A csillagászatban holdnak nevezik a bolygók, törpebolygók és kisbolygók körül keringő égitesteket. Nekünk is van egy, időtlen idők óta úgy hívjuk, hogy Hold. De nem az az egyetlen, amit holdnak nevezhetünk.

Lassan 30 éve, 1986. október 10-én fedezte fel J. D. Waldron a 3753 Cruithne trójai kisbolygót (hivatalosan „földközeli objektum”), amiről 1997-ben derült ki, hogy a Föld körül kering. De nem egy szép, ellipszis alakban, mint a Hold vagy a műholdak, hanem ún. lópatkó alakú pályán. Így:

És bár kb. évente megkerüli a Napot, a pályája elejére csak 770 évente tér vissza (kitér a Naprendszerből is, közben pedig még a Vénuszhoz és a Marshoz is közel kerül). A 3753 Cruithne ugyanis nem egy síkban mozog, és a lópatkó alakú pálya a Föld pályájához képest valahogy így néz ki:

A 3753 Cruithne viszont jóval kisebb a Holdnál, míg annak 3476,2 km az átmérője, addig ennek csak 5. Tehát alig nagyobb a 67P/Csurjumov–Geraszimenkónál, amire tavaly landolt a Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége. (Két éve felmerült, hogy a 3753 Cruithnéra is küldhetnénk szondát.)

De ha belecsapódna a Földbe, globális katasztrófát okozna, hiszen majdnem fele akkora, amekkora az a kisbolygó volt, ami a kréta korban a Mexikói-öbölt kialakította. Erre szerencsére szinte nincs semmi esély, messzebb van a Plutónál, és a legközelebb 2750 év múlva kerülünk hozzá, akkor is 12,5 millió km-re lesz, 32-szer annyira, mint a Hold. Viszont kb. 8000 év múlva olyan közel kerül majd a Vénuszhoz, hogy az letérítheti a pályájáról, és kilökheti a naprendszerből.

A neve egyébként a Nagy-Britanniába az elsők között átkelő kelta nyelvű törzsszövetség, a piktek régi ír nevéből (Cruithne), ami annak a névadó királyától („Cinge fia Cruidne”) ered. Ez ihlette a Delta című magyar tudományos magazinműsor főcímzenéjét:

Mindennek ellenére a 3753 nem hivatalos hold, mert nem úgy kerüli meg a Földet, ahogy egy holdnak illik.

Van ott még, ahonnan ez jött

A Föld több olyan aszteroidával rezonál, ami szintén egy év alatt kerüli meg a Napot, de akkora, mint a 3753 Cruithne egy sincs. Említésre méltó még a másik trójai kisbolygó, a 2010 TK₇, ami jóval kisebb, csak 300 méteres. A pályája a NASA szerint 10 ezer évig stabil marad, és nem fog hozzánk közelebb kerülni 20 millió kilométernél.

A négy jelenleg ismert kvázi-holdunk jóval kisebb, csak néhány tíz méteresek: (164207) 2004 GU₉, a (277810) 2006 FV₃₅, a 2013 LX₂₈ és a 2014 OL₃₃₉. És ott van még az 50-100 méteres 2002 AA₂₉ és a 10-30 méteres 2003 YN₁₀₇: ezek lópatkó pályán haladó objektumok, amik kvázi-hold pályára állhatnak át, az utóbbi 1996 és 2006 között azon is volt.

Ezeknek a tanulmányozása mind segít abban, hogy rájöjjünk, hogyan alakult ki a naprendszer – és hogy van-e okunk attól félni, hogy belénk ütköznek (nincs).

Több száz ezres keringő

Az űrben az amerikaiak szerint tavalyelőtt több mint 21 ezer 10 centisnél nagyobb tárgy keringett a Föld körül, és kb. 500 ezer olyan, ami 1 és 10 centi között van.

De jön fel az emberiség is: tavaly több mint 1100 működő mesterséges műhold dolgozott az űrben (az első az 1957-es Szputnyik 1 volt), és még kb. 2600 olyan van fölöttünk, ami már nem működik.

(The Conversation, Wikipedia, Physics World, TPM)