A hatalom kiszolgálása minden más szempontot felülír

Vannak törvények, amik eleve rosszak.

Például amit most nyújtottak be a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak százmilliárdjairól. Semmilyen más funkciója nincs, mint hogy elfedje az állampolgárok elől, hogy mit csinálnak a rájuk bízott pénzzel Magyarország vezetői.

Vannak törvények, amik nem, vagy nem csak önmaguktól rosszak. Amiket a törvényeket alkalmazó hivatalnokok tesznek rosszá. Ilyen a népszavazási törvény is.

A vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazás ügye világosan megmutatta, hogy kik azok, akik szándékosan rosszul alkalmazott törvényekkel napról-napra teszik rosszabbá a magyar demokráciát.

A Nemzeti Választási Bizottság feladata a választások tisztaságának és törvényességének biztosítása.

Ebben a testületben ül például Dr. Tóta Áronné. Ő az NVB tegnapi ülésen azt fejtegette, hogy egyáltalán nem tudhatjuk, hogy a kopasz kidobók Erdősi Lászlónét segíteni mentek a Nemzeti Választási Iroda épületéhez, és emiatt léptek le egy csapatban, miután a néni segítője "érvényesítette" a szükséges papírt. Dr. Tóta Áronné elmélete szerint az is lehet, hogy a kopaszok tisztában voltak a népszavazási kezdeményezések párhuzamosságát tiltó szabályokkal, és azért indultak el egyszerre, mert látták, hogy már többen "blokkoltak" előttük, így tudták, hogy hiába adnák be a saját papírjaikat. Szerinte nem lehet eldönteni, hogy miért voltak ott, és nem is kell ezzel foglalkozni.

Dr. Tóta Áronné az egyik a 12 emberből, aki a választások tisztasága felett őrködő legfontosabb állami testület döntéseit hozza.

Amit ő mondott, az nagyjából kifejezi, amit a függetlenségről és a választások tisztaságáról gondolnak azok, akiknek a törvény szerinte erre kellene vigyáznia.

Az egész népszavazási folyamat minden egyes lépése arról szólt, hogyan lehet a legrosszabb szándékkal értelmezni és alkalmazni a törvényeket. 

Erről szólnak az eleve életszerűtlenre és ellentmondásosra tervezett szabályok, például a népszavazási kezdeményezések érkezésének és "pecsételésének" sorrendjéről. Mert a zavarosban mindig könnyebb a hatalomnak megfelelően értelmezni a bizonytalan rendelkezéseket.

Így lehetséges, hogy nem kell senkinek közbelépnie, amikor izomemberek szállják meg a Nemzeti Választási Iroda épületét. Elég elbábozni, hogy az eljárás tisztaságát biztosítják: a kopaszoknak meg kell mutatniuk, hogy van náluk papír, de azt nem ellenőrzik, hogy a saját kezdeményezésüket szorongatják-e, vagy Erdősiné dokumentumai lapulnak az ő mappáikban is.

Ez köszön vissza, amikor érdemi vizsgálat nélkül dobnak ki egy panaszt, mert a benyújtó a lakcímében utcája régi nevét írja, és nem azt, amire nemrégiben megváltoztatták.

A szándékos rosszhiszeműségen kívül milyen magyarázata lehet, hogy 12 felnőtt ember megnézi ezt a blokkolásról készült videót, és a többség azt állapítja meg, hogy az MSZP-s Nyakó Istvánt a kritikus pillanatban nem akadályozták fizikailag, hogy elérje a berendezést?

Az NVB-nél előbb elismerik, hogy a kidobók tömege, ha nem is fizikailag (?), de akadályozott másokat, és jelenlétükkel megsértették a választási alapelveket. Ezután a testület tagjainak többsége arra jut, hogy Erdősi néni és kísérője, akik 4 másodperccel Nyakó előtt blokkoltak, nem használták ki a jogellenes helyzetet, és az NVI sem követett el mulasztást a balhé során. Ezért hitelesítik a hétfői ülés végén Erdősiné népszavazási kérdését.

A választások tisztaságáért felelős állami szervezet tagjainak többsége a hatalom cinkosának állt, hogy ne legyen tiszta a szavazás.

Ebben az a legijesztőbb, hogy a vasárnapi zárva tartás bár politikai szempontból kényes kérdés, önmagában nincs sorsdöntő hatása. Az MSZP népszavazása csúnya vereség lehetne a Fidesznek, de egyáltalán nem jelentené, hogy emiatt automatikusan kiesnek a hatalomból.

Ha a Nemzeti Választási Bizottság így áll be a kopaszok népszavazása mögé, akkor miért gondolja bárki, hogy a valóban súlyos választási ügyekben nem a Fidesz hatalmi érdeke lesz számukra az egyetlen igazodási pont?