Már csak két nap van hátra 2015 második Budapest Science Meetup-jáig. Március 12-én, 19 órára várunk mindenkit a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téren található székházába. A három előadásban szó lesz a politikai favoritizmus gazdasági hatásairól, őskori népcsoportokat vizsgáló genetikai kutatásokról, és hangyákat célzó parazitákról. Segítséget a helyszín megközelítéséhez itt lehet találni.

Mint a legtöbb meetup-ra, a mienkre is lehet a meetup.com-on regisztrálni, illetve Facebook-on is. De nem kötelező. A részvétel természetesen ingyenes.

Részletes program:

Orgyilkosok, rablók és láthatatlan manipulátorok: a szociálparazitizmus mindennapjai hangyáknál

Markó Bálint - BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet, Kolozsvár

A fejlett társas életmód pozitív hozadéka a paraziták és patogének elleni hatékonyabb védelem, látszólag. Ugyanakkor egy társas rendszer az egyedek tér-időbeli koncentrációjának köszönhetően nagy vonzerővel rendelkezik mindenféle parazita szervezet számára, amelyek ráadásul az gazdaszervezetek közötti gyakori interakciók révén hatékonyan tudnak terjedni és fennmaradni ebben a közegben. A hangyák szociális rendszerét is számos parazita támadja a legegyszerűbbtől a bonyolultig: gombák, lepkehernyók, légylárvák, sőt más hangyák is. Ez utóbbiak között találunk finoman belopakodó, csak királynő és hím kaszttal rendelkező trónkövetelőket és valóságos irtóhadjáratokat indító rabszolgatartókat. A paraziták és patogének nagy szelekciós nyomására válaszképpen többféle védekezési és megelőzési stratégiát fejlesztettek ki a hangyák: fungicin hatású váladékok, hatékony ön- és kölcsönös tisztogatás, a fertőzött egyedek kizárása, megnövekedett diszkriminációs képesség, sőt, szociális immunizáció. Mindez azonban a parazita stratégiák sokszínűsödését is eredményezte: öngyilkos „tudatmódosítás”, pánikkeltés, álcázó vegyszerek képezik a „másik oldal” fegyvertárát. Pandora szelencéje az euszocialitás megjelenésével tágabbra nyílt, mint ahogy sokáig gondoltuk, s még a Dawkins-féle zöldszakáll-gén is ott lapul a mélyén.

Amikor a gének történelmet írnak… Európa újkőkorának archeogenetikai kutatása.

Szécsényi-Nagy Anna - Johannes Gutenberg Egyetem / MTA BTK Régészeti Intézet

Közép-Európában i.e. 6000-5500 körül jelentek meg az első földművelő (neolitikus) népcsoportok, felváltva a korábbi mezolitikus, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségeket. Vajon a neolitizáció folyamatát déli eredetű népcsoportok bevándorlása okozta Európában? Mekkora arányban asszimilálódtak a helyben élő vadászók-gyűjtögetők? Milyen a genetikai összetétele az első földművelőknek? Mekkora és milyen a földművesek genetikai lenyomata a mai európai emberekben? Ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat klasszikus mitokondriális DNS és genom szintű kutatásokkal.

Politikai favoritizmus gazdasági hatásai

Szeidl Ádám - CEU, Közgazdaságtan Tanszék

Lényegében minden magyar cég, politikus, és nyilvános közbeszerzés adatainak segítségével vizsgáljuk az intézményes politikai favoritizmus gazdasági szerepét 1997-2013 között. Egy céget politikai oldalhoz kötődőnek sorolunk, ha egy menedzser, tulajdonos vagy felügyelőbizottsági tag indult helyi vagy országos választáson. Ezt felhasználva vizsgáljuk, hogy kormányváltás után (1) hogyan változik a kormányhoz illetve ellenzékhez kötődő cégeknek jutó közbeszerzések aránya; (2) milyen politikai kötődésű cégekhez mennek, és cégektől jönnek, az állami cégek régi és új vezetői; és (3) mik a megfigyelt mintákat magyarázó mechanizmusok.