Miután kilapátolt a kormány közel 900 milliárdot a bankokból, most gálánsan békét köt

  • Orbán Viktor szinte váratlanul békét kötött eddigi fő ellenségével, a bankszektorral.
  • Hirtelen rájött, hogy túl sok a bankadó, és fékezi a gazdaságot. Kevesebb lesz.
  • Vállalta, hogy három éven belül eladja az összes állami tulajdonba került bankot.
  • Egyáltalán: békesség lesz, konzultáciuó és felvirágzás.
  • Mi történt? Mit szól ehhez Matolcsy?

Ezt ugyan egy elég felemás gesztus keretében tette meg, hiszen a többi bank joggal érezheti úgy, hogy a kormány kivételezik az Erstével, de a gesztus attól még talán gesztus marad. (Igaz, semmiből nem állt volna az osztrák bank helyett az összes bankot tömörítő Bankszövetséggel kiállni a megállapodást aláírni, bár ez meg azért lett volna furcsa, mivel a kormány rengeteg, a Bankszövetségnek tett ígéretét megszegte. A Bankszövetség azóta egyébként üdvözölte a dolgot.)

Elengedünk 60 milliárd forintot a bankadóból

A bankadó alapja eddig a 2009-es mérlegfőösszeg volt, igaz, az első két év után különböző indokokkal leírhattak az adóból. Idén még nem, de jövőre ez megváltozik, ígéri a kormány: más lesz az adó alapja, és az adókulcs mértéke is más lesz. (Az EBRD-vel aláírt szándéknyilatkozat szerint továbbra is mérlegfőösszeg lesz, csak már 2014-es, amely a legtöbb bank esetében jóval kisebb, mint a 2009-es.)

Mennyit vett el a bankoktól a kormány eddig, mármint csak bankadóban?

Ez a 2010 és 2015 között hat évben kereken 890 milliárd forint, ennyi jött be Európa kirívóan legmagasabb bankadójából. A jövő évtől kezdve gálánsan elengedjük ennek a 40 százalékát, évi nagyjából 60 milliárd forintot. És ez csak a bankadó, a tranzakciós adó nincs benne, ahogy a devizahitelesek mentésének költségei sem, meg az összes cég által fizetett adó, járulék és hasonló teher sem.

Mivel a bankok a válság előtti rossz döntéseik miatt egyáltalán nem voltak jó helyzetben a különadó bevezetésekor – nagy nyomás volt a jövedelmezőségükön a magas nem teljesítő hitelek miatt –, ezért a bankadó egészen keményen nehezedett a bankszektor hitelezési képességére, és így az egész magyar gazdaság növekedési potenciáljára. A 2012-es recesszióban, és egyáltalán az utóbbi évek stagnálásában benne volt a bankadó.

Erre most hirtelen rájött Orbán Viktor is.

"Több munkahely, nagyobb növekedés" lesz abból, hogy a kormány békét köt a bankokkal, mondta. Ha ez így van, akkor tényleg nehezen érthető, hogy miért kellett eddig éveken keresztül ekkora – a bankadóból bevont pénznél jóval nagyobb – növekedési kárt okozni a magyar gazdaságnak.

A miénk lesz az Erste egy része

Bevásároljuk magunkat az Erste Bank magyarországi leánybankjába, jelentették be a megállapodást szintén ma. A kormány és az EBRD együttesen 15-15, tehát összesen 30 százalékkal emeli meg a bank tőkéjét.

De hogy ez mennyi pénzünkbe fog kerülni, azt még nem tudni. A Budapest Bankkal kapcsolatos megállapodáshoz hasonlóan a kormány most még csak a szándékát nyilvánította ki, hogy bevásárolná magát az Erstébe. Most tárgyalások kezdődnek,  átvilágítják a bankot (retteghetünk előre is, tekintve, hogy mekkorát buktunk a Széchenyi Bankon, és fogunk várhatóan az MKB-n), és csak ez után lesz szó az árról. Ez eltarthat egy darabig, hiszen a BB-vel kapcsolatban még januárra ígérték végleges megállapodást, de erről most feltűnő a hallgatás. De az biztos, hogy több tízmilliárdos nagyságrendű adófizetői pénz felhasználásáról döntött a kormány.

És mit csinál az Erste ezzel a tőkével? Kitartóan pletykálják, hogy szívesen megvennék a magyar Raiffeisent, vagy legalábbis a másik osztrák bank lakossági üzletágát. A hitelezést viszont aligha erősítheti a mostaninál sokkal jobban az Erste Bank a most kapott tőkéből, mivel Magyarországon – jelentős részben a kormány kiszámíthatatlan politikája miatt – nem hitelkínálati, hanem hitelkeresleti probléma van. Tehát a vállalatok nem elég bátrak az új projektjeikkel, többek között a gyenge kereslet és a kiszámíthatatlan adó- és egyéb gazdaságpolitikai lépések miatt.

És rengeteg további vállalás

De a kormány többi vállalása talán ennél is érdekesebb. Mit ígértünk meg az EBRD-vel közösen kiadott szándéknyilatkozaton keresztül az egész magyar bankszektornak? Ezt:

  • A magyar kormány nem tesz szert sem közvetlenül, sem közvetett módon nagyobb magyarországi bankok többségi tulajdonára.
  • Három éven belül eladja az összes jelenlegi banktulajdonát magángazdasági szereplőknek.
  • A kormány nem vesz el többet a bankoktól, hogy a devizahiteleseket kárpótolja, és általában, nem hoz olyan intézkedéseket, amelyek negatívan érintik a bankok nyereségességét (kivéve, ha erre egy EU-s joganyag átültetése miatt lesz szükség).
  • Amikor segíteni próbálja a bankszektort, akkor a jövőben figyelembe fogja venni a nemzetközi legjobb gyakorlatlatokat.
  • Bármilyen bankokat érintő ügyben konzultál a Bankszövetséggel.
  • A jövőben nem fog kivételezni bankokkal.

Magyarul: nem lesz több bankfelvásárlás, és az MKB-BB-stb épülő állami bankkonglomerátum sem marad sokáig állam kézben, nem lesz további banksarcolás, lesz viszont konzultáció és méltányosság. Egyszóval a kormány aláírta a bankok teljes kívánságlistáját, amit az utóbbi években követeltek. És ami teljesen ellentmond az egész matolcsyzmusnak is.

A magyar kormány részéről Orbán Gábor NGM-államtitkár írta alá a szándéknyilatkozatot, aminek nincs nagy jogi kényszerítő ereje, de a másik Orbán, a miniszterelnök Viktor is megerősítette a mai sajtótájékoztatón a benne foglaltakat. Az OTP mai részvényárfolyam-mozgása alapján (+5 százalék)

a befektetők akár el is hihetik a kormánynak, hogy mostantól egy csapásra meg fog javulni, és többet nem viselkedik bunkó módon a bankokkal.

Vagy nem, de ez biztosan egy fontos üzenet volt.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.