Már azt sem lehet eldönteni, a Guanatanamo brutalitása viszi rossz irányba az amerikai rendőrséget, vagy az amerikai rendőrök miatt sok a kegyetlenség a fogolytáborban

bűnügy
2015 február 26., 17:46
comments 227

Az amerikai rendőrök, és az országban élő kisebbségek viszonya mindig is problematikus volt, és tavaly augusztus óta az elmúlt évekhez képest sokat nőtt a feszültség. Akkor lőtte agyon vitatott körülmények között Ferguson városában egy fehér rendőrtiszt a fekete és fegyvertelen Michael Brownt, ezután pedig erőszakosan léptek fel az eset miatt tüntetők ellen. Azóta hetente kerülnek elő olyan esetek, amikor jellemzően fekete vagy latino gyanúsítottakkal szemben lépnek fel megkérdőjelezhető, vagy kifejezetten brutális módon a rendőrök.

Ezeknek az ügyeknek a nagy része viszont apróságnak tűnik a Guardianben most hétről-hétre feltárt visszaélésekhez képest.

A chicagói rendőrök a CIA titkos börtöneire emlékeztető fogdát tartanak fenn a város szélén, itt vallatták a gyanúsítottjaik egy részét. Az egyik tiszt annyira sikeres volt, hogy őt áthelyezték a guanatanamói fogolytáborba, ahol szintén kihallgatásokat vezetett. Nagyon úgy néz ki, hogy ő még rendőrként kikényszerített vallomásokkal juttatott rács mögé több feketét, és a kubai katonai bázison is őt tartották a legbrutálisabb kihallgatónak.

Richard Zuley, akitől a legjobban félnek a terroristák

A Guardian történeteinek egy része egy bizonyos Richard Zuley-ről szól.

Zuley az 1970-es években lépett be a rendőrséghez, 1977-ben nevezték ki nyomozónak. Különleges érzéke volt a kihallgatásokhoz, nagyon sok ügyet fejezett be beismerő vallomással. 1982-ben a hadsereg is felfigyelt rá, Dél-Afrikába küldte a tengerészeti elhárítás. A 1990-es években visszatért a rendőrséghez, majd 2002-ben megint a katonasághoz, akkor helyezték a kubai táborba, ahol a terrorizmussal gyanúsított foglyok kihallgatása lett a feladata.

Ő vezette Mohamedou Ould Slahi kihallgatásait, aki 14 éve van fogságban anélkül, hogy bármivel megvádolták volna. Őt sós vízzel itatták, és rendszeresen verték Guantanamón, a végén bármit hajlandó volt bevallani. A "beismerése" ellenére pont azért nem emeltek vádat ellene, mert a katonai ügyészeknek is elfogadhatatlanok voltak Zuley módszerei.

Törvénytelen, amorális és alkotmányellenes, amit csináltak

- ezt a fogolytáborban történt visszaéléseket vizsgáló katonai ügyész mondta az újságnak.

De nem is az a legmegdöbbentőbb, hogy Kubában ilyenek történtek, hanem az, hogy Zuley az ott használt módszereket az Egyesült Államokban, chicagói rendőrként fejlesztette ki.

Richard Zuley, akitől a legjobban félhetnek Chicago polgárai

A Guardian nyomozása szerint több mint 100 embert juttathatott Zuley rendőrként börtönbe. Közülük egy ember, Lathierial Boyd 23 évet töltött börtönben mielőtt 2013-ban megsemmisítették az ellen hozott ítéletet. Rajta kívül még további 3 olyan elítéltet találtak az újságírók, akikkel szemben törvénytelen módszereket alkalmazott.

A férfi módszere szinte minden esetben megegyezett: a hátrányos helyzetű, fekete gyanúsítottakat hosszú ideig valamilyen nehezen elviselhető pozícióba bilincselte, fenyegette és megalázta őket. Ahogyan később Kubában is eljárt.

A 23 év után felmentett Boyd esetében Zuley valószínűleg meghamisította a bizonyítékokat, Andre Griggs és Benita Johnson ügyében kényszerrel vehette rá őket beismerős vallomásra, Lee Harrist pedig egy informátor hamis vallomásával juttatta rács mögé, és azzal fenyegette a férfit, hogy családját halálos veszélybe sodorja.

Nem csak a katonák tanultak a rendőröktől, a chicagói rendőrség is tanult a CIA-től

A Zuley-ről szóló történeteket február 18-án hozta nyilvánosságra a Guardian, de mint azóta kiderült, ez csak a cikksorozatuk eleje volt. A héten több írásban foglalkoztak egy Homan Square nevű különleges rendőrségi létesítménnyel, ahol az Egyesült Államokban korábban elképzelhetetlen körülmények között tartják a gyanúsítottakat, és törvénytelen módszereket alkalmaznak velük szemben.

A Homan Square olyan, mint a külföldi CIA börtönök, itt nincsenek alkotmányos jogaid

- ezt mondta egy férfi, akit 2012-ben vittek be egy NATO-ellenes tüntetésről a különleges fogdába, és tartottak ott 17 órát, mielőtt formálisan vádat emeltek ellene. Őt terrorizmussal gyanúsították, összesen több mint 2 évig volt börtönben, mielőtt felmentették.

A Homan Square-t ügyvédek és jogvédők szerint arra használja a chicagói rendőrség, hogy bizonyos gyanúsítottak eltüntessenek a rendszerből néhány órára, vagy napra.

Akit idehoznak, az nem telefonálhat, sem ügyvédjét, sem családtagjait nem értesítheti. Apró cellákban a rácsokhoz bilincselik az embereket, akiket nem vesznek semmiféle nyilvántartásba. Előfordult, hogy megverték a gyanúsítottakat, legalább egy ember meghalt már a létesítményben, többen pedig fejsérülést szenvedtek.

Ez nagyon sokba fog kerülni

Zuley visszaélései, és a Homan Square-n történt törvénysértések miatt is várhatóan több per indul majd a chicagói rendőrség ellen, az ártatlanul elítélt, megvert, vagy törvénytelenül fogvatartott embereknek szinte biztosan dollármilliókat fog kifizetni a város. A városháza egyelőre a rendőrökre mutogat, azok szerint pedig mindegyik vizsgált esetben minden rendben történt, de a városi képviselők és jogvédő szervezetek már most független vizsgálatokat követelnek.

Egyre bizonytalanabb a határvonal a rendőrség és a hadsereg módszerei között. Ezt látni a rendőrök indokolatlan felfegyverzésekor, a vallatási technikáknál, a titkos fogda esetében. Ez egy nagyon veszélyes folyamat

- magyarázta a Guardiannek egy helyi jogvédő és kriminológus.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.