató szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy ha a Quaestor úgy adta vissza a pénzt az MNKH-nak, hogy közben tudta, hogy másokat már nem fog tudni kifizetni, akkor ezzel csődbűntettet is elkövethetett.

A 2015-ös brókerbotrány eseményeit itt lehet időrendben, napról-napra végignézni, egészen Tarsoly Csaba Quaestor főnök letartóztatásáig.

Miután idén májusban jogerősen elvesztették a közérdekű adatpert, az MNKH a múlt héten küldte meg a válaszát a Transparencynek.

Azt írták, hogy

  • a Buda-Cashnél és a Hungária Értékpapír Zrt-nél sosem volt számlájuk, csak a Quaestornál,
  • azt még 2013. március 28-án nyitották, és március 29-én illetve április 8-án helyeztek el rajta állampapírt.
  • 2015. március 9-én pedig az értékpapír-számlán nyilvántartott állampapírok értékét, 3,8 milliárd forintot utalt a Quaestor az MNKH-nak.

A kereskedőház válaszával az a probléma, hogy nem derül ki belőle, hogy 2013-ban mennyi pénzt (állampapírt) helyeztek el a megnyitott számlán.

Korábban az Index 3-6 milliárd forint közé becsülte a Quaestorhoz helyezett MNKH-s összeget.

Persze lehetséges, hogy az MNKH pontosan 3,8 milliárdot tett be a brókercéghez 2013-ban, két évvel később pedig ugyanennyit kapott vissza, sajnos az állami cég válaszából ez nem derül ki. Az mindenképpen izgalmas, hogy bár állampapírokat helyeztek el a Quaestronál, de azok ellenértékét kapták vissza. Ebből arra lehet következtetni, hogy az állampapírok már nem voltak meg, a brókercégnél korábban valamiért "felbontották" a külügy náluk elhelyezett csomagját.

Az ügyészség egyébként korábban megállapította, hogy a Külügyminisztérium szabálytalanul helyezett el 72 milliárd forintot a Quaestronál, de nyomozni szerintük azért nem kell. A szabálytalan befektetés ugyanis nem alapozza meg a hűtlen kezelés gyanúját, még akkor sem, ha a külügy bukta a pénz kamatait (egy 72 milliárdos befektetés esetében ez nem aprópénz)., ugyanis a befektetés szabálytalansága és a kamatok elvesztése között nincsen ok-okozati összefüggés.

Nem az MNKH volt az egyetlen, aki még pont időben ki tudott venni pénzt.

Az Átlátszó arról ír, hogy egy állami sofőr 200 millió forintot kapott vissza számlájáról a csődbejelentés napján. A cikkükben még említenek pár igazán szerencsés, vagy kiváló ütemérzékű magánszemélyt, akik pont jó időpontban vettek ki százmilliókat a Quaestroból.