Így uralják az agyadat a macskák

"Jaroslav Flegr - portrait" by Jaroslav Flegr - photosubmission. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons

A vizsgálataiból az is kiderült, hogy a fertőzés által előidézett krónikus stresszre a férfiak és a nők eltérően reagálnak. A fertőzött férfiak inkább visszahúzódóbbak, gyanakvóak lesznek és nem nagyon veszik figyelembe a szabályokat, a macskahúgy szagát viszont kevésbé találják zavarónak, mint a nem fertőzött férfiak. Míg a kutatásban résztvevő fertőzött nőkre inkább az volt jellemző, hogy keresik a többiek társaságát, jobban megbíznak másokban, követik a szabályokat, viszont a macskahúgy mindenki másnál jobban zavarta őket.

Az eredményei publikálása után a professzor kapott megkereséseket olyan férfiaktól, akik

a szexuális életük felpezsdítése érdekében szerették volna megfertőzni a barátnőjüket,

de Flegr inkább lebeszélte őket erről baromságról. A legújabb kutatásai szerint toxoplazmózis éppen ellenkező hatást vált ki a nőknél, másrészt a macskahúgyra való érzékenység megugrásánál sokkal súlyosabb következményekkel is járhat. Például jelentősen növelheti a skizofrénia kialakulásának kockázatát, hiszen mindkét betegség a fokozott dopamintermeléssel hozható összefüggésbe. A mentális betegség előfordulása a parazitákkal fertőzöttek körében kétszer-háromszor gyakoribb, mint a nem fertőzötteknél.

Az Egyesült Államokban több kutatás is kimutatta, hogy a skizofrénia és a toxoplazmózis gyakrabban fordul elő a szegényebb családok körében, akik zsúfoltabb háztartásokban élnek. Ez az összefüggés magyarázatot adhat arra, hogy a skizofrénia néha miért söpör végig egész családokon. Viszont az olyan szigeteken, ahol a macskafélék még nem terjedtek el, a toxoplazmózis és a skizofrénia is jóval ritkábban fordul elő. Pápua Új-Guinea felföldi területein, ahol nem tartanak házimacskákat és vadmacskafélék is ritkák, ott a toxoplazmózissal érintettek aránya 2 % körül van, a skizofrénia elterjedtsége pedig a világon ott a legalacsonyabb.

Ráadásul 2011-ben egy 20 európai országra kiterjedő vizsgálat kimutatta, hogy

a toxoplazmózis növeli az öngyilkosság veszélyét az idősebb nők körében.

Az immunrendszer fertőzésre adott válaszreakciója ugyanis súlyosbíthatja a depressziós tüneteket.

Man+narrowly+escapes+cat+attack_51c2c3_4986713

Az, hogy a fertőzésnek lehetnek nagyon ijesztő következményei, még nem jelenti azt, hogy ne élhetnének egy háztartásban a macskájukkal azok, akiket ez tesz boldoggá. A lakásban tartott macskák eleve nem jelentenek nagy veszélyt, mivel nekik nincs alkalmuk levadászni olyan állatokat, amikről elkaphatnák a fertőzést. Alapvető higéniai szabályok betartásával a szabadban tartott macskákkal sincs különösebb baj: a paraziták csak pár nap után lesznek fertőzőek, így a macskaalom rendszeres ürítésével csökken a veszély. Ráadásul léteznek védőoltások is a Toxo ellen. Ha pedig a kajáknál kerüljük a nem rendesen átsütött húsokat és a mosatlan zöldségeket, gyümölcsöket akkor nem leszünk egysejtűek rabszolgái.

Viszont ha a Toxo egyszer mélyen befészkeli magát az agysejtekbe, és ott cisztát képez, akkor szinte lehetetlen kiirtani, a paraziták élethosszig az agyban maradnak, mert a ciszták vastag fala az antibiotikumos kezelésnek is ellenáll. Mivel a fertőzöttek többsége tünetmentes marad, ezért a gyógyszergyártók még nem fordítottak komolyabb erőforrásokat olyan szerek kifejlesztésére, amelyek segítségével meg lehetne szabadulni parazitáktól.

Persze attól, hogy valaki aszociális, a legelemibb közlekedési szabályokat is képtelen betartani, lassú a reakcióideje vagy  megmagyarázhatatlanul erős vonzalmat érez a macskák iránt, még nem mentfető fel  annyival, hogy csak túlpörögtek az agyában a paraziták. Flegr szerint a paraziták hatását egyénenként nem is lehet megállapítani, legalább 100 ember viselkedését kell összehasonlítani ahhoz, hogy statisztikailag szignifikáns különbséget lehessen kimutatni a fertőzöttek és a nem fertőzöttek között. Az érintettek nagy része sosem tudja meg, hogy toxoplazmózisa van. (via The Atlantic, Vice)

A cikket Czinkóczi Sándor írta.