Mindent ki kell adnia a quaestoros kapcsolatról a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak

Napokon belül nyilvánosságra kerül, hogy mikor és mennyi pénzt tartott a külügyhöz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) a Quaestor cégcsoportnál, a Buda-Cashnél és a Hungária Értékpapír Zrt-nél.

A Fővárosi Ítélőtábla szerint az MNKH-nak meg meg kell mondania, hogy

  • volt-e számlája az említett cégeknél,
  • mikor, mennyi pénzt helyezett el náluk,
  • és hogy 2015. március 9-én mennyi pénzt vettek ki a Quaestortól.

Az állami cég válaszai több szempontból is érdekesek lesznek.

Egyrészt máig nem tudható pontosan, hogy az évek során mennyi pénzt tartott a külügyes csapat Tarsoly Csaba cégcsoportjánál. A minisztérium esetében 72 milliárd szabálytalanul befektetett forintról lehet szó, az MNKH esetében valószínűleg 3,8 milliárdról.

Az is fontos, hogy március 9-én mennyi pénzt vettek ki, illetve hogy tényleg akkor vették-e ki a pénzt.

Ebben a kérdésben hihetetlen kavarás ment a kormányzat részéről, hogy mikor tudták meg, hogy bajban van a cég, mikor döntöttek az állami pénzek kimenekítéséről, és hogy azokat effektív mikor vették ki.

Itt lehet visszanézni, hogy pontosan hogy néztek sorban az események. Az a kérdés, hogy az állam "bennfentes" információk birtokában előbb tudta-e kimenteni a pénzét, mint a kisbefektetők, vagy csak hihetetlen szerencséjük volt, hogy pont az összeomlás napján még gyorsan vissza tudták rántani a Tarsolyhoz irányított állami milliárdokat.

Ezeket a kérdéseket segíthet tisztázni a mostani ítélet.

A perben egyébként az állami MNKH, aminek feladata a magyar cégek exportjának pörgetése arra hivatkozott, hogy ő nem lát el állami vagy közfeladatot, ezért nem kell kiadnia a kért adatokat, amik amúgy is üzleti titkát képezik.

A bíróság viszont a Transparency Internationalnak és a korrupcióellenes civil szervezetet képviselő Karsai Dániel ügyvédnek adott igazat, és úgy döntött, hogy ki kell adni a kért adatokat.