Valószínűleg kevés olyan ország van a Földön, ahol az állam jobban támogatja a gyerekvállalást, mint Svédországban.

Ott azt is megpróbálják elérni, hogy az apák minél nagyobb részt vállaljanak a gyereknevelésben. Például a szülés után járó 480 nap fizetett szabadságból 60 nap kifejezetten nekik jár: ha ezt nem az apa veszi ki, akkor elvész, az anya nem használhatja fel helyette.

Johan Bävman a gyerekeikkel otthon maradó svéd apukákról készített porté-sorozatot.

"A mindennapi életben is próbálunk ügyelni az egyenrangúságra a feleségemmel, és ebbe az is beletartozik, hogy a gyereknevelésből ugyanakkora részt vállalok, mint ő. Holger, a kisfiunk már 4 hónapos korában sem hordott pelenkát, nagyon keményen megdolgoztunk ezért. A napjaim most azzal telnek, hogy játszom a gyerekkel, és főzök, rengeteget főzök, mert nem akarunk neki konzerv bébiételt adni."

A 480 nap fizetett szabadságot a gyerek születése után mindkét szülő kiveheti. 1974-ben, amikor a szabályt bevezették (kevesebb szabadnappal), akkor még csak az apukák 0,5 százaléka élt a lehetőséggel, ma már az összes szabadság majdnem 25 százalékát férfiak veszik ki. Ahogy az apukák által otthon töltött idő nőtt, úgy esett vissza a válások száma Svédországban.

A születése után a gyerekkel töltött idő a férfiak egészségére is jó hatással volt, akik például 1978-79-ben otthon maradtak, azok halálozási aránya 2001-ben 16 százalékkal alacsonyabb volt.

"Nagyon fontos, hogy mindenki szabadon dönthessen róla, hogy akar-e kivenni szabadságot a szülés után. Meg kell változnia, hogy mit tartanak férfias viselkedésnek a kultúránkban. Az államnak jobban el kellene magyaráznia, hogy milyen előnyei vannak, ha mindkét szülő otthon marad valamennyit a gyerekkel. Sokat sírtam, amikor először kellett óvodába vinni a kisfiam. Egy igazi ajándék a svéd rendszer, ahol ilyen erős kötelék alakulhatott ki közöttünk a gyerekkel. Nem is tudod mit vesztesz a munkával, amíg nem voltál otthon a gyerekkel."

Az állam és a munkaadó a szülés utáni szabadság idejére a fizetés 77,6 százalékát adja, havi maximum 915 ezer forintnak megfelelő koronát. Ha a 480 napot a szülők fele-fel arányban veszik ki, akkor az állam havi 50 ezer forintnyi pluszpénzt fizet a szülőknek.

Magyarországon most is igénybe veheti bármelyik szülő  a GYED-et és a GYES-t, a potenciálisan legnagyobb összegű TGYÁS viszont csak az anyáknak jár. A TGYÁS a fizetés 70 százaléka (ezt utalják a szülés után 6 hónapig), az ez után két évig fizetett GYED felső határa már nettó 105 ezer forint, a GYES-é 25 ezer forint.

"A munkahelyemen, az IKEA-nál engem kifejezetten bátorítottak, hogy vegyek ki szabadságot, hogy a kisfiammal, Timmel legyek, ami nagyon jól esett. Azon gondolkozom, hogy visszaveszem a munkaidőmet 80 százalékra, hogy az első pár évben minél többet lehessek vele. Szomorú, hogy több apuka nem tudja kihasználni ezt a rendszert, amit a svéd állam bevezetett."

Svédországban a szülőknek a gyerek 1 éves kora után is joguk van csökkentett munkaidőben dolgozni, és ha a gyerek betegsége miatt otthon kell maradniuk, akkor a fizetésük 80 százalékát továbbra is megkapják.

Amerikai kutatók kimutatták, hogy azokban a családokban, ahol az apák nagyobb szerepet vállalnak a gyereknevelésben, ott a gyerekek szociális és kognitív készségei is jobban fejlődnek, és a nemi szerepekről is kiegyensúlyozottabb kép alakul ki bennük.

"Bűntudatom van, mert Matildával nem voltam annyit itthon, mint most Valdemárral. Aggódom, hogy vele kevésbé lesz erős a kapcsolatunk, mert az élete legelején nem voltam vele eleget. Matilda most már négyéves, és az ő személyiségének fejlődését nem tudtam annyira befolyásolni. Direkt költöztünk ide Hollandiából. Svédország sokkal gyerekbarátabb hely. Itt minden a gyerekek körül forog, és nem fordítva, ahogy Hollandiában van."

A svéd apukák átlagosan 3 hónapot töltenek szabadságon a gyerekükkel, tehát kiveszik a csak nekik járó 60 napot és még azon felül egy hónapig vannak otthon.

A svéd irányt követve áprilistól Angliában is szabadon eldönthetik a szülők, hogy a szülés után járó 12 hónap szabadságot melyikük veszi ki, korábban csak az anyák maradhattak otthon.

"Olvastam egy kutatást arról, hogy a gyerekek leginkább az anyjukhoz fordulnak, ha valami bajuk van, biztonságra vágynak, vagy csak beszélni akarnak valakivel. Utána jött egy másik rokon, utána a testvér, utána egy osztálytárs, és csak valahol a lista végén az apa. Azt akarom, hogy a gyerekeim ugyanolyan biztonságban érezzék magukat velem, mint a mamájukkal, ezt a kapcsolatot pedig most tudom velük felépíteni. Nem akarok olyan apa lenni, akinek csak a játékra meg a nevetgélésre van ideje, másra nincs"

Amióta Svédországban az apukák is nagyobb részt vállalnak a nevelésből, nem csak a gyereket vállaló nők átlagos fizetése emelkedett, de az anyák boldogabbnak is érzik magukat. A svéd anyák 80 százaléka vissza tud menni dolgozni a szülés után, és ezt meg is teszik.

Egy felmérés szerint a munkába visszatérő nők  átlagos fizetése minden olyan hónap után emelkedett, amit párjuk töltött otthon a gyerekkel. Emiatt (is) egyre kisebb lett a különbség a férfiak és a nők fizetése között.

Az otthon maradó apukák 95 százaléka érezte úgy, hogy szorosabb lett a kapcsolata a gyerekével, és 70 százalék gondolta, hogy a szerepvállalása a gyereknevelésben a párjára is jó hatással volt, akinek így több ideje volt dolgozni, vagy tanulni.

(Még több kép svéd kispapás sorozatból errefelé.)