Sosem volt katona, cserébe a világ összes politikusánál többet tudhat az univerzumról az új amerikai védelmi miniszter

DoD photo by Glenn Fawcett

Bár az amerikai törvényhozás még nem szavazta meg Ashton Carter védelmi miniszteri kinevezését, ez már csak formaságnak tűnik: a szenátus illetékes bizottságában 25:0 arányban támogatták a kinevezését, vagyis a demokraták és a republikánusok bizalmát is bírja Barack Obama elnök jelöltje.

Ez nem csoda. Bár Carter Bill Clinton elnöksége alatt került a védelmi minisztériumba, Bush elnöksége alatt is a kormány megbecsült tanácsadója maradt. Dolgozott a védelmi minisztérium két legfontosabb tanácsadótestületében, a tudományos és a szakpolitikai tanácsban, illetve az egykori külügyminiszter, Condoleezza Rice tanácsadójaként is. 2009 óta államtitkárként, 2011 óta miniszterhelyettesként szolgált a Pentagonban.

Most miniszter lehet. Elég szokatlan karrier ez valakitől, aki amúgy

elméleti fizikusnak indult.

Carter meglehetősen távolról érkezett a hadsereghez. Olyannyira, hogy életében egy percig sem szolgált katonaként. Cserébe minden bizonnyal nincs még egy vezető politikus a világban, aki többet tudna az univerzum működéséről. Carter már a középiskolában kitűnő tanuló volt, majd a világ egyik legjobb egyetemén szerzett fizikus és középkorász diplomát. Doktoriját Oxfordban szerezte elméleti fizikából, utána a Rockefeller Egyetem és az MIT posztdoktori munkatársaként, illetve a Brookhaven és a Fermilab munkatársaként dolgozott tovább.

Az atomtól az atombombáig

Carter 1993-ra jutott el az egészen apró atomok tanulmányozásától az atombombáig. Ekkor nevezte ki Bill Clinton a globális stratégiai ügyekért felelős államtitkárrá a védelmi minisztériumban, és ebben a szerepében elsősorban az atomfegyverekkel foglalkozott:

  • részt vett az 1994-es észak-koreai atomválság rendezésében;
  • felügyelte a posztszovjet utódállamok, Ukrajna, Kazahsztán és Fehéroroszország atomfegyvereinek leszerelését.

Ez utóbbinak különös jelentősége lehet most, hogy az Egyesült Államok egyik legnagyobb stratégiai kihívása a globális dzsihád, illetve az IS jelentette fenyegetés mellett Oroszország agresszív külpolitikája.

Carter a kilencvenes évek javát a posztszovjet térség tanulmányozásával töltötte, ismerik és ő is ismeri a szereplőket.

Orosz szempontból különösen aggasztó lehet, hogy Carter héjának számít. 2006-ban megelőző csapást mért volna az első atombombája felrobbantására készülő Észak-Koreára, szenátusi meghallgatásán pedig támogatta Ukrajna felfegyverzését is.

Mondjuk ez, hogy határozott véleménye van, akár a vesztét is okozhatja. Barack Obama elnökségének hat éve alatt Carter a negyedik védelmi miniszter. Elődei mind arra panaszkodtak, hogy az elnök korlátozta mozgásterüket - közvetlen elődje, Chuck Hagel például az IS-szel szembeni fellépés, illetve a világosan megfogalmazott politika hiányán veszett össze Obamával.