Minden napos kemény munka megteremteni a jogi kereteit annak, hogy a gazdaságban a kormány elképzeléseinek megfelelően történjenek a dolgok. Ezért kell századszor módosítani mondjuk a közbeszerzési törvényt, vagy azt, ami az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokra vonatkozik. Vannak a kiszámíthatóságnál és jogbiztonságnál magasabb rendű szempontok.

A hét második felében volt a törvényalkotási bizottság előtt a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény módosítása. Ezt az eredetileg 2009-ben hozott jogszabályt, illetve a módosítgatását használja arra a kormány, hogy lehetővé tegye az állami cégeknek eltitkolni, mire költi a rájuk bízott pénzt.

A teljes titkosítást lehetővé tévő módosításról itt írtunk. Kb. az volt az érvelés, hogy az állami cégeknek üzleti érdeke, és így a nemzetgazdaság érdeke, hogy ne lehessen megtudni, hogyan gazdálkodnak. A pofátlan lopások titkosításának 2016-ban abszolút szezonja van, Németh Szilárd a Posta ügyeit tette átláthatatlanná, Bánki Erik a 250 milliárd forintról próbálta elmagyarázni, hogy elveszítette közpénz jellegét, mondjuk ez aztán nem sikerült neki(k).

Szóval ebben a titkosítós történetben van új fejlemény, a már említett törvénybe kerül például egy melléklet, ami meghatározza, hogy milyen esetekben lehet 15 illetve 30 évre minden egyéb indoklás nélkül titkosítani a gazdálkodást.

A felsorolásból látszik, hogy ezek bármire ráhúzható indokok. Ha valaki meg akarja tudni, hogy mire költi a pénzt (kivel szerződik) egy állami cég, akkor az nyilván a

• „stratégiában szereplő kiemelt céllal” függ majd össze,
  
• esetleg „pénzügyi finanszírozási szerződésnek minősül”,
  
• illetve a közbeszerzési értékhatár alá esik, és ha közbeszerzés nem kell, akkor senkinek semmi köze hozzá.
  

Ezek a szabályok kitűnően alkalmasak lesznek arra, hogy bármilyen, mondjuk a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiéhoz hasonló őrült pénzszórást és lopássorozatot eltitkoljanak a nyilvánosság elől. A törvény a MET-eshez hasonló ügyek eltitkolásának alapját is megteremti.

A módosítás ellen egyébként hiába tiltakozott Gulyás Gergelynél, a törvényalkotási bizottság elnökénél a Transparency International nevű korrupcióellenes civil szervezet.

A törvényalkotási bizottság egy másik módosítót is elfogadott most, ami a közbeszerzési törvényre vonatkozik.

A 2015-ben elfogadott közbeszerzési szabályokról két dolgot érdemes tudni. Egyrészt összességében növelték a korrupció kockázatát, másrészt egy hónappal ez elfogadás után már módosítani kellett, mert a jogalkotó véletlenül kizárta Tiborcz Istvánt (illetve a vezető politikusok családtagjait) a közbeszerzésekből, ez pedig nyilván nem maradhatott így.

Most egy kicsit hasonló a helyzet.

Az történt ugyanis, hogy a most hatályban lévő törvény szerint ki kellett zárni a közbeszerzésekről a kartellező cégeket. Ez nem tűnik hülyeségnek, a kartellezés pont a versenyt nyírja ki, és így drágít minden beszerzést, súlyos károkat okozva az adófizetőknek.

Ez így nem is maradhatott.

Először május elején készült egy módosító javaslat, ami alapján a kartellezés már csak opcionális kizárási indok lett volna. Az egyes pályázatok kiíróin múlt volna, hogy kizárja-e a versenykorlátozó cégeket, vagy sem, nem lett volna kötelező.

A legújabb, héten elfogdaott verzióban viszont már az szerepel, hogy ki lehet ugyan zárni a kartellezés miatt megbüntetett cégeket, de a kormány

a verseny érdekében felmentést adhat a kizárás alól.

A versenyt akadályozó cégek beengedése azért segíti a versenyt az előterjesztés szerint, mert bizonyos ágazatokban olyan sok szereplő bírságoltak már meg kartell miatt, hogy ha ezeket mind kizárják, és csak a nem kartellező vállalkozások maradnak, akkor túl kevés a potenciális induló, és nem lesz elég éles a verseny.

A törvény természetesen nem részletezi, hogy a kartellezők pontosan milyen szempontok alapján kaphatnak egyedi felmentést a minisztertől, ezt pedig várhatóan a plázastoppos felmentésekhez hasonló zavaros helyzetet teremt majd.

A kartellező cégeket kedvezőbb helyzetbe hozó első módosítást május 10-én, egy nappal azután nyújtották be, hogy Gazdasági Versenyhivatal megbüntetett egy vállalkozást, amit a HVG egy korábbi cikke közvetve Andrew G. Vajna filmügyi kormánybiztos, kaszinófáraó cégbirodalmával hozott összefüggésbe, és ami emiatt akár három évig kimaradhatott volna a közbeszerzésekből.