Nyilvános adatokat kértem ki pénteken délelőtt a Bicskei Járási Hivatal földhivataltól, és bár az információ bárki által megismerhető, a hivatal mégis megtagadta a kiadását. Több Felcsút környéki föld tulajdoni viszonyait szerettem volna megismerni, ezért az elmúlt hetekben többször is jártam már a járási földhivatalban, és helyrajzi számok alapján kértem információt a tulajdonosokról. Az első pár alkalommal a hivatal munkatársai segítőkészek voltak, pénteken azonban azzal fogadott az ügyintéző, hogy rossz híre van, mert nem adhat ki nekem több információt a földekről.

Az elutasítás után a földhivatal vezetőjétől kértem magyarázatot a döntésre. Ő azzal érvelt, hogy az elmúlt hetekben túl sok tulajdoni lapot néztem meg, ez pedig “tömeges adatkérésnek” minősül. Amikor megkérdeztem, hogy korlátozza-e bármi a megtekinthető tulajdoni lapok számát, akkor azt válaszolta, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény védi a személyes adatokat. Ezek után azt javasolta, hogy közösen beszéljünk a járási hivatal vezetőjével. Megkért, hogy üljek le a folyosón, majd bement a hivatalvezetőhöz.

Korlátozás nélkül megismerhető

Jó negyven percen át egyeztettek, mielőtt behívtak, ezalatt volt időm még egyszer elolvasni azt a tájékoztatót, amit a földhivatal ajtajához függesztettek ki, és az elmúlt hetekben a várakozások alatt már többször elolvastam. A tájékoztató arról szól, hogy Magyarországon az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.

“A tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető, azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet vagy másolatot kérhet”

- olvasható az előtt az iroda előtt, ahonnan éppen kiküldtek, mert szerintük túl sokat szerettem volna megtudni a felcsúti földekről.

A tulajdoni lapok megismerésének az egyetlen feltétele, hogy a személyes adatok védelme érdekében a földhivatalnak naplót kell vezetni arról, hogy ki, mikor és milyen tulajdoni lapokat tekintett meg. Ezért a kérelmezőnek egy formanyomtatványon meg kell adnia a személyes adatait és a kért helyrajzi számokat, majd egy személyi okmánnyal is igazolnia kell magát az ügyintézőnél. Ezt én is megtettem minden alkalommal, és a kérvényező lapon még azt is feltüntettem, hogy a betekintést a Direkt36 megbízásából kérem.

A tulajdoni lapokba való betekintés tulajdonképpen a tulajdoni lap tartalmának megismerését jelenti. Kiderül róla, hogy mekkora az ingatlan, milyen minősítésű (egy föld esetében például szántó vagy erdő), kik a jelenlegi és volt tulajdonosai, és van-e rajta jelzálog vagy más feljegyzés. A tulajdoni lapokat csak cím vagy helyrajzi szám alapján lehet lekérdezni, azaz tulajdonosra nem lehet keresni az ingatlan-nyilvántartásban. Ez a szolgáltatás a földhivatalokban ingyenes, és a törvény szerint a földhivatalnak “saját számítástechnikai eszközével” kell ezt biztosítania. A tulajdoni lapba való betekintés ingyenes, a kérelmező ilyenkor feljegyzést készíthet a tulajdoni lap tartalmáról, de másolatot nem kap róla. Másolatot is korlátozás nélkül lehet kérni, de azért már fizetni kell.

Nagyobb földhivatalokban - például Budapesten mindkét földhivatalban - arra is van lehetőség, hogy bárki rendszeresen, több tulajdoni lapba betekinthessen ügyintéző segítsége nélkül is. Ehhez regisztrálni kell, ami után a földhivatal kiad egy személyes ügyfélkódot, amivel a hivatalban kihelyezett számítógépeken lehet a tulajdoni lapokat böngészni. Bár úgy tudjuk, korábban Bicskén is volt ilyen gép, most már nincs meg ez a lehetőség, ezért a betekintést minden esetben csak az ügyintéző segítségével lehet intézni: ő nézi meg a saját számítógépében a tulajdoni lapot, és csak a kért adatokat diktálja le, tehát aki a betekintést kéri, nem is lát minden információt.

A tulajdoni lapokat ügyfélkapus regisztrációval az interneten is le lehet kérni, ott azonban az ingatlan nagyságára és minősítésére vonatkozó információk csak korlátozott számban érhetőek el ingyenesen, a tulajdoni lapok részletes adatainak megtekintéséért darabonként 1000 forintot kell fizetni. Mivel Felcsút körül például több száz ingatlan van, az internetes lekérdezés több százezer forintba kerülne, ezért az újságíróknál az a gyakorlat, hogy elzarándokolnak az illetékes hivatalba és ott nézik meg az őket érdeklő információkat. Én is ezért döntöttem úgy, hogy sorban állva próbálom megszerezni az adatokat. Mivel Bicskén csak egy ügyintéző van, ezért volt, hogy órákat kellett sorban állni, hogy bejussak, és ha utánam is vártak még ügyintézésre, akkor egyszerre legfeljebb 15-20 ingatlan adatait kértem ki, majd újra beálltam a sorba.

A törvény a hivatal ellen szól

Jó negyven perc egyeztetés után hívtak be Szabó Gábor hivatalvezetőhöz, aki arra hivatkozott, hogy a kéréseim “tömeges adatgyűjtésnek” minősülnek, és ilyen esetben külön kérelmet kell beadni, amiben meg kell jelölni az adatgyűjtés célját is, illetve azt, hogy milyen törvény felhatalmazása alapján történik az adatgyűjtés. Amikor rákérdeztem, hogy ezt milyen jogszabályok rendelik el, az infotörvényre hivatkoztak, és azt is megjegyezték, hogy nagyon fontos, hogy az érintettek hozzájárulása is szükséges az adatszolgáltatáshoz. Azaz nekem külön kérésre is csak a terület nagyságáról és rendeltetéséről adnának információt, a tulajdonosokról pedig csak akkor, ha ők ehhez hozzájárulnak - magyarázták.

Ez azonban ellentmond minden, a földhivatali nyilvántartásról szóló rendelkezésnek. Kértem az irodavezetőt, hogy pontosan jelölje meg, milyen törvények mely pontjai alapján utasították el a kérésemet. Az infotörvény két paragrafusán kívül az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény és az ehhez kapcsolódó miniszteri rendelet több pontját jelölték meg. Az általuk megjelölt paragrafusok arról szólnak, hogy a földhivatalnak a saját eszközén biztosítania kell a betekintést, illetve hogy ez az eljárás ingyenes. Az infotörvény megjelölt paragrafusai pedig csak általánosságban beszélnek az adatfajtákról, illetve a közérdekű adatok fogalmáról.

Elmondtam Szabó Gábor hivatalvezetőnek, hogy cikket fogok írni a történtekről, és ehhez nyilatkozatot is kértem tőle. Ezt azzal utasította vissza, hogy nincs felhatalmazása, és erre külön engedélyt kell kérnie. Így a kérdéseimet pénteken kora délután írásban küldtem el a Bicskei Járási Hivatalnak. Az elutasítás oka mellett azt is megkérdeztem, hogy a történteknek van-e köze ahhoz, hogy Felcsúton és környékén a miniszterelnöknek és családjának is vannak ingatlanai. A hivatal válaszát közöljük, amint megkapjuk.