Eddig egyenként próbáltak törvényeket hozni, mint például az MNB alapítványainál, hogy elkerüljék a botrányt, amikor a haveroknak és rokonoknak ment a közpénz. Ez nem volt hatékony, és úgy tűnik, hogy valaki megunta a dolgot.

Több jogásszal is beszélgettünk az igazságügyi minisztérium kormány számára készült előterjesztéséről, amivel új bíróságokat hoznának létre, és mindenkivel hasonló következtetésekre jutottunk.

Úgy néz ki, hogy a megbontanák az eddig egységes, és a többi hatalmi ághoz képest relatív független bírósági rendszert, és a politika számára fontos ügyek egy részét új szervezethez rendelnék.

Majd mi eldöntjük, oké?

Vannak a hatalom számára kiemelten fontos gazdasági, politikai ügyek.

• Hogy biztosan „Mészáros Lőrinc” nyerje a közbeszerzéseket.
  
• Hogy Andy Vajna vásárolhasson tévécsatornát.
  
• Hogy a Matolcsy-klánt tömje közpénzzel a Nemzeti Bank.
  
• Hogy Simicska Lajos cégeit bírságolja rommá mindenféle hatóság.
  
• Hogy bizonyos kérdésekben ne lehessen népszavazás.
• És hogy amit ezekről el akarnak titkolni, az lehetőleg sose derüljön ki.

Az állami intézmények, például a NAV, a Versenyhivatal, a Médiahatóság, Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság eddig is jó eséllyel döntöttek a kormány érdekeinek megfelelően. Viszont a bíróságokon néha megbukott egy-egy sztori. Nem mindig, de ott azért születtek a hatalomnak kedvezőtlen döntések is. Miközben az ügyészséget nagyon látványosan zsebre tette a Fidesz, ugyanez a bíróságokkal nem sikerült.

Ennek a világnak most vége lehet, ugyanis az álmosító nevű „közigazgatási bíráskodásról” szóló javaslat egy csomó vérfagyasztó változtatást hozna az igazságszolgáltatásba.

Az augusztusban, a kormány számára készült igazságügyi minisztériumi előterjesztés szerint közigazgatási bíróság néven új szervezet jönne létre, a jövőben itt határozhatnának például a Nemzeti Bank, a Médiatanács, a Közbeszerzési Döntőbizottság és még egy rakás más állami intézmény döntéseinek jogszerűségéről.

Sőt, arról is ez az új bíróság döntene, hogy mit lehet eltitkolni az állampolgárok elől. A tervezett szabályok szerint a közérdekű adatokért indított perek is itt dőlnek majd el.

Az MNB alapítványainak eszelős pénzszórásáról például ilyen közadatos pernek köszönhetően lehet tudni, ahogy arról is, hogyan bukott milliárdokat a külügyes Magyar Nemzeti Kereskedőház.

A választási ügyek, például a kopaszok akciójának megítélése is az új bírósághoz kerülhetne.

A technika egyébként többnyire faék egyszerűségű. Ahol most a törvényekben (választási törvény, információszabadság törvény, stb.) az szerepel, hogy az ilyen-olyan hivatalok döntése ellen bíróságon lehet fellebbezni, oda a javaslat szerint az kerülne, hogy közigazgatási pert lehet indítani. Így aztán ezek az ügyek mind az új bíróságokon kötnének ki. Nem nehéz elképzelni, hogy ezekkel milyen óriási hatalom kerülhet ennek az új szervezetnek a kezébe.

Ez egy bíróság lesz, úgyhogy ide nem kell annyi bíró

Az önmagában lehetne szakmai kérdés, hogyan szervezi az állam az igazságszolgáltatást, így az is, ha a közigazgatási ügyeknek külön bíróságot adnak. 1949-ig működött ilyen önálló közigazgatási bíróság Magyarországon, és Franciaországban jelenleg is ilyen a rendszer.

Ezekhez képest most több jel is arra utal, hogy a politika szeretne befolyást szerezni a számára fontos bírósági ügyekben.

Pont 2012-ben hozták létre a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, amiknek a működésével azóta nem volt látványos gond, emiatt eleve furcsa, hogy megint hozzányúlnak a rendszerhez.

Ennél súlyosabb, hogy szakmai körökben azt beszélik, az új szervezet élére Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság jelenlegi vezetője lehet a befutó. Ő kopasz verőemberek februári akciója után már egyértelműen megmutatta, hogy tud a kormány politikai érdekeinek megfelelő öntéseket hozni.

A most formálódó szabályok alapján úgy tűnik, mintha ezt a posztot direkt rá írták volna. Patyi mindössze két évig dolgozott bíróként, de erre a főbírói posztra, szemben mondjuk a Kúria vezetésével, nem is kell több tapasztalat, az előírt 20 éves közigazgatási jogi tevékenysége pedig megvan.

Az elképzelések szerint az új bírósági szervezet vezetőségének felét direkt nem is bírókból, hanem közigazgatásban dolgozó jogászokból, például kormánytisztviselőkből állítanák össze, ez lenne az új rendszerben a másodfok, a "közigazgatási felsőbíróság".

Majd a végrehajtó hatalom igazságot szolgáltat

Az igazságszolgáltatásban nem aratott sikert a javaslat. Eleve nagy öröm volt, hogy a dolgot az ítélkezési szünet kellős közepén kapták meg véleményezésre, amikor a legtöbb szabadságolás van. Többen úgy érezték, szándékosan próbálják pont most végignyomni a dolgot.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) egyébként hivatalosan sem támogatta az eddig csak szűk körben ismert tervet. Ezt a szervezetet Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége vezeti, akit nehezen lehetne ellenzéki elfogultsággal vádolni.

Ezért van különös jelentősége, hogy az OBH-nál a jogállamiságot és a bírói függetlenséget veszélyeztetőnek írták le az elképzelést, és arra is utaltak, hogy korrupciós kockázatokat hozhat, ha bírók helyett tényleg a végrehajtó hatalomból érkező emberekre bízzák az igazságszolgáltatást.

UPDATE 1450

Lázár János főminiszter szokásos heti sajtótájékoztatóján beszélt a tervekről. Szerinte egyáltalán nem politikai, hanem szakmai kérdés az új bíróság létrehozása, és természetes, hogy nem csak bírák, hanem más köztisztviselők is kaphatnak benne helyet.

Lázár félrevezetően arról is beszélt, hogy az új bíróságok létrehozásával az OBH-nak nincs problémája, sőt, "hülyeség", hogy nem támogatják a dolgot. Ehhez képest az augusztusi kormány-előterjesztést az Országos Bírósági Hivatal hivatalosan nem támogatta, és azt 16 pontban részletesen kritizálták.

Ez persze csak játék a szavakkal, hiszen Lázár általában beszélt arról, hogy az OBH támogatja a közigazgatási bíróságok létrehozását, ami lehet igaz akkor is, ha a mostani konkrét javaslat egyáltalán nem elfogadható nekik.