A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kezdte a napot. Az alábbiakról beszélt.

Putyin-mutyi

Bízik abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február 17-i budapesti látogatása alatt tető alá tudja hozni a hosszú távú gázszállítással kapcsolatos megállapodást. Az idén jár le a korábban kötött szerződés, így „ma nincs biztosítva a magyar gazdaság működéséhez szükséges energia 2015 után, és ma nincs biztosítva a háztartások gázellátása sem 2015 után”. Mint mondta:

„Ezt a kérdést kell nekem megoldanom.”

(Az ilyesmit egyébként fejlett országokban nem egy embernek kell megoldania, hanem a témához értő szakemberek segítségével, rengeteg ember munkájával döntenek.)

A Putyin-látogatás előkészítésének keretében folynak a szakértői egyeztetések, és Orbán Viktor nagyon bízik abban, hogy a helyzetet megoldó megállapodást tető alá tudja hozni az orosz elnök látogatása alatt.

Merkellel

Nincs problémás terület a magyar-német kétoldalú együttműködésben – mondta Orbán, aki nagy lehetőségeket lát Magyarország számára az eurázsiai gazdasági együttműködési tervben. Szerinte Angela Merkel német kancellár jövő hétfői budapesti látogatása felhívja a figyelmet a két ország, a két nép közötti régi, tartós és valószínűleg a jövőben is fennálló barátságra, stratégiai együttműködésre.

Németországot az Európai Unió legsikeresebb országának nevezte, hozzátéve, Angela Merkel „sziszifuszi munkát végez”, hogy az orosz-ukrán konfliktus Európának kedvező módon oldódjon meg, és hogy egybetartsa Európát.

Arra a kérdésre, hogy számít-e tőle kritikára, a miniszterelnök egy másik kérdéssel válaszolt:

„Hogyan fordulhatna az elő, hogy bármely ország, amely egy közösséghez tartozik, kritizálja a másikat? Azért, mert valaki nagy, a lehetőség nem adatik meg. Az hogy nézne ki, ha mi (...) egy országra nézve kritikai megjegyzéseket tennénk?”

Mint mondta, egyedül a németeknek van olyan tervük, ami elég nagyszabású, hogy új kereteket adjon az Európa jövőjéről szóló vitáknak, ez pedig az eurázsiai gazdasági együttműködési terv. A kormányfő ebben nagy lehetőségeket lát Magyarország számára, ezért szerinte „nekünk érdekünk, hogy ez a német terv napirendre kerüljön (...), ez megoldaná a problémáinkat”.

Bankok helyett bankok

Elképzelhetőnek nevezte a bankadó fokozatos csökkentését a következő években. A különadó esetleges mérséklésével kapcsolatban a kormányfő felidézte azt a korábbi vállalásukat, hogy miután sikerül megmenteni az országot az összeomlástól, azután ezt az adónemet lecsökkentik olyan szintre, ami „nem ismeretlen Európában”. Mint mondta, a magyar gazdaság ma jól teljesít, ezért fel lehet vetni ésszerű módon, hogy a kormány visszatérjen erre a korábbi vállalásra a következő években fokozatosan, tervezett módon.

Arra a felvetésre, hogy több kritika is érte a magyar kormányt német üzletemberek részéről (például a reklámadó miatt), Orbán azt mondta: „ahol össze tudjuk egyeztetni Magyarország pénzügyi érdekeit az ő (az üzletemberek) gazdasági érdekeikkel, ott mindenhol megállapodásra törekszünk”. Ahol viszont ez nem lehetséges, „ott elsőbbséget kell adni a magyar emberek érdekének”.

Ősbűn

A rendszerváltás ősbűne elfogadni a munkanélküliséget, mint természetes állapotot

– mondta Orbán, aki szerint a magyar emberek dolgozni akarnak, a magyar büszke nép, ha lehetősége van rá, nem akar más kegyelemkenyerén élni, hanem a saját munkájából akar megélni. Szerinte a mostani kormány partnere ebben az embereknek, így ez a „természetes életösztön” azonnal megjavítja a foglalkoztatottsági, munkanélküliségi mutatókat. (via MTI)