Bár az amerikai törvényhozás még nem szavazta meg Ashton Carter védelmi miniszteri kinevezését, ez már csak formaságnak tűnik: a szenátus illetékes bizottságában 25:0 arányban támogatták a kinevezését, vagyis a demokraták és a republikánusok bizalmát is bírja Barack Obama elnök jelöltje.

Ez nem csoda. Bár Carter Bill Clinton elnöksége alatt került a védelmi minisztériumba, Bush elnöksége alatt is a kormány megbecsült tanácsadója maradt. Dolgozott a védelmi minisztérium két legfontosabb tanácsadótestületében, a tudományos és a szakpolitikai tanácsban, illetve az egykori külügyminiszter, Condoleezza Rice tanácsadójaként is. 2009 óta államtitkárként, 2011 óta miniszterhelyettesként szolgált a Pentagonban.

Most miniszter lehet. Elég szokatlan karrier ez valakitől, aki amúgy

elméleti fizikusnak indult.

Carter meglehetősen távolról érkezett a hadsereghez. Olyannyira, hogy életében egy percig sem szolgált katonaként. Cserébe minden bizonnyal nincs még egy vezető politikus a világban, aki többet tudna az univerzum működéséről. Carter már a középiskolában kitűnő tanuló volt, majd a világ egyik legjobb egyetemén szerzett fizikus és középkorász diplomát. Doktoriját Oxfordban szerezte elméleti fizikából, utána a Rockefeller Egyetem és az MIT posztdoktori munkatársaként, illetve a Brookhaven és a Fermilab munkatársaként dolgozott tovább.

Az atomtól az atombombáig

Carter 1993-ra jutott el az egészen apró atomok tanulmányozásától az atombombáig. Ekkor nevezte ki Bill Clinton a globális stratégiai ügyekért felelős államtitkárrá a védelmi minisztériumban, és ebben a szerepében elsősorban az atomfegyverekkel foglalkozott:

• részt vett az 1994-es észak-koreai atomválság rendezésében;
• felügyelte a posztszovjet utódállamok, Ukrajna, Kazahsztán és Fehéroroszország atomfegyvereinek leszerelését.

Ez utóbbinak különös jelentősége lehet most, hogy az Egyesült Államok egyik legnagyobb stratégiai kihívása a globális dzsihád, illetve az IS jelentette fenyegetés mellett Oroszország agresszív külpolitikája.

Carter a kilencvenes évek javát a posztszovjet térség tanulmányozásával töltötte, ismerik és ő is ismeri a szereplőket.

Orosz szempontból különösen aggasztó lehet, hogy Carter héjának számít. 2006-ban megelőző csapást mért volna az első atombombája felrobbantására készülő Észak-Koreára, szenátusi meghallgatásán pedig támogatta Ukrajna felfegyverzését is.

Mondjuk ez, hogy határozott véleménye van, akár a vesztét is okozhatja. Barack Obama elnökségének hat éve alatt Carter a negyedik védelmi miniszter. Elődei mind arra panaszkodtak, hogy az elnök korlátozta mozgásterüket - közvetlen elődje, Chuck Hagel például az IS-szel szembeni fellépés, illetve a világosan megfogalmazott politika hiányán veszett össze Obamával.