Mindenki a legrosszabb arcát mutatta, akinek a Nemzeti Választási Iroda épületénél kedden délelőtt történtekhez köze volt.

A Fidesz magához képest is cinikusan összemosolygott a pártigazgatójához, Kubatov Gáborhoz köthető kopaszokkal. A rendőrség bemutatta, hogy mennyivel fontosabb a hatalom politikai érdekeit védeni, mint a törvényeket. A Nemzeti Választási Iroda végigasszisztálta, hogy fizikai erővel akadályoznak meg valakit jogainak gyakorlásában. A herceghalmi polgármester és felesége az egész országot nézik totális hülyének.

Mindez azért történik, mert a kormány minden áron meg akarja akadályozni, hogy az MSZP indítson népszavazást a boltok kötelező vasárnapi zárva tartását előíró törvény ellen.

Ez egy nagyon előnyös téma az ellenzéknek, mert azt mondhatják, amit az emberek többsége gondol. A vasárnapi zárva tartást a bevezetés előtt és azóta sem támogatja a többség.

Egy népszavazási folyamat, az aláírásgyűjtéssel együtt hónapokra témát és tennivalót adhatna az MSZP-nek, aktivistákat toborozhatnának, a kormánnyal kritikus emberek adatait gyűjthetnék. A párt, ami az utóbbi években saját cipőfűzőjében is rendszeresen megbotlott, egy cselekvő politikai erő képét sugározhatná magáról. És ha még ezeken felül győznének is a szavazáson, az olyan országos sikert jelentene, amire hosszabb távon is lehetne építeni.

Nagyon leegyszerűsítve tehát: ha az MSZP népszavazást tud kezdeményezni, abból a kormány szinte sehogy sem jön ki jól. Ezzel szemben minden más forgatókönyv, például ha nincs népszavazás, vagy valaki más kezdeményezi, az rögtön sokkal jobb a Fidesznek.

Több körülményből is arra lehet következtetni, hogy kedden változtatott a korábbi stratégiáján a hatalom, és most kidobók bevetéséről van szó.

Az elmúlt hónapokban már egyre kínosabbá vált, amik a népszavazási kezdeményezések körül történtek. Eddig 18 alkalommal buktatták el a dolgot. Ha olyan ütemben durvulnának tovább az események, mint ahogy eddig, akkor a következő körben már furkósbottal vágnák tarkón a Nemzeti Választási Iroda épületébe belépő MSZP-s politikusokat. A trükközést emiatt sem lehetett a végtelenségig folytatni.

Eddig a kormánybarát kamukérdezők hülyeségekről csináltattak volna népszavazást, Erdősi Lászlóné kérdése viszont nem zagyvaság. 

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek - a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény szerint - továbbra is zárva tartsanak vasárnap?"

Több jogásszal is beszélgettem az elmúlt napokban, és a többségük azt mondta, hogy ez egy egyértelmű kérdés. Ha népszavazásra kerül, az érvényes lesz, és ha a nemek győznek, akkor meg kell szüntetni a kötelező vasárnapi boltzárat.

Az MSZP kérdése egyértelműbb.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”

Az acquiescence bias, a jelenség, hogy az emberek szeretnek bármire inkább igent, mint nemet mondani. Erdősiné bejutott kérdésénél ez a boltzár fenntartásának esélyét javítja. Az MSZP kiszorult kérdésénél ez a megszüntetésének kedvezett volna.

De nem csak ezért jó a kormánynak, hogy Erdősi néni és kérdése létezik.

Ha a kérdés átmegy a Választási Bizottságon és a Kúrián, akkor aláírásgyűjtés kezdődik, ami hónapokig tart.

Nem nehéz elképzelni, hogy a néni, aki a kérdés benyújtását követően szabályosan bujkálni kezdett a nyilvánosság elől, nem fogja törni magát, hogy aláírásokat gyűjtsön. Ha nem jön össze elég szignó, akkor is jó volt plusz 120 napos időhúzásra a mostani kör.

A legelőnyösebb valószínűleg az lenne a kormánynak, ha lenne aláírásgyűjtés, csak nem jönne össze a szükséges 200 ezer.

Akkor emberek tízezreivel íratnának alá feleslegesen egy vasárnapi zárva tartásos népszavazásról szóló papírt, emiatt az Erdősiné után próbálkozónak sokkal nehezebb dolga lenne.

Próbálja majd meg az MSZP elmagyarázni 2017-ben a munkába igyekvő úrnak a Lehel téren, hogy az ő papírjuk nem ugyanaz, amit 2016-ban egyszer már feleslegesen aláírt, és ezért most újra meg kell adnia az adatait, mert most TÉNYLEG van értelme.

Nem lenne könnyű feladat.

Az aláírásgyűjtéshez kívülről nem lehet csatlakozni, ha Erdősiné nem kér az önkéntesek vagy pártok segítségéből, akkor más nem tud "helyette" dolgozni.

A legvalószínűbb, hogy a néni kezdeményezése idáig fog eljutni, az időt elhúzhatja vele, a potenciális aláírókat összezavarhatja, de ennél tovább nem jut.

Ha valami csoda folytán a kopasz kidobók kedvenc idős asszonyának mégis összejönne 200 ezer aláírás, és hitelesítené őket, akkor is a 8 millió választásra jogosult polgár legalább felének, 4 millió embernek el kellene menni szavaznia, és ebből legalább 2 milliónak nemmel kellene szavaznia, hogy vége legyen a boltzárnak.

Egy MSZP-s népszavazásnál a kormánynak már az is ciki, ha a többség a boltzár végét támogatja, függetlenül attól, hogy mennyien mennek el. Ezzel szemben Erdősi néni referenduma nem ilyen éles. Ott sokkal kevésbé tudná az ellenzék saját sikereként bemutatni az eredményt, ha egyébként nem ment el elég ember szavazni, és nem sikerül megszüntetni a boltzárat.

Szóval az MSZP népszavazása esetén szinte csak rosszul járhatna a kormány. Erdősiné referendumából viszont a fentiek miatt szinte csak jól jöhetnek ki.